Sok a kockázat a jövő évi büdzsében

2011. október 16. vasárnap - 14:33 / PP/MTI
  •    

További intézkedések nélkül a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt nehéz lesz teljesíteni a 2012-re kitűzött hivatalos hiánycélt, bár jövőre a magyar költségvetési politika várhatóan markánsan feszesebbé válik, miután a kabinet jelentős lépéseket tett a strukturális hiány csökkentésére, állítják londoni felzárkózó piaci elemzők. Vélekedésükkel egybecseng az Állami Számvevőszék megállapítása is, amely szerint a makrogazdasági mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén 2012-ben több adóbevételi előirányzat kockázatot hordoz magában. A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott alapítvány viszont egyenesen arra figyelmeztet, hogy a kormánynak nincs is valós költségvetési javaslata.

Ha a magyar kormány nem tesz újabb konszolidációs lépéseket, nehéz lesz a jövő évi hiánycél teljesítése a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szerint, akik pénteken átfogó előrejelzést állítottak össze a Magyarország általuk valószínűsített jövő évi és távlati költségvetési és adósságfolyamatairól. Az elemzők biztatónak nevezték azokat a legutóbbi bevételnövelő intézkedéseket, köztük a „váratlan" áfaemelést, amelyet a kormány a „meredeken gyengülő" növekedési kilátásokra válaszul tett. (Az áfa-emelés tartalmazó törvényjavaslatot a nemzetgazdasági miniszter péntek délután nyújtotta be az országgyűlésnek.) A ház azonban közölte, hogy 2012-re szóló saját növekedési prognózisa borúlátóbb a kormányénál.

A régióban Magyarországon lesz a leggyengébb
a gazdasági növekedés
A régióban Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés A JP Morgan londoni felzárkózó piaci stratégái nemrég összeállított új, felülvizsgált térségi előrejelzésükben meredeken rontották az egész közép-kelet-európai országcsoport – de különösen Magyarország és Csehország – jövő évi gazdasági növekedésére adott becslésüket, elsősorban az euróövezetben valószínűsített recesszió negatív keresleti hatásaira hivatkozva. A felülvizsgált prognózisban a cég elemzői közölték, hogy a korábbi előrejelzéseikben szereplő 1,3 százalék helyett mindössze 0,5 százalékos növekedéssel számolnak a magyar gazdaságban 2012 egészére. A JP Morgan szerint jövőre Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai térségben. Más nagy londoni befektetési cégek is rontották az utóbbi napokban Magyarországra adott növekedési előrejelzéseiket. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci közgazdászai frissített térségi előrejelzésükben közölték: most már „enyhe” recessziót jósolnak az euróövezetben, és várakozásuk szerint a valutaunió gazdasági teljesítményének visszaesése még az idén elkezdődik. Ennek alapján a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott prognózisukat az eddigi 1,9 százalékról 1,2 százalékra gyengítették, a 2012 egészére szóló magyar GDP-bővülési becslésüket pedig megfelezték: a korábbi előrejelzésükben szereplő 2,2 százalék helyett most már csak 1,1 százalékos növekedést várnak.

Alulbecsült hiánycél

Az elemzéshez fűzött táblázatos kimutatás szerint a JP Morgan a hivatalos 1,5 százalékos előrejelzéssel szemben 0,5 százalékos GDP-növekedést vár jövőre a magyar gazdaságban, és a 2,5 százalékos hiánycél helyett 3,2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel számol. A ház londoni elemzői közölték, hogy a hivatalos célnál pesszimistább hiány-előrejelzésüket jórészt a kormányénál borúlátóbb gazdasági növekedési várakozásuk indokolja.

A GDP-arányos magyar államadósság-ráta „még bizonyos költségvetési csúszás esetén is" 7 százalékponttal 73 százalékra csökken a jövő év végéig a tavalyi 80 százalékról, amelyen a cég szerint az adósságráta tetőzött. A ház elemzőinek várakozásai szerint azonban 2012 után már sokkal fokozatosabb lesz az adósságráta mérséklődési üteme, és ehhez is a gazdasági növekedés gyorsulására és/vagy az elsődleges államháztartási egyenleg folyamatos további javulására lesz szükség, miután a mostani nagyütemű csökkentés egyszeri forrásai kimerülnek.

