SSC-ben dolgozik a legtöbb magyar

2016. március 22. kedd - 07:30 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

Szinte a legnagyobb foglalkoztatók, komplett leányvállalati rendszereket szolgálnak ki az SSC-k (Shared Service Center), azaz a nagy szolgáltató központok. Az előrejelzések szerint a következő 1-1,5 évben itt lesz a legnagyobb a munkaerő-piaci növekedés, amennyiben a jelenlegi kihívásokra sikerül belátható időn belül jó válaszokat adni.

Túl vagyunk már a call centerek időszakán, a szolgáltató központok az operatív vállalatirányítási területek – beszerzés, számvitel, ügyfélszolgálat, IT szolgáltatások, HR, bérszámfejtés – nagy részén kínálnak szolgáltatásokat Magyarországról. Minél több feladatot és céget szolgálnak ki egy helyről, a multinacionális központok a költségcsökkentés mellett a támogató funkciók minőségét is fejleszteni, emelni tudják.

Töretlen a fejlődés

A központok száma jelentősen nőtt az elmúlt két évben. Több nagyvállalat is Magyarország mellett tette le a voksát. Bár van köztük olyan, amelynek a leányvállalata már jelen volt az országban, de SSC-t csak nemrég alapított hazánkban. Ilyenek például az Unicef és a General Electric, de itthon üdvözölhetjük a Greif, Emirates, Eaton, Computacenter, Pactera szolgáltató központjait is.

A Magyar Outsourcing Szövetség felmérése alapján ezenfelül a már meglévő központok is nagy léptékben növekedtek. 2014-ben 9 százalékos volt a bővülés, 2015-ben körülbelül 25. Arról nincsenek adatok, hogy bármely szolgáltató központ kivonult volna Magyarországról, sőt a jelen lévők 72 százaléka a következő 12 hónapban növekedésre számít.

Az SSC-kről nemrég készült nemzeti EY-felmérés is azt mutatja, hogy az elmúlt öt évben a globális vállalatok egyre gyakrabban választották szolgáltató központjaik helyszínéül Magyarországot: a jelenleg hazánkban működő központok 38 százaléka ebben az időszakban kezdte meg működését. Ugyanez a felmérés mutatott rá arra a négy területre is, ahol van még tere a fejlődésnek. Ha ezek teljesülnek, még intenzívebb lehet a hazai SSC-szektor növekedése.

egy tölcsérbe bezúduló önéletrajz rengeteg

Kép:Fotolia

Vannak azonban nehezítő körülmények. A szolgáltató központok vezetői úgy vélik, a munkaerő megszerzése és megtartása, a jelenlegi oktatási rendszerek és gyakorlatok hatékonyabbá tétele, a kormányzati és uniós támogatások rendszerének finomhangolása, valamint a szektor kommunikációjának javítása az iparág előtt álló legnagyobb kihívások. E listából a kommunikációs tennivalókban – ez ugyanis főképp a szektor szereplőin múlik – született előrelépés: néhány hónapja elindult az új közösségi oldal, az SSC Heroes, amely a központok dolgozóinak szól. Itt az iparág aktualitásai mellett az érintettek véleményt mondhatnak, megoszthatják tapasztalataikat az egyes cégekről, munkakörülményekről. Ennek lényeges szerepe lehet a diplomás tehetségek itthon tartásában is.

Beszállítók SSC-knek
A hazai kkv-knak is jó, ha bővül az SSC-k piaca, a központok ugyanis számos hazai szolgáltatást igénybe vesznek. 83 százalékuk munkaerő-közvetítőn keresztül vagy fejvadász cégen keresztül toboroz, és sokan tréning cégek, tanácsadók tudását is kihasználják. Emellett nem elhanyagolható, hogy 69 százalékuk IT szolgáltatásokat, 41 százalékuk beszerzési szolgáltatásokat, 28 százalékuk pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat – bérszámfejtés –, valamint ugyanennyien logisztikai szolgáltatásokra is hazai kis- és középvállalatot bíznak meg. Az érintett kisvállalkozások tehát profitálnak a következő évekre jósolt SSC-szám-növekedésből.

A magyarországi szolgáltató központok munkavállalói nagyrészt a nyelveket beszélő, 25–30 éves korosztályból kerülnek ki, tehát főképpen az Y generáció diplomás tagjai. Ők a legnyitottabbak a külföldi munkára is. Az SSC Heroes nem titkolt célja, hogy megmutassa ezeknek a fiataloknak, hogy ebben a szektorban itthon is van lehetőség komoly szakmai tapasztalatot szerezni, és nem elhanyagolható tény, hogy a vállalatok kiemelkedően magas kezdő fizetéssel honorálják az itt maradók munkáját. Érdekesség, hogy az SSC Heroes oldalon egy-egy adott munkakör fizetési statisztikáit is követhetjük, és az oldal készítői gondosan ügyelnek arra, hogy a nem valódi adatokat kiszűrjék.

