Tajvani titkok Pápán

2016. augusztus 09. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Bár a Pápai Hús új tajvani tulajdonosának üzleti stratégiáját és szándékait egyelőre még homály fedi, a konkurencia mégis örül a felszámolástól csődeljárásig bukdácsoló versenytárssal kapcsolatos fejleményeknek. Na de miért is?

Sokáig tartotta magát a pletyka, hogy a Bakony Hús Kft.-től megváló felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc veheti meg a pápai húsgyárat. Még július 11-én is erről cikkezett az egyik napilap, amikor a Nemzeti Reorganizációs Kft. közzétette: a sokadik próbálkozás után végre eredményes lett a Pápai Hús csoport cégei (Pápai Hús Élelmiszer-feldolgozó és Értékesítő Kft., Pápai Vagyonhasznosító Kft., Pápa-Ser Kft.) vagyonának értékesítésére kiírt pályázat. Az eljárásra két ajánlat érkezett: ezek közül az egyiket érvénytelennek nyilvánították, mert a 200 millió forintot kínáló pályázó nem igazolta az ajánlati biztosítékon felül fennmaradó nettó vételi ajánlata szerinti fedezet rendelkezésre állását, a másik pályázó érvényes ajánlatát viszont a felszámoló elfogadta.

pápai hús logo

Kép:PP

A nyertes – az 1,134 milliárd forintos ajánlatával – a Tano Commerce Kft. lett. A cég Liu Chi-Jen érdekeltségébe tartozik, akit Frank Liuként – a Franklin Templeton kiemelt ázsiai partnereként – ismernek az üzleti világban. A tajvani hátterű társaság vállalta, hogy a vételárat a szerződéskötést követő harminc napon belül megfizeti és folytatja a Pápai Hús csoport tevékenységét. A vevő legalább 2018. december 31-ig fenntart 650 munkahelyet, vállalja továbbá a termelési volumen növelését, a nemzetközi értékesítési piacok visszaszerzését és bővítését, a technológiai fejlesztést, valamint a vertikális integráció fenntartását.

Jó kapcsolatai hozhatták ide a Pápai hús tajvani vevőjét
A budapesti székhelyű TANO Commerce Kft. lett a nyertes 1,134 milliárd forintos ajánlattal a pápai húsipari cégcsoport értékesítésére kiírt pályázaton. A TANO Commerce egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett társaság tulajdonában van, ügyvezetője pedig tajvani személy – közölte az MTI. Utánajártunk, ki a tulajdonos és mi csábíthatta ide.

Révbe ért

A Pápai Hús új tulajdonosának üzleti stratégiáját és szándékait egyelőre még homály fedi, így nem tudni, mihez fog kezdeni a húsüzem felújításra szoruló épületeivel, a lerobbant vágóhíddal és a hozzá tartozó sertéstelepekkel, az üzlethelyiségekkel, a 165 járműből álló gépkocsiparkkal, a mintegy 800 mezőgazdasági és 1600 húsipari géppel, a több mint négyezer tenyészállattal, a raktáron lévő árukészlettel, valamint a márkanevekkel és a védjegyekkel. Hogy határozott elképzelése van Frank Liunak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már a múlt évben is próbálta megkaparintani a húsipari vállalatot. A pápai önkormányzat képviselő-testületi jegyzőkönyve szerint cége akkor mindössze egy eurót ajánlott a húsüzemért.

A szakmában is csak találgatják, hogy mi lehet Frank Liu célja a Pápai Hússal, amelynek neve igencsak megkopott a hazai piacon. Ázsiában viszont keresettek lehetnek a termékei: Kínában például épp azoknak a termékeknek van keletjük – sertésfej, -fül, -köröm, császárhús stb. –, amelyek iránt igen korlátozott a kereslet az európai piacon. (Információink szerint több tízmillió forint értékű sertésfej áll lefagyasztva a pápai húsipari vállalatnál, amely idén januárban kapott húsexport-engedélyt a Kínai Népköztársaság Tanúsítási és Akkreditációs Hivatalától.)

A bukás okai

27%-os áfakulcs

nem hatékony működés

elmaradt fejlesztések

korszerűtlen vágóhidak

kihasználatlan kapacitás

összefogás hiánya az ágazatban

a szektor gyenge érdekérvényesítő képessége

drága takarmány és csökkenő felvásárlási ár

a belső fogyasztás visszaesése

az oroszországi export felfüggesztése

„Nehéz lesz belőle korszerű húsüzemet csinálni” – kétkedtek a Pápai Hússal kapcsolatos legfrissebb fejleményeket hallva ágazati forrásaink. Szerintük olcsóbb lett volna, ha a tajvani tulajdonos a város közepén található, rendkívül rossz elhelyezkedésű üzem helyett egy újat húz fel a város határában, zöldmezős beruházás keretében. A szebb napokat látott, patinás múltú vállalat beruházásigénye ugyanis óriási. S bár korábban a munkahelyek védelme miatt rendre megsegítette a társaságot a politika, ma már Pápán is az a gond, ami mindenütt az országban: a munkaerőpiac Veszprém megyében is „kiszáradt”. Még a gyáregységét 7,4 milliárd forintos beruházással bővítő Yanfeng Automotiv Interiors-nek is gondot okoz feltölteni megfelelő munkaerővel azt a 450 új munkahelyet, amit Pápán hozott létre.

