Fotó: wikipedia

 A minapi német állampapír-aukció nagy feltűnést keltő kudarcát és az utána megindult német kötvényeladási hullámot idézte fel a hétfői piaci nyitás elé befektetőknek összeállított heti áttekintésében a Capital Economics, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcsoportja. A 6 milliárd euró értékben meghirdetett tízéves német kötvényre kevesebb mint 4 milliárd euró vételi ajánlat érkezett. Német államkötvény-kibocsátásnak az euró meghonosítása óta nem volt ilyen gyenge piaci fogadtatása.

A G20-ak az eurózóna megsegítéséért

Arkagyij Dvorkovics
Fotó: flickr

„Csaknem napi szinten folyik az egyeztetés arról, hogy a világ 19 legfejlettebb gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő országcsoport, a G20 államai milyen módon tudnák támogatni az eurózónát. A tagállamok pénzügyminiszterei a közeljövőben egységes javaslatokkal fognak előlépni” – tájékoztatta az Interfax hírügynökséget szombat este az orosz államfő tanácsadója Arkagyij Dvorkovics. Arra a kérdésre, miért nem tudtak megegyezni a BRICS országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) az eurózóna megsegítésének formájáról, az orosz elnök tanácsadója úgy válaszolt, hogy maga Európa sem döntötte el, mit is akar a BRICS országoktól. „Nyilvánvaló, hogy a pénzintézetek és a kormányok adósságállománya túl nagy, és meg kell találniuk annak módját, hogy miként csökkentik az eladósodás mértékét, a bankoknak pedig emelniük kell a tőkéjüket. Ehhez időre van szükség, nem hónapokra, hanem évekre. Ezekben az években az európai gazdaság valószínűleg nagyon lassan fog növekedni, ha egyáltalán nőni fog” – fejtette ki Dvorkovics. A G20-ak cannes-i csúcsértekezlete megbízta a pénzügyminisztereket, hogy a válságellenes intézkedések különböző változatait dolgozzák ki. Ennek egyik formája a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) való pótlólagos befizetés, ezáltal a szervezet mentőkapacitásainak bővítése lehet.

Nem a német mentőakcióval
van baj

A piacok elvileg abból a meggondolásból is távol tarthatták magukat a német kormánykötvényektől, hogy Németország - ahogyan arra a legutóbbi hivatalos nyilatkozatok utaltak - immár hajlandó lenne hatalmas mértékű költségvetési kockázatot magára vállalni az euró megmentése érdekében. Ám a piaci fejlemények közelebbi vizsgálata arra vall, hogy nem a német mentőakcióhoz fűződő piaci várakozást, hanem éppen az euróövezet felbomlásával kapcsolatos, egyre nagyobb félelmet tükrözi a német kormánykötvény-hozamok emelkedése. Azt ugyanis a perifériális eurógazdaságokban nem kísérte ennek megfelelő hozamcsökkenés, márpedig ez várható lett volna, ha a piac megítélése szerint Németország valóban kész lenne magára vállalni az európeriféria költségvetési terheit - fejtegetik a Capital Economics londoni elemzői. Ennek azonban épp az ellenkezője történt: az olasz kormánykötvények hozama ismét a lélektani 7 százalékos küszöbszint fölé emelkedett, emelkedtek a portugál hozamok is, de a legkirívóbb fejlemény az volt, hogy az ír kötvényhozamok is hirtelen felszöktek 8 százalék körüli szintről 9 százalék fölé, jóllehet az ír állampapírok hozama az elmúlt fél évben - az általános folyamattal szembehaladva - jórészt csökkent.

Az euró árfolyammozgása is valószínűleg a valutaunió szétesésével kapcsolatos növekvő félelmekre utal a Capital Economics londoni szakértői szerint. A ház kiemelte, hogy az elmúlt kereskedési hét végére az euró 1,32 dollár közelébe gyengült; ez január óta a leggyengébb árfolyam, és az október végi állapothoz képest csaknem 7 százalékos árfolyamesésnek felel meg. (A kelet-közép-európai régió gazdaságainak növekedésére is hatással lehet és szűkítheti hitelellátásukat, hogy az euróövezeti válság további mélyülése leánybankjaik finanszírozásának csökkentésére kényszerítheti az euróövezeti bankokat.)

Az euróövezet már idén recesszióba süllyedt

A valutaunió erősebb tagállamai a gyengébb eurótagok támogatására mozgósítható kapacitásaik határához közelednek, erre utal az euróövezeti kötvényhozamok emelkedése a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital hétvégi helyzetértékelése szerint. A ház úgy véli, hogy „a legtöbb befektető mostanra már megértette" az euróövezet problémájának gyökereit. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a valutauniós kormányadósságoknak nincs hitelkockázatuk, a befektetők és a hitelfelvevő országok - ez utóbbiak között nem csupán az európeriféria országai - rendkívül magas adósságállományt engedtek felhalmozódni, ráadásul olyan fizetőeszközben, amelyet az egyes tagállamok saját jegybankjainak nem áll módjában kibocsátani. Az euróövezeti országok így most ugyanolyan jellegű adósságproblémától szenvednek, mint korábban a felzárkózó térség gazdaságai, csak éppen az adósságállomány most sokkal magasabb.

A helyzetet tovább bonyolítja a ház londoni elemzői szerint, hogy az euróövezet valószínűleg már idén a negyedik negyedévben recesszióba süllyedt. A cég előrejelzése szerint a valutauniós gazdaság teljesítménye ebben a negyedévben átlagosan 0,4 százalékkal esik vissza az előző negyedévhez képest, 2012 első negyedében pedig további 0,2 százalékos negyedéves összevetésű GDP-csökkenés várható. A Barclays Capital a jövő év egészére is 0,2 százalékos visszaesést vár az euróövezetben az eddig jósolt 0,4 százalékos növekedés helyett. A ház prognózisa szerint ebben a helyzetben az euróövezeti jegybank (EKB) hamarosan ütemes kamatcsökkentésbe kezd. A cég elemzői decemberben, januárban és februárban is egyaránt negyed százalékpontos kamatcsökkentésre számítanak; az EKB irányadó kamata így februárra 0,5 százalékra csökkenne. (Az adósságválság az eurózóna magvát is sújtja, ez ügyben ne legyenek illúziók - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke.)

Az európai pénzügyi válság gyorsan közeledik
a végkifejlet felé

Az euróövezeti recessziót és a valutaunió valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - decemberre szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális előrejelzésében közölte, hogy 2012 egészében átlagosan 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár az euróövezetben. A cég elemzői közölték azt is, hogy jóllehet a valutaunió szétesése nem a központi előrejelzési forgatókönyvük, azonban továbbra is hozzávetőleg 40 százalékosra taksálják az euróövezet „részleges összeomlásának" esélyét.

Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság „gyorsan közeledik a végkifejlet felé", és már nincs messze „az átbillenési ponttól". Ha Olaszország - a harmadik legnagyobb eurógazdaság - nem tudja fenntartható szintre csökkenő hozamokkal biztosítani piaci finanszírozását, annak következménye a törlesztésképtelenné válás lesz. Ez pedig valószínűleg az olasz eurótagság végét is jelentené, ami viszont a valutaunió teljes széteséséhez vezethet.