Sorra szólalnak fel a megavállalatok vezetői Trump ellen

2017. január 31. kedd - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Tízezer menekültet szerződtetne a Starbucks, a Microsoft és az Amazon másokkal együtt bíróságra megy, a Google alapítója az utcán van a tüntetőkkel, sok más cég pedig felajánlásokkal és nyilatkozatokkal tiltakozik Donald Trump bevándorlóellenes rendelete ellen. A cégvezetők a befogadás fontosságát és a kultúrák sokszínűségének erejét védik. És a szép elvek mellett valószínűleg a hasznukat is.

A következő öt évben 75 országban  tízezer menekültet szerződtet majd a Starbucks, hogy így enyhítsen az új hazájukban a szegények és a lemaradók közé tartozó emberek helyzetén – jelentette be a vállalat vezetője (aki persze egyúttal olcsó munkaerőhöz is jut ezzel). A bejelentés egyértelműen Donald Trump muszlimellenes bevándorlási politikájára adott válasz, aki három nappal ezelőtt elnöki rendelettel, azonnali hatállyal és meghatározatlan időre felfüggesztette a Szíriából és 120 napra egyes muszlim országokból érkezők beutazását az Egyesült Államokba. A beutazási tilalom hét muszlim országra érvényes: Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre. Kivételt csak a diplomaták, a hivatalos útra érkezők és a nemzetközi intézmények munkatársai jelentenek. (Részletesebben itt olvashat erről.) A rendelet ellen országszerte tüntetések zajlanak, és egyre több cég is határozottan véleményt nyilvánít azzal szemben.

A Starbucks tervét egy belső céges memóban vasárnap tárta kollégái elé a céges társadalmi felelősségvállalás (CSR) egyik irányadó alakjának tartott Howard Schultz, akivel kapcsolatban már az idei amerikai elnökválasztásnál felmerült, hogy jelölt is lehetne. (Ő azonban nem indult.) Arról egyelőre nem esett szó, hogy pontosan mely országokban alkalmazzák majd ezeket az embereket. Schultz a memóban azt írta, hogy a munkaerő-felvételi program a „partnereinkbe vetett hitet hivatott megerősíteni”. Először azokat részesítik előnyben, akik valamely országban már együttműködtek az amerikai hadsereggel tolmácsként vagy kisegítő személyzetként.

Schultz magyaráz (fotó: Richard Eriksson/flickr)

Schultz magyaráz
Fotó: Richard Eriksson/flickr

Schultz arra is felhívta a figyelmet, hogy cége továbbra is támogatja az Obama elnök által létrehozott DACA-programot, mely segít azoknak az engedély nélkül Amerikában élő külföldieknek, akiket gyerekként hoztak az országba, hogy jogosítványt szerezzenek, felsőfokú oktatásban részesüljenek, és elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. „Készen állunk segíteni mexikói fogyasztóinkat, partnereinket és családjaikat, ha bármilyen javasolt kereskedelmi szankció, bevándorlási szigorítás vagy adó befolyásolja az üzletmenetüket.”

Az elnökválasztás után Schultz azt írta alkalmazottainak, hogy sokkolta Trump győzelme, mert kampánya „a bigottság, a gyűlölet és a megosztás vitriolos megnyilvánulása volt”. Később azt írta a Starbucks állományának: „Az a felelősségünk, hogy adjunk neki egy esélyt, hogy kormányozhasson és hogy egyesülhessünk.” A cégvezető úgy fogalmazott, „azért vagyunk ebben a bizniszben, hogy inspiráljuk és fejlesszük az emberi szellemet, egyénenként, kávéspoharanként, városi kerületekként. Ez a hozzáállás nem fog megváltozni. Erre szavamat adhatom”.

A kávézólánc nincs egyedül az úgynevezett „muslim ban” elleni látványos tiltakozás felvállalásával. A technológiai szektor a legnagyobb ellenzője Trump rendeletének. Számos további világcég döntött úgy, hogy határozott véleményt nyilvánít ebben az ügyben, céges értékeit kommunikálva – amelyek nem változtak meg az Egyesült Államok elnökének cserélődésével.

Lázad a Szilícium-völgy

A Google-nek több alkalmazottját is visszautasították az Egyesült Államokba való belépéstől, összesen százakat érinthet a rendelet – írja a Bloomberg a cég egyik vezetőjére, Sundar Pichaira hivatkozva. Tim Cook stábja kapcsolatba lépett a Fehér Házzal, hogy megértesse, a beutazási tilalom mennyire károsítja cégét és alkalmazottait.  A Google nem az egyetlen olyan cég, amely korábban és most is hangoztatja, hogy az ő tapasztalataik szerint káros lehet a bevándorlók kitiltása – az IT-szektor mellett a tudományos kutatások és az űrkutatás terén is komoly fennakadásokat okozhat a szabály. A Microsoftnak sajtóértesülések szerint például 76 alkalmazottja van, akik érvényes munkavállalói vízummal rendelkeznek, és a szóban forgó hét ország állampolgárai.

A Reuters értesülései szerint techcégek mára szerveztek találkozót, hogy együttesen, jogi úton lépjenek fel a bevándorlási rendelet ellen. Annyi már bizonyos, hogy a washingtoni kormányzósággal együtt három techóriás, a Microsoft, az Amazon és az Expedia jogi útra tereli az ügyet – írja a The Verge. Azt próbálják majd bizonyítani, hogy a rendelet alkotmányellenes, károkat okoz az államban élő családoknak és a gazdaságnak is.

Sokan gazdagodtak Trump első hetén
Alig több mint egy hét alatt, mióta Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, sok minden történt, ami felborzolta a világ kedélyeit. A leggazdagabbak azonban alapvetően örülhetnek: jelentősen nőtt a vagyonuk. A Forbes számításai szerint a 10 leggazdagabb amerikai vagyona összesen 15,8 milliárd dollárral gyarapodott egyetlen hét alatt. (Sokan már Trump győzelmének hírén sokat kerestek.) Köztük van Bill Gates és Mark Zuckerberg is, akik ennek ellenére nyíltan támadják az új elnököt.

De sok más vállalat is felszólalt már a rendelet ellen. Olyan cégek vezetői ítélték el, mint az eBay, a Yahoo, a Tesla (Elon Musk), az Apple (Tim Cook), a Netflix (Reed Hastings), a Facebook (Mark Zuckerberg), az Airbnb (Brian Chesky), a Microsoft (Sundar Pichai), az Uber (Travis Kalanick), az Etsy (Chad Dickerson), a Lyft (John Zimmer & Logan Green) vagy a Google (Szergej Brin). Mark Zuckerberg hosszú posztban azt írta a Facebookon, hogy ha két évtizede egy ilyen tilalom érvényben lett volna, felesége, Priscilla nem léphetett volna be az országba. Hozzátette, az ő nagyszülei is Németországból, Ausztriából és Lengyelországból vándoroltak be az USA-ba.

Érdekes ugyanakkor, hogy bár hatalmas a felzúdulás, többségében az IT-szektor cégei állnak ki a befogadás mellett. A Starbuckson túl más iparágból talán elsők között a General Electric vezetője, Jeff Immelt jelezte fenntartásait a tilalommal kapcsolatban, de egyre több cégvezető szólal meg az ügyben. A Ford ügyvezetője és elnöke a CNN-en szögezte le, hogy a rendelet „szemben áll a cég által képviselt értékekkel”. (A cég központja az országnak egy olyan részén van, ahol a lakosság 30 százaléka arab származású.) A Nike CEO-ja azt nyilatkozta, a cég kiáll „a bigottság és a megkülönböztetés minden formájával szemben”,

A Wall Street cégei közül a Goldman Sachs volt az első nyilatkozó, vezetője azt hangsúlyozta, másnak lenni nem választás kérdése, valamint hogy a cég azon dolgozik majd, hogy minimalizálja a politika dolgozókra gyakorolt hatását. A J.P Morgan szintén a bevándorlási politikától független elkötelezettségéről biztosította dolgozóit, és a lista feltehetően tovább bővül.

Szergej Brin a San Francisco-i reptéren látogatta meg a tüntetőket.

Szergej Brin a San Franciscó-i reptéren tüntet
Fotó: Ryan Mac/Twitter

Nem csak beszélnek

A Twitter vezérigazgatója kedden közölte, hogy cége nem fog részt venni az Egyesült Államokban élő muszlimok összeírásában, ami szintén Trump terve. Ezután sorra szólalt meg a Facebook, a Microsoft, az IBM, a Google, az Uber és az Apple is, és mindannyian elhatárolódtak a vallási alapú nyilvántartástól.

A határozott hangú közlemények, Facebook- vagy Twitter-posztok mellett sok cég valamilyen akcióval is erősíti az üzenetét. Az Airbnb ingyenes szállást kínált azoknak, akiket visszafordítottak az USA felé tartó járatokról, és ezért a hazájuk határain kívül ragadtak. Az Uber anyagi kompenzációt nyújt azoknak a sofőrjeinek, akik nem tudnak visszatérni külföldről az USA-ba a beutazási tilalom miatt. Az Uber vezetője, Travis Kalanick egyébként pénteken részt vesz azon a találkozón, melyet Trump tart a Fehér Házban cégvezetőkkel, és Twitteren tett ígérete szerint fel fogja hozni a bevándorlási tilalom témáját.

A Microsoft felajánlotta, hogy ha bármelyik alkalmazottja pénzadományt nyújt az American Civil Liberties Unionnak, munkaadóként ugyanakkora összeggel egészíti ki azt. Az Uber konkurenciája, a Lyft egymillió dollárt ajánl fel a szervezetnek, hogy „megvédjék az alkotmányunkat”, közölte a cég két társalapítója, John Zimmer és Logan Green. Az adományt a következő négy év folyamán fizetik be.

A Google társalapítója, Szergej Brin el is ment a San Franciscó-i reptéren rendezett tüntetésre, amit a rendelet miatt tartottak. Brin egyébként a Szovjetunióból vándorolt be az USA-ba. A Lyft New York-i részlegének vezetője, Vipul Patel a JFK reptéren csatlakozott a tüntetőkhöz. Mint elmondta, a Lyft New York-i sofőrjei javarészben bevándorlók, és sokan közülük muszlimok.

A National Foundation for American Policy nevű kutatóintézet 2016 márciusában kiszámolta, hogy az egymilliárd dollárnál nagyobb értékű amerikai nagyvállalatoknak mintegy felét(!) bevándorlók alapították. Szerepük kiemelkedően fontos számos tudományos és innovációs területen, de a kevésbé kvalifikált bevándorlókra is nagy szükség van az amerikai munkaerőpiacon. A cégek számára vitathatatlan előny, hogy nem éppen drágán dolgoznak…

Forrás: CNN Money,The Telegraph, CNBC, The Werge, Bloomberg, Reuters

Timár Gigi – Kriston László

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor