Sharing economy: megszoksz vagy megszöksz

2017. június 17. szombat - 07:30 / piac-profit.hu
  •    

Minél hamarabb száll be egy cég a megosztásos gazdaságba, annál több esélye van az érvényesülésre. Még van tér az új platformok számára, de a későn érkezők idővel azon kaphatják magukat, hogy ez a vonat már elment, véli Kőszegi Árpád, a PricewaterhouseCoopers Magyarország menedzsere.

A sharing economy alapvetően két modellre épül. Az egyik C2C (vagy P2P), amikor a fogyasztó oszt meg valamilyen eszközt egy másik fogyasztóval – ebben a relációban a harmadik szereplő a platformot adó cég (pl. Airbnb). A másik szisztéma a B2C, amikor a platform üzemeltetője egyben az eszközt szolgáltató fél is.

Kép: SXC

Kép: SXC

Kollaborál

A PricewaterhouseCoopers 2015-ben már átfogó elemzést készített a megosztásos gazdaságról, ami “Osztogatnak vagy fosztogatnak” címmel jelent meg. A másik ötlet címnek a “Megszoksz vagy megszöksz” ellentétpár volt.

A kitalált címek egyértelmű üzenetet sugallnak. Hogy az üzenet egyre többekhez eljut, azt jól jelzi, hogy a vállalatok is elkezdték kialakítani a sharing economy platformjaikat, ami nem mindig igényel nagy anyagi ráfordítást a részükről. A BMW, a Daimler, a Peugeot on-demand autóbérlést tesz lehetővé, az Audi autólízingben nyomul (Unite), a Daimler létrehozta a Moovel appot, az IKEA pedig online bolhapiacot készített. De példának hozhatjuk a Patagonia ruhamárkát is, amelyik az eBay-en akciózik.

Másutt stratégiai együttműködések figyelhetők meg, ilyen a Spotify és a Telekom, a Deezer és a Telenor szövetkezése. Mások az akvizíció és a befektetés mellett döntöttek. Az Avis 2013-ban megvette a Zipcart, a General Electric a Quirky-be invesztált.

Prognosztizál

2017-ben – a PwC azt jóslata szerint – tovább fog nőni a sharing economy-s cégek árbevétele. A növekedés lehetőséget és kockázatot is rejt, az adózás határvonalat húzhat. A bizalom továbbra is fontos lesz, és új szektorokba törekszik be a megosztás. A PwC becslése szerint a sharing economy éves forgalma a 2013-as 15 milliárd dollárról 2025-re 240 milliárd dollárra nőhet. Ez elképesztő növekedés. De mégsem tűnik olyan légből kapottnak, ha figyelembe vesszük, hogy a baby boomer generáció most megy nyugdíjba.

A Pwc-nél azt tapasztalták, hogy jelenleg az ötvenes korosztály kapcsolódik be viszonylag nagy számban a megosztásba. Az Z-generáció pedig már eleve ebbe nő bele. – A mai fiataloknak már nem státuszszimbólum egy autó – mondta Kőszegi Árpád, a PwC menedzsere. Ők tisztában vannak vele, hogy az autó eszköz, aminek fenntartási költsége van, időt igényel a karbantartása és a szervizelése. Ők már nem akarnak ilyesmikkel bajlódni.

A világban ma egymilliárd autó szaladgál az utakon, ezek közül 750 milliót egy ember használ. A megosztás növekedései távlatai tehát csak e tekintetben is óriásiak.

Itthon is kezdünk ráérezni a megosztásos gazdaság előnyeire
A veddberbe.hu ötlete már 2012-ben felvetődött, de az igazi mozgolódás csak 2014-ben indult be itthon, ami a megosztásos gazdaságot illeti. Az említett platformot egy 2016 őszétől 2017 tavaszáig tartó pilotfázisban izzították be az alapítók, de nehéz ledönteni a fogyasztók fejében kialakult falakat az internetes bérbeadás/vétel ellen.
Habár bővül azok száma, akik vásároltak már a neten, de még mindig sokan szívesebben kapnák kézhez futárral és utánvéttel a bérbe vett eszközt, minthogy a neten intézzenek el mindent. Hogy ledolgozzák a felhasználókban az alapszintű bizalmatlanságokat, a veddberbe.hu rendszerébe sok féket és biztonsági intézkedést építettek be – például vissza kell igazolni, hogy rendben megjött-e a csomag, külső partner kezeli a fizetéseket és a felhasználókat is értékelik.
Arra is van lehetőség, hogy biztosítást vegyenek igénybe, de ezt a felhasználók alig 1 %-a teszi meg. A szállításra szintén több variáció létezik, bevállalhatja a kölcsönbevevő, hogy elhozza, vagy intézheti a bérbeadó, aki vagy a veddberbe.hu szállítóját használja, vagy saját maga oldja meg a logisztikát.
Meglepetések is adódtak: B2C szereplők behelyezésével próbálták növeli a fogyasztói bizalmat. – Az volt a hipotézis, hogy ez növeli a bizalmat. De nem. A cégek árfelhajtó hatását viszont monitorozni és csökkenteni kell – mondta Pribék Márton ügyvezető, aki szerint az alapvető cél a kaució kivezetése a rendszerből.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek