Semmi sem stimmel a jövő évi költségvetésben?

2012. december 05. szerda - 19:29 / Kolossa Katalin
  •    

Vagy önkritikát gyakorol a kormány, és reálisan végiggondolja, mekkora a tényleges teljesítés a 2013. évi költségvetés bevételi sorai mögött, és ehhez képest határozza meg az összegeket, vagy továbbra is irreális számokat ír a büdzsébe – áll a Policy Agenda e heti elemzésében, amely szerint a kiadási oldalt is érdemes lenne szemügyre vennie a kabinetnek.

A jövő évi költségvetés számai a benyújtáskor éppúgy kétségesek voltak, mint amikor teljesen szokatlan módon már nyáron, a parlament rendkívüli ülésszakán a kormánypárti képviselők megszavazták azokat. Kétségesek voltak akkor is, amikor az őszi ülésszak kezdetén ismét megnyitották a büdzsé részletes vitáját, s kevesebb, mint egy héttel a zárószavazás előtt mindig nem lehet tudni, hogy miként néz majd ki a jövő évi büdzsé. A parlamenti többség teljesen átalakítja a 2013. évi költségvetés kiadási és bevételi oldalát a zárószavazás előtti módosító indítványokkal – figyelmeztet a Policy Agenda e heti elemzésében, amely azt vizsgálta meg, hogy várhatóan mit változtat a kormányzat annak érdekében, hogy a költségvetés az Európai Bizottság számára is elfogadható legyen.

Kép: PP/Fényes Gábor

Néhány tétel a tervezett pluszbevételek közül
Áfa: terv 2840 milliárd forint, 165 milliárddal kellene megemelni.
Társasági adó:
terv 380 milliárd forint, plusz 40 milliárdot várnak az energiaszolgáltatók  megemelt adójától.
Tranzakciós illeték:
eredeti terv 283 milliárd forint, plusz 190 milliárdot irányoz elő a három megszorító csomag.
Költségvetési szervek személyi kiadásai:

30 milliárd forint megtakarítás a közszféra leépítése révén.
Társadalombiztosítási járulék:
51 milliárd forint pluszbevétel a társadalombiztosítási járulék plafonjának megszűnése révén.
Bankadó:
72 milliárd forint plusz a bankadó megemelésével.
Pedagógus-életpályamodell elhalasztása
: plusz 73 milliárd forint.

Mindent feláldoznak a hiánycél tartásáért

Váratlan gyorsasággal állították össze a 2013. évi költségvetés tervezetét, és az úgynevezett sarokszámokról már nyáron megtartották a szavazást – írja az elemzés, amely okként azt jelöli meg, hogy a kormány már ekkor szerette volna meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy képes lesz a büdzsé hiányát 2013-ban is 3 százalék alatt tartani, s így kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól. A cég akkori számításai szerint a költségvetésben 400-450 milliárd forintos eltérés volt a bevételek és kiadások között, s az elemzők azt is hangsúlyozták, hogy a büdzsé tervezetének hitelességét a kormánypárti módosítók aláásták, és megkérdőjelezték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kompetenciáját is. Példaként hozták fel, hogy a várható áfa-bevételeket 14 alkalommal is megemelték anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna, sőt ennek terhére 15 milliárd forint körüli összegben vállaltak további terheket.

Azt, hogy a magyar kormány elsődleges célja a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása, és minden gazdaságpolitikai lépését ehhez igazítja, beleértve a növekedés ösztönzését is, elemzők már többször taglalták. A Policy Agenda mostani elemzése ismét erre a következtetésre jut, kiemelve, hogy az IMF/EU-tárgyalások lebegtetése és a költségvetés elfogadásának halasztása azt az érzetet kelthette a pénzügyi befektetőkben, hogy a kormány esetleg hajlandó módosítani a büdzsé számain, ha ez a hitelmegállapodáshoz szükséges. Valójában a kabinet nem volt képes érdemi gazdaságpolitikai fordulatot felmutatni, s amikor három körben egy – a kabinet számításai szerint – 820 milliárd forintos megszorító csomagot állított össze, csakis a 3 százalék alatti hiánycél tartása vezérelte. Ennek érdekében teljesen feláldozta a gazdasági növekedés lehetőségét, többek között azzal, hogy csökkentik a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit.

A Policy Agenda szerint, ha a kabinet tartja magát a három megszorító csomagban foglaltakhoz, akkor zárószavazás előtti módosító javaslattal változtatni kell a főszámokon.

Sem az áfa-, sem a tao-bevétel nem reális

A cég számításai alapján az általános forgalmi adóból származó tervezett bevételt 165 milliárd forinttal kell megemelni, ami akár elérhető is lehet, főleg, ha a vártnál nagyobb infláció megnöveli az áfa-bevételeket. Az változatlanul kérdéses, hogy az adóbeszedés szigorítása révén milyen mértékű bevételnövekedés érhető el.

Nem hiteles a tranzakciósilleték-bevételi terv
Nehezen kiszámítható, hogy végül is mekkora lesz a tranzakciós illetékként a 2013-as költségvetésbe befolyó összeg, írja a Policy Agenda elemzése. A pénzintézeteknek az eredeti terv szerint 283 milliárd forintot kellene ilyen címen befizetniük, de ezt a három megszorító csomag összesen 190 milliárd forinttal megemelte. A törvényeken viszont nem vezették át sem azt, hogy a jegybanknak nem kell illetéket fizetnie, sem azt, hogy az illeték mértéke 2 ezrelékre nő. A cég számításai szerint 473 milliárd helyett valószínűleg 420 milliárd körül lehet majd a bevétel. Ha a kabinet ennél nagyobbal számol, akkor az általuk megadott illetékmértékekkel ez a bevételi terv nem lesz hiteles. A bankadó megemelése ugyanakkor egyszerű lépés, amely 72 milliárd forintot jelent a jelenlegi tervezetten felül. Ugyanígy könnyű átvezetni a közműadót, amely új adónemként jelenik meg költségvetésben. Ezek, bár a gazdasági növekedés elleni lépések, de technikailag könnyedén kivitelezhetőek. Ugyancsak könnyen végrehajtható az osztalékágon a Szerencsejáték Zrt-ből kivont plusz 10 milliárd forintos bevétel.

A társasági adó (tao) 380 milliárd forintos bevételi előirányzatát 40 milliárd forinttal emelné az energiaszolgáltatók 50 százalékos társaságiadó-kulcsa. Az elemzők ennek kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a taóból származó bevétel mintegy 50 milliárd forinttal kevesebb lesz a tervezettnél, ráadásul egyre inkább az az elemzői konszenzus, hogy jövőre sem nő a magyar GDP, vagyis megalapozatlan a tervezett 380 milliárd forintos tao-bevétel. Az elemző cég úgy véli, a hitelesség azt követelné, hogy az előirányzatot az energiaszolgáltatók pluszadójával együtt is inkább csökkentsék, bár erre aligha lesz hajlandó a kabinet.

A kormány a közszféra létszámleépítésétől 30 milliárd forint megtakarítást vár. Mivel ez egy folyamat, a Policy Agenda számításai szerint a terv teljesüléséhez 25–28 ezer álláshelynek kellene megszűnnie, ugyanis itt a nettó pozíciót kell nézni, bevenni a költségvetésbe visszakerülő munkáltatói és munkavállalói terheket nem szabad számításba venni.

Tb-járulék és cafeteria: túltervezett megtakarítások

A kormány a fizetendő társadalombiztosítási járulék plafonjának megszüntetésével 51 milliárd forintos pluszbevétel elérését prognosztizálja, de a Policy Agenda szerint, ha ezt az összeget automatikusan bevonják a társadalombiztosítás tervezett bevételeibe, akkor megint hiteltelen lesz a kabinet: a cég számításai alapján ugyanis jelenleg ez a tétel mintegy 170 milliárd forinttal túltervezett. A cafeteria terén is teljesíthetetlennek látja a tervet, miután az eredeti álláspont módosult, emiatt tervezhetetlen a bevétel.

Egyéb tételek is kétségesek, mint például a pedagóguséletpálya-modell elhalasztásától várt 73 milliárd forint, ami az elemzők véleménye szerint pont a duplája a ténylegesen elérhető megtakarításnak. Az ez évi költségvetésből elmaradt – szerződésekkel alátámasztott – kifizetéseket is teljesíteni kell valamikor: november végéig 70 milliárd forint körüli összeggel tartozhat a költségvetés, ennek áthúzódása a jövő évre jelentősen rontaná a tartalékok nagyságát.

Romlott a külső környezet, az IMF/EU-hitelmegállapodás várható elmaradása miatt nő a kamatterhe az országnak, és további gond a belső gazdaság jövő évi stagnálása – összegzi a jelen helyzetet az elemzés, amely szerint talán elegendő és megvalósítható is lenne egy 500 milliárd forintos átrendezés, de a kiadási oldal reális átrendezésére is szükség lenne, mert különben újabb kellemetlen meglepetések érhetik a kabinetet.