Angolul beszélő mindenes kerestetik

Az elmúlt hetekben a tematikus álláshirdetési portálokról csak úgy ömlöttek a szolgáltató központok hirdetései, amelyek adott pozíciókra kerestek munkavállalókat. Balázsik Péter, az SSC Heroes alapítója szerint azonban ez nem feltétlen jelent óriási munkaerőhiányt.

– Általában ezek a cégek hullámokban növekednek. Egyszerre sok munkavállalót keresnek, és mivel a bővüléshez a jóváhagyást a külföldi anyacég adja meg, elég nagy nyomás alá kerülnek az idő rövidsége miatt. Ebben a pillanatban meglehetősen nagy a növekedési igényük, ezért is sok a meghirdetett pozíció. Mindenféle háttérrel rendelkező munkavállalókat keresnek: pénzügyest, számvitelest, beszerzési szakembert, HR-est, adminisztrációhoz vagy a vevőtámogatáshoz értőket és informatikust is. Tehát az ágazati szakemberhiány – például az informatika területén – természetesen kihat erre az iparágra is, de általános hiányról nem beszélnék. A recruitment lead-time – tehát, hogy mennyi idő alatt lehet betölteni a pozíciót onnantól számítva, hogy az megnyílik – 45 nap volt 2013-ban, 56 nap 2014-ben és 46 nap 2015-ben a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség felmérése alapján. Ez azt mutatja, hogy 2014-hez képest javult a helyzet, de még minimálisan rosszabb, mint amilyen 2013-ban volt – hangsúlyozza az SSC Heroes alapítója. Dalányi László, a Manpower Munkaerő Szervezési Kft. ügyvezető igazgatója viszont a Piac & Profit novemberi számában megjelent Tartsuk itthon! című cikkben azt mondta, az SSC-szektorból legalább 5000 ember hiányzik, ami miatt egyes központok projekteket veszítenek el. (A PwC Vezérigazgató felmérése szerint toronymagasan a legnagyobb kockázat ma a hazai vezetők szerint a szakemberhiány.)

A szektor szép csendben az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – foglalkoztatóvá lépett elő az országban

Az adott munkakörhöz szükséges szakmai tudás mellett a szolgáltató központok ideális jelöltje jól beszél angolul. Ez alapkövetelmény, hiszen a szektor vállalatai cégen belül angolul kommunikálnak egymással. Emellett nagyon nagy előnyt jelent, ha az angolon kívül a jelölt beszél egy második nyelvet. A legjobban favorizált második nyelv a német, magyar, francia, spanyol, olasz, portugál, holland, lengyel, cseh, svéd, orosz, dán, szlovák, finn. Ezeken a nyelveken szolgáltatnak a leggyakrabban a hazai cégek.

Bizonyos pozícióknál nem feltétlenül szükséges munkatapasztalat, azt azonban érdemes tudni, hogy a szolgáltatások köre folyamatosan változik a szolgáltató központokban.

– A nagyon egyszerű és alacsony hozzáadott értékű munkakörök vándorolnak kelet felé, például Indiába. A helyükre komplexebb, magasabb hozzáadott értékű munkakörök érkeznek. Ez azt is jelenti, hogy egyre inkább szükség van nagyobb tapasztalattal rendelkező, senior munkavállalókra az iparágban – mondja Balázsik Péter.

A munkaerő kérdése azért is kap kiemelt szerepet, mert a szektor szép csendben az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – foglalkoztatóvá lépett elő az országban. A 2014-es, 2015-ös évben még a stratégiai ágazatnak kijelölt autógyártásnál is több új munkahelyet hozott létre.

Ma az iparág körülbelül 35–40 ezer főt foglalkoztat. Azért nehéz pontos számot adni, mert a statisztikák némiképpen eltérően sorolnak, vagy nem sorolnak egy adott céget ebbe az iparágba. És ehhez még hozzáadhatjuk azoknak a cégeknek az alkalmazottait, amelyek a szolgáltató központoknak nyújtanak szolgáltatásokat.

Iparági jelenlét (%)

Technológia és telekommunikáció (Technology & Telecom)           31,03%

Bank, biztosítás és pénzügyi szolgáltatások (pénzügyi szektor)       17,24%

Üzleti szolgáltatások (tanácsadó cégek)        13,79%

Ipari és fogyasztói termékek  13,79%

Szolgáltatások (média, utazás, szabadidő és kiskereskedelem)        6,90%

Energia, közművek, nyersanyagok    6,90%

Egyéb  6,90%

Gyógyszeripar 3,45%

Van vetélytársunk

Jóllehet Magyarország népszerű a szolgáltatók körében, ám az elmúlt években komoly konkurenciánk lett Lengyelország.

– Magyarország jellemzően felkerül a döntéshozók két-három lokációból álló short-listjére, azonban Lengyelországgal továbbra is nehéz versenyre kelni nekünk csakúgy, mint a többi országnak Közép- és Kelet-Európában – mondja Balázsik Péter.

A térséget választó vállalatok elsődleges – és valljuk be, nem alaptalan – félelme, hogy nem találnak megfelelő képzettségű és számú munkavállalót. E tekintetben Lengyelország, ahol jelenleg tíz városban 500 szolgáltató központ működik, nyilvánvalóan nagyobb potenciállal rendelkezik, már csak az ország mérete miatt is. Ráadásul Magyarország még mindig meglehetősen Budapest-központú, amíg Lengyelországban több olyan város is van, amely teljes körűen megfelel a szolgáltató központok igényeinek.

– A Budapest-központúság egyébként valamelyest csökkent. 2013-ban a szektor még a munkaerő 82,83 százalékát, 2014-ben a 84,76 százalékát foglalkoztatta a fővárosban. 2015-ben viszont megindult a diverzifikálódás: az SSC-alkalmazottaknak már csak 76,48 százaléka dolgozott Budapesten. Több város is tudatosan igyekszik vonzani ezeket a cégeket – emeli ki Balázsik Péter.

Arjen Sader, az EY Magyarország szolgáltató központoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere is úgy látja, már tapasztalható némi változás a Budapest-központúság leküzdésében. Azonban ez lassú folyamat.

– Az elmúlt években egyre kiélezettebbé vált a verseny a közép-kelet-európai régióban a szolgáltató központok piacán. Magyarországon jelenleg körülbelül 90 ilyen vállalat működik, többségük Budapesten. Jóllehet számos befektető érdeklődik Debrecen, Pécs, valamint Székesfehérvár iránt, és néhány központ már működik ezekben a városokban is, a tehetséges, nyelveket beszélő munkaerő megszerzése Budapesten kívül még nehezebb feladatot jelent a betelepülő vállalatoknak. Nincs elég megfelelő színvonalú irodahelyiség és a nagyvárosokhoz közeli nemzetközi repülőterek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a hazai SSC-piac nem tud élni minden benne rejlő lehetőséggel. Számos szomszédunknál a főváros mellett vannak a magyar nagyvárosoknál jóval nagyobb lakosságú települések, amelyek növelik a rendelkezésre álló tehetségek számát. Ez mind hozzájárul a régió más országainak növekvő versenyképességéhez.

Ahhoz, hogy Magyarország továbbra is jó pozícióban maradjon, az infrastrukturális és emberi erőforrásokkal kapcsolatos igényekre gyorsan kell reagálni. Ha a régiós listára tekintünk, a már említett Lengyelország mellett Románia jelenleg nagyon vonzó célpontot jelent a befektetők számára, mellette Bulgária is egyre erősödik az SSC-k piacán, és – potenciálját tekintve – akár a szolgáltató központok egyik legkívánatosabb helyszínévé nőheti ki magát.

A szakember szerint Magyarország vonzereje alapvetően az Európán belüli központi fekvésében, az SSC-piacon szerzett tapasztalatában, valamint még mindig a jól képzett, nyelveket beszélő munkaerejében rejlik. Arra a kérdésre, hogy mi alapján kerülhetünk a short-list győztes helyére, Arjen Sader azt mondja: a felsőkategóriás (high end) tevékenységekkel vagy komplex folyamatokkal foglalkozó, nem tranzakciós szolgáltató központok megtelepedését kellene ösztönözni, hiszen az SSC-k régóta jelen vannak nálunk, így ma már 5–10 éves tapasztalattal rendelkező szakemberek is találhatók a piacon.

De a kisebb városokban is meg lehet találni a lehetőséget, a szakember szerint itt elsősorban a nem túl nagyméretű – legfeljebb 200 munkatársat foglalkoztató –, elsődlegesen tranzakciós szolgáltatásokat nyújtó SSC-k tudnak letelepedni, amelyeknek csak a leggyakrabban beszélt idegen nyelvekre – az angolra, franciára, spanyolra – van szükségük.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor