Stabilitás hosszú, növekedés rövid távon

2011. december 08. csütörtök - 14:27 / PP/MTI
  •    

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón ismertette a stabilitási törvényjavaslatot, beszélt az államadósság-csökkentésről, a növekedés irányairól. A tárcavezető kisebb korrekciókat is lehetségesnek tart a parlament által modt tárgyalt 2012-es költségvetésben. Az ellenzéki pártok szerint a miniszter beismerte eddigi gazdaságpolitikája kudarcát.

ff
Matolcsy György a tájékoztatón
Fotó: MTI

Az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a stabilitási törvényjavaslat legfontosabb elemének nevezte. Mint mondta, mindaddig csökkenteni kell az államadósság mértékét, amíg a GDP nő. A tárcavezető 0,5-1 százalék közötti növekedést prognosztizált 2012-re. Szerinte a GDP-arányos államadósság 2015-re 65-70 százalék közötti mértékre csökken, 2020 körül pedig közelíthet az 50 százalékos szinthez.

Recesszióban nem kell csökkenteni az államadósságot

A miniszter kiemelte: az államadósság csökkentésétől csak akkor lehet eltérni, ha tartósan – egy éven át – és jelentősen csökken az ország gazdasági teljesítménye. Bejelentette azt is, hogy Simor András jegybankelnököt arra kéri: gondolja át, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen monetáris eszközökkel tudja segíteni Magyarországon a GDP növekedését.

LMP: új költségvetés kell
A kormány egyértelműen elbukta az államadóság ellen korábban saját maga által meghirdetett háborút – reagált az LMP Matolcsy György tájékoztatójára. Schering Gábor, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szerint a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló, Matolcsy György által vasárnap este benyújtott törvényjavaslat alapján legfeljebb viccként tudják értékelni a tárcavezetőnek azt a kijelentését, hogy Magyarország gyorsabb, fegyelmezettebb államadósság-csökkentést követ, mint az eurózóna, miután a javaslat szerint a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kellene alkalmazni. Scheiring Gábor azt mondta, hogy a növekedési tervvel kapcsolatban eddig egyetlen konkrétumot hallottak: Orbán Viktor szerint a jegybanki devizatartalékot használnák fel a növekedés finanszírozására. Scheiring Gábor szerint azonban Matolcsy György szerdán, a miniszterelnököt „meghazudtolva” beismerte: ez az elképzelés megvalósíthatatlan, helyette pedig „újabb ködös ötletet” dobott be arról, hogy a jegybank forint alapon finanszírozza a növekedést. Az LMP előterjesztésének visszavonását kéri Matolcsy Györgytől arra is hivatkozva, hogy abban a kétharmados többség rögzítené az egykulcsos szja-t. Scheiring elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jelenlegi kabinet így akarja megkötni a következő kormányok kezét. Az ellenzéki politikus összességében alkalmatlannak nevezte az ország gazdasági irányítóit arra, hogy új alapokra helyezzék a gazdaságot. Szerinte örülhetünk, ha Magyarország jövőre el tudja kerülni a recessziót, vagyis még Matolcsy György által várt 0,5–1 százalékos gazdasági növekedést mindig túlzottan optimistának tartja. Mindezért mielőbbi új költségvetés kidolgozását sürgette.

Matolcsy a stabilitási törvény további fontos elemei között említette, hogy az meghatározza az önkormányzati adósság keletkezésének szabályait, az Államadósság Kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait, a közteherviselés szabályait, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó alapszabályokat. Hozzátette: a törvényjavaslat 10-15-20 éves időtávot jelöl ki az államadósság csökkentésére, míg a Magyar Növekedési Terv a következő két-három évre vonatkozó teendőket jelöli ki, hogy milyen ágazatokban, vállalatcsoportokban, milyen külpiaci területeken vagy mely magyarországi településeken növelhető a gazdasági teljesítmény.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a Széll Kálmán Tervben, valamint a konvergenciaprogramban tervezett államadósság-csökkentés keretében idén – árfolyamtól függően – 10 százalékkal csökkentette a kormány az államadósság szintjét. „A forintban kibocsátott kötvények egy részét bevontuk" – mondta Matolcsy György. (Egy korábbi nyilatkozata szerint a költségvetés, az államadósság, a pénzügyek felől már nem sebezhető a magyar gazdaság.)

