Szigorúbb szabályok a pénzmosás ellen

2014. március 09. vasárnap - 18:10 / piacesprofit.hu
  •    

A vállalatok és vagyonkezelők tulajdonosi láncolatainak végén álló személyeket nyilvános jegyzékben tartsák nyilván az uniós országokban: ezt tartalmazza az a pénzmosás elleni szabálytervezet, amelyről kedden szavaz a Parlament.

Kép:sxc

A javaslat célja a zavaros szerződések megkötésének megnehezítése és az adóelkerülés elleni fellépés. A kaszinókra kiterjed az új szabályzás hatálya, azt azonban a tagállamok dönthetik el, hogy az alacsonyabb kockázatot jelentő szerencsejátékokra is kiterjesztik-e az új szabályokat.

A pénzmosás elleni, felülvizsgált irányelvet módosító képviselők kötelezővé tennék, hogy a központi cégtulajdonosi jegyzékekben bármilyen jogi formát öltő gazdasági társaság, többek között vállalatok, alapítványok és vagyonkezelők végső tulajdonosaival kapcsolatos információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

A szabálytervezet a gyanús pénzmozgásokkal kapcsolatban nagyobb éberségre szólítja fel a bankokat és pénzintézeteket, de a könyvvizsgálókat, könyvelőket, jegyzőket, adótanácsadókat, vagyonkezelőket és ingatlanforgalmazókat is. Bizonyos esetekben a kaszinóknak is át kell világítaniuk ügyfeleiket.

A képviselők a fizetők és a fizetést fogadók, illetve a vagyonmozgások nyomon követése érdekében az átutalásokra vonatkozó rendelet frissítéséről is szavaznak.

Az ENSZ becslései szerint évente a világ GDP-jének 25 százalékára tehető a pénzmosás során kifehérített pénz összege. A magyar vállalatok 26 százaléka tapasztalt egy vagy több gazdasági visszaélést az elmúlt két év során. A hűtlen kezelés továbbra is a leggyakoribb csalási típus, azonban a gazdasági bűncselekmények egyre sokrétűbbek, és növekszik az egyéb csalási formák aránya. A hűtlen kezelés (63%) a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, ezt követi a korrupció és vesztegetés (38%), a pénzmosás (25%), a beszerzési csalás (25%), és a számítógépes bűnözés (17%).

Nagyjából 13 ezer pénzmosásra utaló jelzést tettek tavaly a bankok és más szolgáltatók a Pénzmosás Elleni Információs Irodánál a Magyar Nemzet cikke szerint. A növekedésnek vannak technikai okai is (máshogy jelentenek), de a NAV elnökhelyettese szerint az is egyértelmű, hogy a pénzügyi szolgáltatók a korábbinál sokkal jobban figyelnek a jelekre. Az információs iroda a hazai, külföldi vagy a nemzetközi bűnügyi szerveknek küldhetik el az adatokat, tavaly 3500 bejelentést továbbítottak.