Adócsökkentés miatt kezeli csak a családi vagyont Soros

A gazdagok megadóztatásáért kampányol, ő viszont minden jogos eszközt megragad, hogy minél kevesebb adót fizessen több mint 25 milliárd dolláros vagyona után az amerikai államnak. 2011-ben pont azért tette ki a külső befektetőket az alapjából, hogy családi vagyonkezelőként vigye tovább az üzletet. A családi alapok ugyanis előnyösebb adózást élveznek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Soros György 2011-ben visszaadta 25,5 milliárd dolláros Quantum Endowment Fund nevű alapjából a külső befektetők tőkéjét -valamivel kevesebb, mint 1 milliárd dollárt - és családi vagyonkezelővé alakította alapját. Állítólag azért, mert kvázi visszavonult, de azért lehet más ok is a döntés mögött...

Az amerikai kormány ugyanis a külső befektetők pénzét is kezelő alapok számára 2012 márciusát adta meg határidőnek, hogy regisztráljanak a tőzsdefelügyeletnél (SEC) és aztán tűrjék el annak rendszeres ellenőrzéseit. Valójában ezért váltott „family office” üzemmódra Soros, erősítették meg fiai a The New york Timesnak. (Hasonló módon „vonult vissza” akkor Stanley Druckenmiller is.)

Van a végrendeletnél is biztosabb megoldás
Vajon hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezései megoldást kínálnak a dilemmára.
A szakzsargonban "family office"-nak nevezett családi magánvagyonkezelő alapok előnyös elbánást élveznek: nem zargatja őket az SEC és miután az amerikai szupergazdagok bellobiztak egy 54 szavas módosítást a gazdasági válság után megalkotott Dodd-Frank Wall Street-reform törvénycsomagba, továbbra is megengedett nekik, hogy ingatlanokat helyezzenek offshore alapokba (trusts) és ne fizessenek ezek után adót.

Soros támogatja a társadalom legvagyonosabb felső 1%-ának erősebb megadóztatását (annak a bizonyos 1%-nak, mely a vagyoni egyenlőtlenségek ellen lázadó Occupy Wall Street szlogenjeinek tárgya volt), ugyanakkor a jogi kiskapukat kihasználva azért a saját adóját csökkenti.

Emberbaráti, karitatív megmozdulásai elvitathatatlanok: sokat adakozott a nyitott társadalmak megteremtéséért Magyarországon is. De azért mégis üzletember
(fotó: flickr/Heinrich Böll Stiftung)

Az amerikai elit néhány ezer tagja olyan eszközökkel képes kijátszani, mely a köznépnek nem áll rendelkezésére: méregdrága ügyvédeket felbérelve a nyilvánosság kizárásával jutnak kompromisszumos egyezségre az adóhivatallal vagy az adóügyi bíróságon harcolnak, ugyancsak a nyilvánosságtól távol. A The New York Times odáig ment, hogy ezt a terepet a gazdagok „privát adórendszerének” titulálta. Az amerikai adóhivatal, az IRS nem rendelkezik elég kapacitással, hogy a bonyolult -és sokszor újszerű, innovatív- konstrukciókat alaposan kinyomozza.

Kreatív konstrukciók

Az USA elitjének jövedelemadója
Top 400 leggazdagabb Top 1000 Top 1%
1992-ben: 27% 20,9% 24%
2012-ben: 17% 17,6% 18%
Forrás: NYT
Daniel S. Loeb Wall Street-i hedge fund menedzser például azért áll vizsgálat alatt, mert Renaissance Technologies nevű alapja megvett egy bermudai viszontbiztosítót, mely a tőkét -minő véletlen!- Loeb alapjába fekteti. Ennek köszönhetően a befektetés hosszú távú tőkenyereségnek minősül, aminek 20% körül van az adója, míg ha rövid távúnak minősülne 40%-os adóráta sújtaná. Loeb ráadásul ebben a konstrukcióban a személyi jövedelemadó befizetését is elhalaszthatja (defer) gyakorlatilag határozatlan ideig.

A partneri összefogással működő alapok azért foghatók meg nehezebben, mert az IRS nem inkasszálhat késedelmes adót az alaptól. Közvetlenül a partnerekhez kell mennie. Ha több száz partnere van az alapnak, akkor mindegyikhez egyenként. Ez is meghaladja a hatóság kapacitásait.

Mások jótékonysági alapot hoznak létre, melynek költségei és adományai leírhatók a személyi jövedelemadó-alapból, aztán ezen keresztül invesztálnak. Legtöbbször néhány hedge fundba helyezik a pénzt, melyek évente fizetik ki a hozamot - szintén adómentesen. Később az örökösök ugyancsak adómentesen jutnak hozzá az alaptőkéhez.

Sorosról június közepén jegyezte meg a The New York Times, hogy visszatért az "aktív kereskedés" arénájába, ahol nagy tétek mozognak: sok részvénytől megvált és inkább aranyat vett, valamint aranybányák részvényeit. Ugyanakkor ezt is szigorúan saját családi alapja számára tette. Az augusztusban 86. életévét betöltő Soros idén egyre több időt kezdett tölteni az irodában, mondták nevüket elhallgató informátorok, részben azért, hogy pótolja fő kereskedője, Scott Bessent hiányát, aki távozott, hogy létrehozza saját alapját. Az üzletember egyébként a Brexiten vesztett: ő ugyanis a maradásra fogadott, illetve arra, hogy a font nem veszít az erejéből.

Nehéz idők járnak a hedge fundokra. 2015 utolsó három hónapjában 300 ilyen alap csukta be ajtaját a Wall Streeten. A hedge fundok 2%-ot számítanak fel kezelési díjként és a realizált hozamból 20%-ot tesznek el. Legalábbis eddig így volt. Most hogy csökkent a teljesítmény a mezőnyükben, sok krőzus kivette a pénzét az alapokból, illetve nyomást helyezett a menedzserekre, hogy csakis olcsóbb díjakért hagyja náluk tőkéjét.

Forrás: The New York Times

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo