Terrorizmus és turizmus: csak múló rosszullét?

2016. december 20. kedd - 13:30 / Timár Gigi
  •    

A terrorizmus mindenre hatással van a világon, ez alól a gazdaság sem kivétel. Az üzlet azonban, úgy tűnik, könnyebben kiheveri a hatalmas sokkokat, mint az emberek.

Acélgerendákkal megpakolt kamion hajtott a tömegbe hétfő este egy berlini karácsonyi vásárban, 12-en meghaltak és 48-an megsebesültek. Sajnos egyre több hasonló hírrel szembesülünk. Sokkoló, és mint minden, ami történik a világban, a gazdaságra is hatással van.

Az Institute for Economics & Peace (IEP) civil szervezet legutóbbi, 2015-ös Globális Terrorizmus Indexe szerint a terrorizmussal kapcsolatos gazdasági költségek 2001 óta 2014-ben voltak a legmagasabbak. A becslések szerint globális szinten a közvetlen károk – épületek, utak vagy egyéb infrastruktúra lerombolása – értéke elérte az 52,9 milliárd dollárt, míg a teljes gazdasági hatással számolva 105,8 milliárd dollárról beszélhetünk.

Kár lenne tagadni, a terrorizmus hat a piacokra és az üzletre. A leginkább érintett országok esetében negatív hatással van a gazdasági növekedésre, elbizonytalanítja a piacokat, visszafogja a külföldi befektetőket, megváltoztatja a kereskedelmi és fogyasztási szokásokat. A kevésbé érintett államok – vagyis azok, ahol történt merénylet, de alapvetően jól működő demokráciák – esetében viszont a gazdasági hatás csekély – fogalmaz az IEP jelentése. Az, hogy mégis úgy érezzük, ma ez utóbbi a fontosabb téma, a médiának és a közösségi médiának köszönhető: a pár évtizeddel ezelőttiekhez képest ma sokkal több a „szemtanú”. Így, bár az index adatai szerint összességében kevesebb ember halt meg az elmúlt időszakban Európában terrortámadásban, mint a 70-es, 80-as években, a fenyegetettség érzése mégis sokkal erősebb.

Kép:Regus

Kép:Regus

Új piacok is nyílnak

Az Economist elemzői szerint a terrortámadások inkább rövid távú hatásokat okoznak: az emberek egy ideig nem látogatnak az adott országba, a helyiek nem mennek étterembe. De általában csak a fogyasztás elhalasztásáról van szó, vagyis a gazdasági aktivitás nem megszűnik, csak eltolódik. Az adatok szerint az egyes támadások után a tőzsdék is gyorsan korrigálnak. Még 9/11 után is alig egy hónap alatt helyreállt a rend, pedig a New York-i tőzsde akkor napokig zárva volt. A turizmus is viszonylag hamar, nagyjából 13 hónap alatt képes visszaállni a korábbi kerékvágásba egy terrorcselekmény után. Járványt követően 21, környezeti katasztrófa után 24, politikai zavargás esetén pedig még ennél is több, 27 hónapra van szükség.

Természetesen más a helyzet azokban az országokban, ahol a terrorizmus „permanensen jelen van”. Észak-Írországban például jelentősen csökkent a magánszektor foglalkoztatása, és az ISIS által veszélyeztetett területeken sem könnyen múló gazdasági megingásról van szó. Nagy hatása lehet a terrorizmusnak a gazdaságra a jelentős mértékben turizmusból élő országok esetében, ahol könnyen előfordulhat, hogy az utazók más, biztonságosabb célpont után néznek. Az egzotikus helyszínektől könnyebben fordulnak el a turisták az Economist szakértői szerint, mint az egyébként ismerős kulturális közegtől, amely csökkenti a fenyegetettség érzését. Az Egyesült Államok vagy Franciaország számára ez nagyságrendekkel könnyebbé teszi a felépülést. A nagy vesztesek egyelőre Tunézia és Egyiptom: az utazók nem hiszik el, hogy a biztonságot ezekben az országokban garantálni tudják. Egyiptomban – ahol korábban a GDP több mint 10 százalékát adta az idegenforgalom – az eladósodott vezetés az IMF-hez fordul hitelért, miután majdnem felére csökkent a külföldi turisták száma egy év alatt.