Matolcsy az újraiparosítást és állami kereskedőházak létrehozását a gazdasági növekedést segítő eszközöknek nevezte, hangsúlyozva, hogy az országnak szakítania kell azzal a gondolattal, hogy a pénzügyi szektorból, valamint a szolgáltatásból kell növekednie, ehelyett a termelésre kell a hangsúlyt helyeznie. A nemzetgazdasági miniszter szerint a Kínában növekvő bérköltségek miatt a termelés egyre inkább visszahelyeződik Európába, az új munkahelyek bázisa pedig Kelet-Közép-Európa lehet. „Nekünk ezt a csatát meg kell nyerni" – mondta. A kereskedőházak létrehozásáról szólva kijelentette: a gazdaság olyan integrátoraira van szükség, amely külföldi megállapodásokat köt, és hazai vállalatokkal termeltet, így biztosít számukra piacot.

MSZP: Matolcsy mondjon le!
Matolcsy György az MSZP szerint beismerte, hogy a kormány rosszul tervezte a jövő évi költségvetést, ezért az módosításra szorul. Tukacs István, a szocialista párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a nemzetgazdasági miniszter „parkolópályára” került, és azt az „álfeladatot” kapta, hogy dolgozza ki Magyarország növekedési tervét. A képviselő szerint Matolcsy György azt is elismerte, hogy az IMF-hitel – korábbi állításával ellentétben – nem lehet a gazdaságélénkítés eszköze. Tukacs ironikusan gratulált a miniszternek, amiért most megszakítaná az MNB ellen folytatott „háborúját”, mert már „csak ott talál pénzt”. Az ellenzéki képviselő szerint a vállalkozások finanszírozását nem a jegybank hivatott megoldani, ahhoz a kereskedelmi bankok számára kell biztosítani a megfelelő feltételeket Bírálta Matolcsy György újraiparosításra vonatkozó elképzeléseit is, mondván, arról az ’50-es évek óta tudható, hogy azt csak kevés sikerrel végezheti az állam. Tukacs István úgy vélte, a keleti piacokkal történő versenyhez először is a munka törvénykönyvének tervezetében szereplő olcsó munkabérekre és a munkavállalók jogainak megfosztására van szükség. Tukacs István az MSZP nevében ismételten Matolcsy György lemondását kérte.

A tárcavezető szerint a GDP-növekedés előmozdításában a kormány nagy szerepet szán az európai uniós forrásoknak, mint mondta, ezek 95 százalékát szeretnék bevonni a fejlesztésekbe. Hozzátette: a hazai gazdasági növekedés ösztönzésében jelentős szerepet kapnak a Magyar Fejlesztési Bank és leányintézményei, így a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel-biztosító, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Jelezte, hogy az MFB a jövőben még további kétszer 60 milliárd forintos tőkemegerősítést kap.

A jegybank a növekedésért

Matolcsy György újságírói kérdésre azt válaszolta: nem zárja ki, hogy a kormány a jövő héten kis korrekciót hajt végre a 2012-es költségvetés bevételi és kiadási oldalán, de a cél továbbra is a GDP arányos 2,5 százalékos államháztartási hiánycél tartása. Hozzátette: a módosításra azért lehet szükség, mert a kormány a korábban várt 1,5 százalék helyett 0,5-1 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol 2012-ben. Hangsúlyozta: az IMF-fel és az EU-val tervezett új szerződés nem a növekedést fogja segíteni, finanszírozni, hanem védernyőt ad ahhoz, hogy Magyarország a pénzpiacokról finanszírozza magát.

Matolcsy György a jegybankkal való együttműködéssel kapcsolatos kérdésre elmondta: egyebek mellett arra kéri az MNB elnökét, hogy a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, egyúttal indítson vállalati kötvényvásárlási programot a növekedés támogatása érdekében.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: rendszeresen konzultál Simor András jegybankelnökkel arról, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénkíteni a gazdasági növekedést, hasonlóan azokhoz, amilyeneket a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed – az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő intézmény – vagy a brit jegybank, a Bank of England alkalmaz. Matolcsy szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, mivel a devizatartalékokat nem lehet növekedés ösztönzésre felhasználni. Úgy vélte: a jegybank újragondolhatná a korábban elindított, ám nem túl sikeres jelzáloglevél-vásárlási programját is. A kormányzati gazdaságpolitika sikeressége múlik azon, hogy az ország vissza tudja-e nyerni a befektetők bizalmát, mert az adósság tartós csökkentése csak így lehetséges – mondta Simor András egy korábbi rendezvényen.

A miniszter elmondta: a Magyar Bankszövetséggel olyan keretmegállapodásra törekszik a kormány, amelybe független intézményként bevonnák az MNB-t, és a jegybank állapodna meg a bankokkal, egyebek mellett a likviditásbővítésről.