Távközlési adó: megint éjjel tárgyaltak fontos törvényt

2012. május 15. kedd - 09:12 / Kolossa Katalin
  •    

Hétfőről keddre virradóra folytatta le a távközlési adó általános vitáját az országgyűlés, kedden kerül sor a részletes vitára, pénteken pedig a szavazásra. Az ellenzék szerint ilyen körülmények között nincs mód érdemi tárgyalásra. A három mobilszolgáltató cég közös közleményben fejezte ki megdöbbenését, s arra kérte a kormányt, vonja vissza a törvényjavaslatot. A parlament hétfőn döntött arról, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A Ház előtt lévő tranzakciós illetékről még nem kezdődött el a parlamenti vita.

A Fidesz javaslatára a péntek este benyújtott távközlési adóról szóló javaslattal egészítette ki hétfői napirendjét az országgyűlés. A tervezet általános vitájára még hétfőn – az este nyolcig tartó szavazások, majd a médiatörvény-módosítás hatórás időkeretű vitája után – került sor, részletes vitájára pedig kedden, majd a pénteki ülésnapon szavazhatnak is az új adónemről.
Fotó: MTI
Fotó: MTI

A képviselők hétfőn döntöttek arról is, hogy a távközlési adóról szóló törvényjavaslat általános vitáját 4 óra 20 perces időkeretben folytatják le. A döntések ellen az ellenzéki pártok tiltakoztak: véleményük szerint így a kérdések érdemi megtárgyalására nincs mód, ráadásul a társadalom széles rétegeit érintő adónem  megtárgyalására az éjszakai órákban kerül sor. Ilyenre már volt precedens: a múlt év végén több fontos törvényről – többek között a munka törvénykönyvéről – éjszakába nyúlóan, illetve hajnalban folytatott vitát a parlament.

Rogán: mindegy, mikor vitáznak

A törvényjavaslatot a számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén megvitatta, és általános vitára alkalmasnak találta. A Rogán Antal bizottsági elnök, a Fidesz leendő frakcióvezetője az MTI tudósítása szerint az ülésen annak a véleményének adott hangot, hogy „majdnem teljesen mindegy", milyen időpontban vitáznak a javaslatról, hiszen a bizottsági üléseken a legtöbb érv már ütközött egymással.

A videón a Policy Solutions elemzője beszél a kormány által bevezetett adók növekvő számáról

Az ülésen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára, Balog Ádám ismertette a tervezetben szereplő javaslatokat: ezek szerint az adót a vezetékes és mobil telefonáláshoz, üzenetküldéshez kapcsolódóan vezetik be, mértéke minden megkezdett perc és üzenet után 2 forint, maximuma a magánszemélyeknek 700, más előfizetőknek 2500 forint lesz. Havonta az első tíz perc beszélgetés magánszemélyek számára adómentes. A távközlési adót a szolgáltatónak kell bevallania és befizetnie. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása szerint az új adótól a kormány idén 30 milliárd, jövőre 52 milliárd forintos bevételt remél. A helyettes államtitkár az ülésen azt a tájékoztatást adta, hogy a korábbi tervekkel szemben a különböző kedvezmények miatt csak évi 44,4 milliárd forint bevétel várható.

Matolcsy György korábbi tájékoztatása szerint az új adótól a kormány idén 30 milliárd forintos,
jövőre 52 milliárd forintos bevételt remél.
A helyettes államtitkár az ülésen azt mondta, a korábbi tervekkel szemben a különböző kedvezmények miatt csak évi 44,4 milliárd forint költségvetési bevétel várható.

Balog Ádám azt is elmondta, hogy a tárca megítélése szerint a távközlési adó nem áfa típusú, így bevezetéséhez nem szükséges az Európai Unió engedélye.

Ugyanakkor kérdéses, hogy az unió miként vélekedik majd az ágazatot terhelő újabb adóról. Mint ismeretes, a különadó sorsa is kétséges, feltehető, hogy azt az uniós joggal ellentétesnek ítéli majd az Európai Bíróság. Múlt héten Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója is felhívta erre a figyelmet, mondván: ha a távközlési adó a vállalatokat terheli majd, az felveti azt a kérdést, hogy megfelel-e az uniós előírásoknak. Kétségesnek tartotta azt is, hogy megvalósítható lesz-e az egész iparág számára.

A bizottsági ülésen a helyettes államtitkár hangsúlyozta: reményeik szerint a szolgáltatók nem terhelik rá az adót jelentős mértékben a fogyasztókra, s ha mégis így lenne, ez a kommunikációval arányosan történik meg. A kormányszóvivői iroda korábbi tájékoztatása szerint az új adók bevezetésénél kiemelt szempont a munkát terhelő adók mértékének csökkentése, és helyettük a forgalmi, valamint a fogyasztási típusú adók mértékének növelése. Közlésük szerint a kormány továbbra sem hajlandó megszorító intézkedésekkel sújtani a lakosságot, ezért a piaci szereplőket is folyamatosan bevonja a közteherviselés rendszerébe. A kormány azzal számol, hogy a gazdasági szereplők nem lesznek képesek teljes mértékben az új adókat az ügyfelekre áthárítani.

Szolgáltatók: a kormány vonja vissza a törvénytervezetet

Hétfő délután a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone közös sajtóközleményt adott ki, amelyben közlik: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy „a kormány a korábban ismertetett tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot".