A londoni szakértők közölték, hogy az általuk lefuttatott adósságmodell alapján „túl ambiciózusnak" tartják a kormány 2015-re kitűzött 64 százalékos GDP-arányos adósságráta-célját, mivel modellszámításaik alapján ehhez évente 5 százalék körüli gazdasági növekedés kellene a 2013-2015-ös időszakban. A JP Morgan saját alapeseti forgatókönyve azzal számol, hogy a magyar államadósság-ráta 2016-ban 70 százalék lesz, és 2020-ig 67 százalékra csökken tovább. A cég kidolgozott egy borúlátó forgatókönyvet is, amelyben az szerepel, hogy az elsődleges államháztartási egyenleg nem javul tovább 2012 után, és az államadósság-ráta 73 százalékon stabilizálódik.

Az ÁSZ elnöke
a büdzséről
Kedvező változás az előző évekhez képest, hogy a 2012-es költségvetési törvényjavaslat esetében 27 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek az aránya, amelyekről nem tudott véleményt mondani a számvevőszék, ez az arány a 2011. évi büdzsénél még 33,5 százalék volt – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a számvevőszék pénteki sajtótájékoztatóján. Az elnök hangsúlyozta: a számvevőszék csak véleményt mond a jövő évi büdzsé javaslatáról. Úgy vélte, pozitív az, hogy a költségvetési törvényjavaslatban több mint 400 milliárd forint tartalékot képeztek, mivel a világgazdasági folyamatok alakulása számos vonatkozásban bizonytalan, kockázatos. Az elnök gondként említette, hogy jelentős nagyságú, több mint 8000 milliárd forint a felülről nyitott tételek összege, emellett a jövő évi büdzsé nem számol az MNB mintegy 100 milliárd forintos veszteségével, amelyet a központi költségvetésnek kell megtérítenie, s ez kockázatot jelent a tervezett jövő évi államháztartási hiány teljesülésére nézve.

Hiányzó dokumentumok és háttérszámítások

Nem tudott teljeskörűen véleményt mondani a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról az Állami Számvevőszék (ÁSZ), olvasható az országgyűlés honlapján közzétett dokumentumban, egyebek között a bevételi előirányzat-tervezetek jelentős részét alátámasztó dokumentumok, illetve háttérszámítások hiánya miatt.

A központi költségvetés közvetlen bevételei a büdzsé bevételi főösszegének 73,4 százalékát teszik ki. Szeptember 12-én, amikor az ÁSZ lezárta a véleményezési folyamathoz készített jegyzőkönyvet, a közvetlen bevételek 96,5 százalékára, 6440,6 milliárd forintra vonatkozóan sem az előirányzat-tervezetek, sem az azokhoz kapcsolódó dokumentumok és háttérszámítások nem álltak az ÁSZ rendelkezésére. A kapcsolódó tanúsítványok, háttérszámítások, hatástanulmányok, dokumentumok hiányában az adóbevételek megalapozottsága a számvevőszék számára nem volt megítélhető. Így csak a bányajáradék, az egyéb költségvetési bevételek, a kamatbevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek megalapozottságáról tudott véleményt mondani. A számvevőszék így csak a saját becslései alapján mondott véleményt az adóbevételek teljesíthetőségéről és a teljesíthetőség kockázatáról.

Az adóbevételek 27 százalékának, 1764,2 milliárd forintnak a teljesíthetőségét nem lehetett megítélni az ÁSZ dokumentuma szerint, ide sorolva a cégautó-adót (46 milliárd forint), az szja-t (1550,7 milliárd), lakossági illetékeket (102,5 milliárd) és a rehabilitációs hozzájárulást (65 milliárd).  Az adóbevételek 63,3 százalékát, 4135,1 milliárd forintot teljesíthetőnek minősítette a számvevőszék, beleértve a pénzügyi szervezetek különadóját (187 milliárd), az egyes ágazatokat érintő különadókat (155 milliárd), az áfa-bevételt (2697,7 milliárd) és a jövedéki adót (898,1 milliárd). Magas kockázatot jelzett az adóbevételek 6,8 százalékánál – társasági adó (356,2 milliárd), játékadó (82,4 milliárd), környezetterhelési díj (8,5 milliárd) -, közepes kockázatot 2,9 százalékuk – hitelintézeti járadék (8,1 milliárd), eva (179,1 milliárd) – esetében.

aa
Domokos László
Fotó: MTI

A makrogazdasági mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén a 2012. évben több adóbevételi előirányzat, különösen az áfa teljesíthetősége kockázatot hordoz magában, áll a dokumentumban. Ugyanakkor a számvevőszék pénteki sajtótájékoztatójánn Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója azt mondta, hogy
a költségvetési törvényjavaslathoz a kormány által bemutatott jövő évi makrogazdasági pálya teljesülését nem vizsgálták, azt alapul vették, s ennek alapján úgy ítélték meg, hogy a tervezett áfa-bevételek teljesíthetők.