A konkurencia egyébként leginkább annak örül, hogy a sorozatos állami segítségnyújtás ellenére felszámolástól csődeljárásig bukdácsoló versenytársuk végre visszatér a normális piaci viselkedéshez. Egy felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő cégnek ugyanis teljesen más a működése és a költségstruktúrája. Nem kell például értékcsökkentést elszámolnia, vagy a cash-flow probléma miatt csak az értékesítés az elsődleges a számára, az irracionális árképzéshez vezető viselkedése azonban zavart okoz a piacon, és árt a többieknek. Egy biztos: az új tulajdonossal valószínűleg már Pápán is végérvényesen lezárul a szocialista nagyipar korszaka.

Az egytizede visszajött

A húsipari cégcsoport tulajdonosi jogait gyakorló pápai önkormányzat még múlt év novemberében döntött úgy, hogy „a társaságokat fenyegető fizetésképtelenségi helyzetre való tekintettel” felszámolási eljárást indít a Pápai Hús esetében. Mivel a kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű cégről van szó (lásd: Darált hús c. keretes írásunkat), ezért a Pápai Hús ügye a Nemzeti Reorganizációs Kft.-hez került, amely az első fordulóban 4,5 milliárd forintra értékelte a cégcsoport vagyonát. A tavasszal kiírt első pályázatra azonban mindössze egy – 110 millió forintos ajánlat – érkezett, így a tender áprilisban eredménytelenül zárult. A mostani, második kiírásban már csak 3,6 milliárd forintos irányárat szabott meg a Nemzeti Reorganizációs Kft., a befutó végső ajánlat ennek mindössze az egyharmada. S alig egytizede, ha azt vesszük, hogy a magyar állam több mint tízmilliárd forintot költött az elmúlt évek alatt a Pápai Húsra az adófizetők pénzéből.

Gyüre József

Darált hús – az elmúlt tíz év története

2006. szeptember Felszámolás indul a Pápai Hús Zrt. ellen.

2008. november Két kísérlet után harmadszor is meghirdetik eladásra 7,1 milliárd forintos összegért a céget.

2008. december A tenderre csak egy ajánlat érkezik. Az Agroprodukt Zrt., a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt., a városi önkormányzat, valamint a cégnél dolgozó művezetők alkotta konzorcium, a Pápai Hús 1913 Kft. 4,5 milliárd forintos vételárat ajánl fel. A konzorcium a tranzakcióhoz 5,5 milliárd forintos hitelt kap, melynek 80 százalékára az állam garanciát vállal. A kedvező kamatozású kölcsönt kétéves türelmi idő mellett 15 éves futamidőre nyújtja az MFB.

2009. január Brüsszel vizsgálatot indít a húsüzemnek adott állami hitel miatt.

2012. december A forgóeszköz hiánya miatt a társaság ismét nehéz helyzetbe kerül, amit a tulajdonosok törzstőke-emeléssel kívánnak orvosolni. A munkahelyek védelme érdekében az önkormányzat a 8 százalékos tulajdonrészét 50 fölé emeli. A tulajdonrész pontos értékét nem közlik, a tőkeemelés több milliárd forintba kerül Pápa városának.

2013. március Újabb 1,3 milliárd forintos tőkeemelésre kerül sor. A Pápai Hús 1913 Kft. 88,4 százalékban az önkormányzat, 11,6 százalékban a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt. tulajdona lesz. Az önkormányzati képviselők 200 millió forintos tagi kölcsönt is megszavaznak a kft.-nek. Az addigi ügyvezetés mellé Perlaki Csabát nevezik ki a tulajdonosi jogok gyakorlására.

2013. május A cég adósságaira nem elég a 1,5 milliárd forintos tulajdonosi juttatás. Tartozásainak így csak a 70 százalékát fizetné ki a Pápai Hús 1913 Kft. az élőállat-beszállítóknak, a többiről le kellene mondaniuk. Felvetődik a korábbi ügyvezetés felelőssége. A beszállítók büntetőfeljelentést tesznek a kft. ellen.

2013. május A tulajdonos az ügyvezető (Politzer József) és a gazdasági igazgató (Kiss Zoltánné) megbízását visszavonja, munkaviszonyát azonnali hatállyal megszünteti. (Az érintettek munkaügyi pert indítanak, amit évekkel később meg is nyernek.)

2013. július A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű szervezetté nyilvánítja a Pápai Hús 1913 Kft.-t. A cég ezt követően csődeljárás iránti kérelmet nyújt be az ideiglenes fizetési haladék érdekében.

2013. október A Vidékfejlesztési Minisztérium 400 millió forintot felajánl a beszállítók részleges kifizetésére, miután a termelők a gyár előtt tüntetnek. A tárca szerint „a cég előző menedzsmentje ellopta a pénzt”.

2014. január A csődegyezség értelmében a húsipari vállalat a beszállítói követeléseknek csak a felét téríti meg. Az egyezségnek köszönhetően befejeződik a csődeljárás.

2014. július Csődbűntett elkövetésével gyanúsítja meg a Nemzeti Nyomozó Iroda Politzer Józsefet és Kiss Zoltánnét.

2015. november Az oroszországi export ellehetetlenülése súlyosan kihat a vállalatra. Az önkormányzat ezért kezdeményezi a húsüzem felszámolását. A kormány ismét stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősíti a Pápai Húst.

2016. január A Kínai Népköztársaság a Pick Szeged Zrt.-nek és a Pápai Hús Kft.-nek engedélyezi a hústermékek exportját az ázsiai országba.