New York 2001. 09. 11.
  • 2995 ember halt meg
  • Infrastrukturális károk: 55 Mrd dollár
  • Biztonsági költségek: 589 Mrd dollár
  • Gazdasági veszteség: 123 Mrd dollár

Forrás: New York Times

A gyors felépülés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne súlyos az átmeneti kár. A francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás utáni napokban 10 százalékkal esett vissza a párizsi szállodák foglaltsága az egy évvel korábbi szinthez képest, ez pedig komoly szám egy olyan országban, ahol a turizmus 550 ezer munkahelyet és a GDP hét százalékát adja. A Trivago.hu által a Magyar Időknek készített összesítés szerint a terrorveszély miatt Németország négy helyet csúszott vissza a népszerű úti célok rangsorában, az ország egészét tekintve 40 százalékkal zuhant a szálláshelyekre szóló foglalások aránya. Ennél is nagyobb veszteséget szenvedett el Belgium, ahol a felére esett vissza a turisztikai forgalom a brüsszeli merényletek következtében.

A biztonság iránti nagyobb igény ugyanakkor új piacokat is jelent. Az utasbiztosítók például már a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás után nyitottak: azóta köthetünk biztosítást terrortámadásból fakadó sérülések kórházi költségeinek térítésére. A Citigroup közgazdászai a párizsi támadás után azt mondták: lehet némi visszaesés bizonyos területeken, de azt ellensúlyozza a rendvédelmi és biztonsági költések emelkedése.

Mások is megérzik

A fenyegetettség miatt szigorított biztonsági ellenőrzések konkrét plusz költségeket is okozhatnak a vállalatoknak. A határellenőrzések esetleges visszaállítása a régről ismert veszteglő kamionsorok visszatérését jelentheti – ez pedig komoly időveszteség a szállítmányozásban – amellett, hogy Európa esetében olyan alappillér dőlhet meg, mint az áruk szabad áramlása.

Párizs 2015. 11. 13.
  • 130 ember halt meg
  • Biztonsági költések: 4 év alatt 4,42 Mrd dollárra nő (Charlie Hebdo-merénylet után elhangzott bejelentés szerint)
  • Gazdasági veszteség: 2,1 Mrd dollár

Forrás: Defense News, Quartz.com

A problémára a nemzetközi elemzők mellett a magyar külügyminiszter is felfigyelt. „Ha megreccsen a schengeni rendszer, egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, és ezáltal a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatok ütemezési gondokkal kerülnek szembe, amelynek drámai hatása lehet az egész magyar beszállítói iparra és a teljes magyar exportra” – mondta 2015 szeptemberében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mindezzel együtt az amerikai székhelyű, nonprofit nemzetközi gazdasági elemző Peterson Institute (PIIE) 2016-os elemzése is azt támasztja alá, hogy a terroristacselekmények nagy valószínűséggel nem akadályozzák a gazdasági növekedést, de bizonytalansági tényezőt jelentenek, amelyet lehetetlen számszerűsíteni.

Áttételes hatásokkal azonban számolni kell: a nemzeti biztonsági kiadások összesítése alapján a világ körülbelül 117 milliárd dollárt költ olyan biztonsági szervekre, amelyeknek a feladata a terroristacselekmények megakadályozása. Ez pedig más területeken visszaveti a termelékenységet a források átcsoportosítása miatt – hangsúlyozzák az IEP szakértői. Az állami kiadások növelésére pedig azért is szükség lehet, mert a terrorizmus által hosszabb ideig érintett területeken az esetleg csökkenő magánberuházások és munkahelyteremtés ellensúlyozására elengedhetetlen lesz kormányzati erőforrások allokálása.