Selmeczi elégedett

2011. február 01. kedd - 15:09 / PP/MTI
  •    

Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.

 

MSZP: Selmeczi szégyellhetné magát
Amennyiben fordítva történt volna a nyugdíjpénztár-választási lehetőség, azaz azoknak kellett volna nyilatkozniuk a közintézményekben, akik az állami nyugdíjpénztárba akarnak visszatérni, akkor fordított eredmény született volna – vélik a szocialisták. A közleményük szerint „Selmeczi Gabriella inkább szégyellje magát, hogy a pártja, a Fidesz egy jól működő nyugdíjrendszert vert szét, hiszen Szijjártó Péter nemrég ismerte el, hogy fogalmuk sincs, mi lesz 20-30 év múlva a nyugdíjakkal. Különösen szégyenletes, hogy egy felháborító zsarolással kikényszerített átlépést Selmeczi sikernek nevez. Selmeczi Gabriella jobban tette volna inkább, ha hallgat, és nem dicsekszik egy nemzetellenes cselekedettel.”

A hétfő esti adatok szerint 102.019-en nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárban maradnak, február végéig pedig még 439-en akarják fenntartani a magánpénztári tagságot; így összesen 102.458 fő, 3,2 százalék döntött a maradás mellett. Selmeczi Gabriella közölte: a vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják. Az állami rendszert választók leghamarabb április közepétől kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről.

Ezt, a menetrendről szóló dokumentumot a magánpénztáraknak el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), amely 3 napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról; ezt követi a vagyonátadás, -átvétel, és annak kiszámolása, hogy a tagoknak van-e és ha igen, akkor mennyi a reálhozama – fűzte hozzá.

A nyugdíjvédelmi megbízott elmondta: ha valaki nem nyilatkozik február végig a magánpénztárnak arról, hogy milyen formában szeretné felvenni az esetleges reálhozamot, akkor a pénztár március végig nyilatkozatot küld ki az érintetteknek, amelyet kitöltve rendelkezhetnek az összegről. Ha ezzel a lehetőséggel sem élnek a pénztártagok – tette hozzá -, akkor a postás még megpróbálja nekik a pénzt kikézbesíteni, ha az sem jár sikerrel, az összeg nem vész el, bekerül az állami nyugdíjrendszerbe.

Most a stabilitáson dolgoznak

Selmeczi Gabriella megjegyezte: most dolgozik a kormányzat azon, hogy az állami nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható legyen a jövőben; az új rendszer törvényben is preferálja majd, ha valaki plusz pénzeket, például a reálhozamát be szeretné fizetni az állami kasszába. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha egy magánpénztár megszűnik, azt válaszolta: a tagjai szabadon dönthetnek, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át. Az egyéni számlákat firtató kérdésre a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál.

Kiemelte: az átlépés határideje január 31-én lejárt, az "ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig valaki özvegy lesz, akkor azt döntheti el, hogy az állami özvegyi nyugdíjat választja-e, vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától kéri-e a juttatást.

Szabad választást biztosítottak

A kormány nem számít arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat – felelte egy kérdésre Selmeczi Gabriella. Leszögezte: a szabad választást biztosították; visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit.

Kérdésre válaszolva aláhúzta: a PSZÁF-nak kellene megvizsgálnia, milyen költségeket vethetnek még fel a jövőben a magánnyugdíjpénztárak, mi az, amit még felszámolhatnak, mi fér bele a működési költségekbe. Megjegyezte: a hírek szerint a magánpénztárak november óta több mint 200 millió forintot költöttek el reklámkampányukra. Ha ez igaz, akkor ennyivel kevesebb pénz van már a magán-nyugdíjpénztári tagok zsebében – mondta.

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a nyugdíjvédelmi program azért volt óriási siker, mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Közölte: minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek. Akik az állami rendszert választották, azok a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Felhívta a figyelmet: az átlépések során semmilyen fennakadás nem történt, sehonnan nem jött panasz arról, hogy valaki nem tudta volna leadni a magánpénztárt választó nyilatkozatát.

Sokan nyilatkoztak: kényszerből váltottak
Minden várakozást felülmúlt a vegyipari szakszervezet (VDSZ) közelmúltban meghirdetett akciója, amelyben az érdekvédő felajánlotta, begyűjti, és ingyen helyezi ügyvédi letétbe azokat a jogfenntartó nyilatkozatokat, amelyekben az aláírók jelzik, a pénztári törvény kedvezőtlen hatására, vagyis kényszerből kerülnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe – közölte Székely Tamás, a VDSZ elnöke. A nyilatkozat arra az esetre érvényes, ha az Alkotmánybíróság, többek között a VDSZ keresetére hatályon kívül helyezi a magánnyugdíjpénztárak megszűnését eredményező törvényt. Ekkor ugyanis az ügyvédi letétbe helyezett dokumentumokkal lehet biztosítani a tagsági viszony folytonosságát. A lehetőséggel a vártnál sokkal többen éltek, a finisben naponta tízezernél több nyilatkozatot hoztak be személyesen, vagy ajánlott küldeményként a vegyipari székházba. A VDSZ megerősített ügyelettel fogadta az ügyfeleket és a postai küldeményeket is. A nyilatkozatok összegzése még tart, ma délig 32 ezer 417 beadványt iktattak, de még egy-két napig eltart, mire a tegnap éjfélig vidéken leadottak is beérkeznek. Székely elmondta, ilyen széleskörű összefogást még nem tapasztaltak, s a nyilatkozókkal folytatott személyes beszélgetések megerősítették a szakszervezetet abban az elhatározásában, hogy ha az AB elutasítja a keresetüket, akkor Strasbourgban kérjenek jogorvoslatot.