Tranzakciós adó:
folyamatosan tárgyalnak?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan tárgyalásokat folytat a Magyar Bankszövetség képviselőivel annak érdekében, hogy mindkét fél számára elfogadható feltételekkel vállaljanak szerepet a pénzintézetek a kormány gazdaságpolitikájának megvalósításában – válaszolta a tárca hétfőn az MTI-nek arra a kérdésére, hogy egyeztetnek-e a tranzakciós illetékről. Matolcsy György csütörtöki bejelentése után, amely szerint a kormány elfogadta az illetéket, a Magyar Bankszövetség közleményt adott ki, Patai Mihály, a szövetség elnöke pénteken – a törvénytervezet benyújtása után – elmondta: az elmúlt héten meghívást kaptak a minisztériumba azzal, hogy elkezdik a tárgyalásokat, ehhez a bankszövetség elnöksége ki is dolgozta koncepcióját és kinevezte delegációját, ám a kormány a tervezett megbeszélés előtt bejelentette, hogy jóváhagyta a tranzakciós illetéket. A bankszövetség elnöke szerint a kormánynak újra kellene gondolnia ezt az elképzelést, mert ellentmondásokat tartalmaz, és két katasztrofális év után gyakorlatilag a tönk szélére küldené a magyar bankszektort, amely így nem tudna hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez. Patai Mihály hangsúlyozta, a következő hetekben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kompromisszumra jussanak a kormánnyal. Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, frakcióvezető-jelölt hétfőn azt nyilatkozta, hogy szükség lesz egyeztetésre a bankszövetséggel. Úgy vélte, hogy bár a tranzakciós illetékről szóló javaslatot a kormány már benyújtotta a parlamentnek, de a javaslat tárgyalása kicsit hosszabb ideig tart, ezért szerinte az egyeztetésre lesz mód és lehetőség.

A távközlési cégek arra emlékeztettek, hogy az előzetes iparági egyeztetéseken a kormányzat az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette velük, és a Széll Kálmán Terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt. A törvényjavaslatban viszont már a szolgáltatókra kivetett, a szolgáltatás nyújtását terhelő adóról van szó.

A közleményben kitértek arra is, hogy a három távközlési társaság az elmúlt hetekben mindent megtett az egyeztetések sikere érdekében, így ezt az eljárást elfogadhatatlannak tartják, és értetlenül állnak az újabb különadó előtt, miután a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére. A társaságok értékelése szerint a kormány most gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja. A szolgáltatók leszögezték: az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások, mivel az adó visszaveti egy húzóágazat, a távközlési szolgáltatások fejlődését Magyarországon. A távközlési cégek közleményükben hangsúlyozzák: megértik az ország és a költségvetés nehéz helyzetét, de nem tartják célravezetőnek egy újabb különadó kivetését.

„Az újabb különadó vesztese Magyarország, a magyar távközlési ügyfelek és a magyar vállalkozások.”

Magyarországon jelenleg a távközlési szolgáltatást az európai átlagnál jóval magasabb terhek sújtják – emlékeztettek a szolgáltatók -, mivel a frekvencia- és koncessziós díj magasabb az uniós átlagnál, az áfa 27 százalék, az ágazat különadót fizet, és most egy újabb, perc alapú adó is terhelné a távközlési szolgáltatásokat. Így arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet, és iparági egyeztetések után – annak az ígéretnek a szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat – dolgozzon ki egy olyan konzisztens és fenntartható javaslatot, amely nem veszélyezteti az ország versenyképességét.

Nemzetgazdasági Minisztérium: a kormány álláspontja változatlan

A Nemzetgazdasági Minisztérium is hivatkozik hétfőn késő délután kiadott közleményében arra, hogy a magyar telefonszolgáltatási díjak európai uniós összehasonlításban kiugróan magasak, ám a tárca ebből a tényből más következtetést vont le: ezzel érvel amellett, hogy a távközlési adó nem az előfizetőket, hanem a szolgáltatókat terheli majd. A közlemény szerint ugyanis a döntés során azt is mérlegelték, hogy „a távközlési cégek teherviselési képessége lényegesen jobb, mint az előfizetőké, akiknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük". A közlemény azt is leszögezi, hogy a távközlési ágazati különadója a kormány ígéretének megfelelően 2013. január 1-jétől megszűnik, így a tárca szerint az ágazat adópozíciója 2013-tól javul, mert az évente eddig fizetett 51 milliárdos különadó után a távközlési adó éves szinten csak 44-45 milliárd forintot jelent majd. A közlemény azt is elismeri, hogy idén fél éven át mind a két fizetési kötelezettség egyidejűleg lesz jelen az adórendszerben, ám a kormány álláspontja változatlan: a távközlési adót a szolgáltatóknak kell megfizetniük.

A képviselők kedden több mint tíz előterjesztés vitáját folytatják, köztük a távközlési adóról szóló indítványét is, amelyet a parlament már pénteken el is fogadhat.

A postai csekkbefizetésért nem szedhetnek díjat a közszolgáltatók
Hátfőn, az új fogyasztóvédelmi törvény elfogadásával a parlament kimondta: a közszolgáltatók nem szedhetnek külön díjat azért, mert ügyfelük sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki a számláját. A 331 igen szavazattal, egy nem ellenében elfogadott jogszabály azt is megtiltja, hogy a közszolgáltatók külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért – adta hírül az MTI. A törvény a közszolgáltatások körébe sorolja a víziközmű-, a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást, a szemétszállítást, a kéményseprést, valamint az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatást. A kihirdetése után két hónappal hatályba lépő törvény a fogyasztók közé sorolja a civil szervezeteket, az egyházakat, a társasházakat, a lakásszövetkezeteket, a kis- és közepes vállalkozásokat is, ha árut vesznek, kapnak, használnak, igénybe vesznek, illetve áruval kapcsolatos kereskedelmi ajánlat címzettjei.