Sikeresebb a cég, ha sztár a cégvezető

2019. február 14. csütörtök - 13:30 / Kriston László
  •    

Celeb-központú társadalomban élünk. A fogyasztók egyre inkább mogulok, cégvezetők, feltalálók alakjaihoz társítják az egyes márkákat és termékeket. Csak azok a vállalkozások nőhetik ki magukat igazán és tehetnek szert tartósan sikerre, amelyeknél a cégvezető is nagy kaliberű. Olyasvalaki, aki képes véleményvezérré, illetve a maga szakterületén sztárrá válni. Erről is beszéltek a Piac & Profit Brandépítés – 2018 konferenciáján.

„A márka nem logó, nem dizájn vagy arculat, hanem értékrend és vízió. Add hozzá a cégedhez az arcod, és mindig legyél lelkes. Volt olyan szállodánk, amit kapitányruhában kezdtünk népszerűsíteni. És milyen jó érzés volt telt házzal indulni” – mesélte Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft. ügyvezetője.

 Personal branding

„Élménytársadalomban élünk. Eseményeket várunk elsősorban egymástól. Te vagy az élmény. Vállalati brandekről meg termék brandjéről beszélünk, de szerintem van egy felé rendelt valami: Te vagy a márka” – mondta Tóth Tamás, a Personal Brand Insitute ügyvezető partnere.

Eszköztár á la Borbély
Ha van pénz:
  • Médiakampány
  • CSR (bár ez „megy ki a divatból”, véli Borbély)
  • Események
  • Szponzoráció
Ha nincs pénz:
  • Direkt marketing
  • Blog
  • Vlog
  • Influencer, suttogó
  • Áruházi promóció (POS, point of sales)
  • Organikus elérés
Forrás: Borbély László

Tóth szerint alapvetően azt kell megfogalmaznunk magunknak:

  • Mi tesz téged egyedivé?
  • Mivel tűnsz ki a tömegből?
  • Hogyan különbözteted meg magad másoktól?

„Magad, bocs, nem a céged. A differenciáció útja-módja a dramatizáció. Az előadásmód, a kommunikáció. A történetmesélést nem nagyon használják. Mert mindig érvekkel jövünk. Pedig az gáz, mert az érv azonnal ellenérvet szül. De ha történeteket osztunk meg, oda emóció kerül. Ne féljetek ettől. Mindenki attól tart, hogy nincsenek történetei. Pedig vannak” – bizonygatta Tóth.

„Az üzleti megbeszéléseken akarva-akaratlanul történeteket mondunk. Olyat meséljünk, aminek pozitív üzleti hatása lehet a munkánkra. Ezt hívom úgy, hogy nyereségvágyból elkövetett történetmesélés” – mondta Serényi János, az Értéktrend Kft. ügyvezetője.

Karizma és mosoly

„A karizma olyan, hogy odafigyelünk az emberre, de nem az arroganciája és a rámenőssége miatt. Itt már nemcsak a munkáról és a bizniszről van szó. Ha emberileg rendben vagy, azzal már félig megcsináltad a branded” – mondta Tóth, aki egy esetet is hozott ennek illusztrálására saját életéből.

Amikor egy új társasházba költözött, kihívta a biztosító ügynökét, hogy biztosítást kössön. Egy hölgy jelent meg a kertkapuban, felnézett, mosolygott, és Tóth tudta, hogy vele fog üzletet kötni. Pedig ennek ténye csak akkor derült ki, amikor becsöngetett. Mert a hölgy mosolygott, látszott rajta, hogy kezdeményező, és pozitív kisugárzású. „Mosolyogj!” – tanácsolta a konferencia közönségének Tóth.

„A személyes márkaépítés eredménye az, amit az emberek akkor mondanak rólad, amikor kimentél a szobából” –, vallja Jeff Bezos, az Amazon vezére.

Ne stresszelj, beszélj!

„Az emberek jobban félnek a nyilvános beszédtől, mint a haláltól és a pókoktól. A veszélyre adott reakció a stressz, vagyis a kortizol szétárad a testben. Ha valaki mélyebb hangszínnel és lassabb tempóval beszél, akkor szimpatikusabbnak tűnik az embereknek. Magunkat is meg tudjuk nyugtatni a hangunkkal” – magyarázta Bíró Nóra értékesítési tréner, DAS szerződött partner, a Master of Sales Training (MOST) szakértője.

Segít a fellépés előtti drukk, lámpaláz legyőzésében – sőt bármilyen stresszes szituációkban – bizonyos testhelyzetek felvétele. Ha „hatalmi pozíciókat felveszünk, akár a mosdóban, és két percig gyakoroljuk, az már hormonális változásokat indít be a testben” – tette hozzá Bíró.

Coaching a cégvezetésben
A coaching nemcsak a nagy csarnokokban beszédet tartó motivációs előadók mestersége, hanem a főnök–beosztott viszonynak is fontos eleme lehet. Egy cégvezető is elsajátíthatja azokat a technikákat, amelyekkel motiválhatja a beosztottjait, sőt, az is kiderülhet, hogyan használja fel hatékonyabb módon az illető képességeit.

Pletykagépezet

A sok elektromos eszköz és platform nemcsak a cégek külső kommunikációját tette sokrétűvé, de a belsőt is. Nem ritkaság, hogy az értekezleten a fiatalabb munkatársak a telefonjukon chatelnek, és lereagálják a főnök szájából elhangzó dolgokat. Bepötyögik a chatbe mindazt, amit nem mernek a szemébe mondani. „Két beszélgetés folyik a szobában, az egyik nem tud a másikról. Nem érdemes megharagudni miatta” – tanácsolta Szvetelszky Zsuzsa pletykakutató az Ispiro Consulting Kft.-től.

A kommunikációnak egyébként 60 százaléka pletyka. Volt olyan cég, ahol bevezették a kötelező pletykálást, hogy áramoljanak az információk. A titkárnők heti másfél órát teáztak, így megszűnt a napi szintű, telefonon történő pletykálás, ami lassította a munkát.

Kovász, kohézió

„Nem elég az üzenet: pozitív üzenet kell. A Y és Z generációsok folyamatosan brandet építenek. Ha nincs pénzed, ez a legjobb márkaépítés a cégednek. Ha a fiatalok úgy érzik, hogy menő, trendi ott dolgozni, mindig posztolni fognak fotókat arról, hogy bent vannak a munkahelyen” – mondta Borbély László, az SPA Tudásbázis Kft. trénere, executive coach, aki szerint belső brand is létezik. Ez a vezetőn és a csapatkohézión múlik.

Egy cégnél például a túlsúlyos recepciós fogyókúrájában aktív szurkolócsapatként vett részt a kollektíva. „Recepteket, honlapokat gyűjtöttek neki, felhívták hat órakor, hogy ma már ne egyen. A kohézió nehezen megfogható jószág. De ennek a csoportnak jobbak lettek az eredményei” – mesélte Szvetelszky Zsuzsa.

Reputációmenedzsment: kijelentő módban
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy KFC nevű cég, mely egyszer csak kifogyott a csirkéből Angliában. Ez elég nagy baj, hiszen nevében is benne van, hogy chicken (csirke).
A riválisok elkezdték fikázó kampánnyal lődözni a szerencsétlen étteremhálózatot. Virális mémek lettek a dologból: a KFC → FUK szójáték két nap alatt hatmillió megosztást kapott. Ahogy mondani szokták, a válság olyan lehetőség, amit nem szabad elszalasztani. Arra is lehet használni, hogy meghirdessük a megújulást – vélekedett Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikáció tagozatvezetője.
Az első szabály, hogy nem szabad bocsánatkérés nélküli bocsánatkérést (non-apology apology) kiadni. „Ha valaki úgy érezte volna, hogy ez meg ez történt, akkor bocs.” A malőrt nem lehet feltételes módba tenni, muszáj vállalni, hogy elszúrtuk, megtörtént, kijelentő módban és múlt időben.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor