Az (Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az állam - legalábbis a központi költségvetés - adóssága 20 827 milliárd forint volt március végén. Ha a népszámlálás előzetes adatainak hinni lehet - ami a kivándorlási adatok teljes hiánya miatt korántsem olyan biztos -, akkor 9 millió 982 ezer fő volt a lakosság tavaly év végén, ami azt jelenti, hogy mindenkire, a csecsemőket és a hajléktalanokat is beleértve, kétmillió-nyolcvanhatezer forint államadósság jut.

Átaludtad a vasárnapot? Ez 457 forint lesz.

Ennek csak a kamatterhe évi nyolc százalékos kamattal számolva évente 1666 milliárd forint, ami fejenként évi 167 ezer, és akkor még nem is törlesztettünk az adósságból. Minden áldott napra, a vasárnapot és a Karácsonyt is beleértve, 457 forintnyi kamatfizetés jutna, bár a valós kamatteher ennél valamivel alacsonyabb lehet.

Államadósság nélkül nem lenne szja

Fotó:PP/BartosGyula

Sem a költségvetési hiány, sem az államadósság tovább nem növelhető- mondta a Piac&Profitnak adott interjújában Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. -Ez zajlik a hetvenes évek óta Magyarországon, aminek az lett az eredménye, hogy ma az adósságszolgálat megegyezik az szja-bevétellel. Mindkettő 1400 milliárd forint körüli, azaz, ha nem lenne államadósság, nem kéne szja-t fizetni. A helyzet nem tartható, de nem azért, mert az IMF nem szereti, hanem azért, mert a gyerekeink és unokáink életszínvonalát költjük el. A helyzet megváltoztatásának egyik módja az adóemelés, a másik a kiadások csökkentése. Ez sem egyszerű, és kétélű. A közigazgatásból most hatezer embert bocsátanak el. Az adóigazgatás területén már volt durva létszámcsökkentés, de ha a külföldi befektető csak hónapok múlva kap választ a kérdésére, bizonyára nem ezt az országot választja. Adóemelésre tehát szükség van, a technikáján lehet vitázni.

Részben a korábban alacsonyabb kamatozással kibocsátott forint- és devizakötvények miatt, részben pedig most is kicsivel évi nyolc százalék alatt van a jelentős tételt jelentő kincstárjegyek állománya. Orbán Viktor szerint egy múlt heti nyilatkozata alapján pedig 1300 milliárd forint az államadósságunk "éves törlesztési terhe", de feltehetően csak a kamatfizetési terhekre gondolt, törlesztésekre nem, mert a 2012-ben lejáró államadósságunk az ÁKK szerint 4428 milliárd forint.

Könnyen kiszámolható, hogy ha sikerülne az átlagos kamatterhet egy százalékponttal, azaz nyolcról hét százalékra csökkenteni, akkor napi 4,56 milliárd forintról 3,99 milliárdra csökkenne a kamatteher, azaz spórolnánk mintegy 571 millió forintot naponta, ami fejenként ugyan csak 57 forint, egy egész évben viszont már majdnem 21 ezer.

Két százalékpont lesz a bukás, vagy négy?

Ha pedig két százalékponttal sikerülne lefaragni a kamatokat, akkor ennek a dupláját lehetne megspórolni, egész évben és az egész országnak mintegy 416 milliárd forintot. Ha nem is azonnal, hiszen a már kibocsátott állampapírok kamata ettől nem változik, de hosszabb távon igen.

Ha az IMF-el sikerülne megegyezni, akkor könnyen elképzelhető a kamatszint két százalékpontos csökkenése, már csak azért is, mert a világban rengeteg a pozitív reálkamatot kereső pénz. Ha viszont nem, akkor a hozamok emelkedhetnek is, így a két lehetőség közötti különbség elvileg sokkal több is lehet. (Nem is beszélve arról, hogy az IMF-védőháló hiánya tőkemenekítést okozhat, a túl magas kamatok és a tőkehiány pedig előbb-utóbb államcsődöt.) Az Aegon Alapkezelő márciusi számításai szerint ugyanakkor IMF-megállapodás nélkül is megúszhatjuk, de 150 milliárd forintot lehetne megtakarítani vele.

A hitelezőnek mindig ketyeg

A külföldiek állampapír-állományát gyakran emlegetik, mivel mostanában újabb és újabb csúcson van. Azt azonban kevesen tudják, hogy nemcsak új vásárlásoktól, azaz friss tőke érkezésétől emelkedhet ez a szám, hanem a hozamoktól is. Vagyis, ha egyetlen új kötvényt sem vesznek a külföldiek, akkor is „ketyeg a pénzük", emelkedik állományuk értéke.

Forrás:Privátbankár

Megpróbáltuk ezt a hatást kiszűrni, oly módon, hogy a külföldiek állományának napi változásait korrigáltuk a MAX kötvényindex napi változásaival. A kapott napi adatokat kumuláltuk (folyamatosan összeadtuk az előző adatot az újjal), így megkaptuk a külföldiek korrigált állományának változását, azaz a vásárlásaik addig felgyülemlett értékét, az árfolyamváltozások hatása nélkül. (Ezek nyilván csak becsült értékek, mert nem pontosan a MAX indexnek megfelelően fektettek be.) Ez két érdekes következtetésre adott alkalmat.

Amit estére felraktak, leomlott reggelre

Egyrészt a külföldiek állománya csúcson van ugyan, de nem annyira, mint amennyire a nominális szám szerint. Amint második grafikonunkon látszik, csak mostanában haladtuk túl kissé a 2008. február-márciusi rekordokat. Másrészt pedig a körülbelül 2008 márciusától 2010 januárjáig terjedő időszakban, amikor 3500 milliárd forintról 2200 milliárd forintra esett a külföldiek állománya, a korrigált számok szerint lényegében a 2001-es szint alá csökkent.

Forrás:Privátbankár

Az adatok 2001. január 1-ig mennek vissza, ekkor 736 milliárd forintnyi papír volt a külföldieknél, a 2010-es 2200 milliárdnak mintegy harmada. De ha 2001-ben 736 milliárdot magyar állampapírba fektettek, annak az értéke 2010-re már 2200 milliárd fölé nőtt. Vagyis a választási évre valójában a 2001eleji szint alá ment a külföldiek állománya. Eléggé ijesztő ennek sebessége is, hiszen kevesebb, mint két év alatt leomlott az, ami előtte több mint hét év alatt épülgetett.