Azt is adottnak ítélték, hogy a forgalmiadó-bevételek csak akkor folynak be a büdzsébe a tervezett mértékben, ha jövőre valóban 27 százalékos lesz az áfakulcs. Nem tudott véleményt alkotni az ÁSZ
a költségvetési törvényjavaslat és a költségvetési felelősségről szóló törvény összhangjáról sem, mivel a véleményezéshez készült jegyzőkönyv lezárásának időpontjáig (szeptember 12.) a szükséges adatok, háttérszámítások ugyancsak nem álltak a rendelkezésére.
A számvevőszék dokumentuma kitér arra is, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor köteles az országgyűlést tájékoztatni arról, hogy a javaslat elfogadása esetén – a középtávú tervekkel összhangban – legalább három évre vonatkozóan milyen részletes kötelezettségvállalási korlátozásokat kíván érvényre juttatni a tárgyév során. A törvényjavaslatban ez a kimutatás nem szerepel, az általános indokolásban erre vonatkozóan utalás nem található. A törvényjavaslat melléklete csak az uniós forrásra tartalmaz 2013-ig részletes kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat. (Az szja és az illetékek változásáról itt olvahat.)

A kormánynak nincs valós költségvetési javaslata

A Bajnai Gordon volt miniszterelnök alapította Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány szerint a kormánynak nincs valós, a szükséges intézkedésekkel alátámasztott költségvetési javaslata, és várhatóan módosító indítványokkal fogja korrigálni a büdzsé már benyújtott tervezetét, így akadályozva az átláthatóságot és a tervezhetőséget.

aa
Bajnai Gordon
Fotó: flickr

Az alapítvány által indított internetes oldalon pénteken nyilvánosságra hozott véleményt arra alapozták, hogy a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormány-határozat értelmében a költségvetési fejezeteket irányító szervek vezetőinek péntekig intézkedési tervet kell készíteniük a  jövő évi hiánycél, illetve a költségvetési törvényjavaslatban érvényesített megtakarítások biztosítása érdekében. A tervnek ki kell térnie arra, hogy milyen tervezett változások lehetnek a közfeladatokban, ehhez milyen jogszabály-módosításokra van szükség, s hogy az intézményrendszert milyen változások érintik. A nemzetgazdasági miniszter az intézkedési terveket csak akkor hagyja jóvá, ha azok a költségvetési sorok 2012. évi teljesítését kétséget kizáróan biztosítják, s a tárcavezetőnek mindaddig vissza kell küldenie módosításra az intézkedési tervet, amíg az nem felel meg a feltételeknek. Ez esetben a határidő október 19., Matolcsy Györgynek pedig az intézkedési tervek-ről és jóváhagyásukról október 21-éig összefoglalót kell készítenie.

A Bajnai-alapítvány véleménye ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a költségvetési törvény tervezetét szeptember végén nyújtotta be a kormány. Az ezt megelőző egyeztetések célja az volt, hogy a törvénytervezetbe olyan számok kerüljenek, amelyek az adott feladat végrehajtásához megfelelőek, és fontos szempont az is, hogy a részletes költségvetési számokat tartalmazó fejezeti köteteket a kormánynak pénteken kell benyújtania az országgyűlésnek. „A kormányhatározat tehát azért fontos, mert megtudtuk belőle, hogy (…) a benyújtani tervezett fejezeti kötetek mögött nincsenek jóváhagyott, ütemezett és számokkal alátámasztott intézkedések; (…) a fejezetet irányító vezetőknek egynapos határidővel kell intézkedési tervet készíteni azok végrehajtását illetően" – közölte az alapítvány. Értelmezésük szerint ez azt jelenti, hogy az egyes költségvetési fejezetek tervezését a miniszterek úgy végezték el, hogy azokat intézkedések azóta sem alapozzák meg.