A gazdaság alapjainak alternatív makroökonómiai elemzése - pénzügy, reálgazdaság, dinamika és válság című konferencián több nemzetközileg elismert kutató is megjelent, hogy folytassák a Soros György által 2009-ben alapított INET nemzetközi kutatócsoport munkáját. Alapvető célkitűzésük, hogy alternatívát állítsanak szembe az általuk neoklasszikusnak nevezett közgazdaságtannal, amelyet válság kialakulásának legfőbb okának tartanak.
A hiányosságok ellenére
Szapáry szerint a kormány elkötelezett
Szerkezeti reformok indulnak jövőre, az államháztartási hiány pedig kisebb lesz, mint 2010-ben - mondta kedden Szapáry György miniszterelnöki főtanácsadó. A szlovák nemzeti bank pozsonyi konferenciáján Szapáry azt mondta, hogy a kormány elkötelezte magát a deficit további csökkentése és a strukturális reformok mellett. "A kormány eldöntötte, hogy a hiány kisebb lesz az ideinél" - idézett Szapáry György beszédéből a Dow Jones hírügynökség. Orbán Viktor személyes tanácsadójának szavaiból az következik, hogy a hazai össztermék (GDP) arányban mért államháztartási deficit alacsonyabb lesz 2011-ben, mint a 2010-re kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél, amelyről a kormány több alkalommal hangsúlyozta, hogy tartani fogja - emlékeztetett a Dow Jones.
A tudományos életben több évtizede ismertek a neoklasszikus elmélet hiányosságai, így például a tökéletes informáltság és a racionális döntés feltevései, mégis egyeduralkodóvá vált a nemzetközi intézmények és a nemzetgazdaságok szintjén is. Most azért tartunk konferenciát, hogy összefogjuk a meg-megjelenő alternatív modelleket, hogy ezáltal jobban megérthessük a jelenlegi gazdasági helyzetet, s új, lehetséges szakpolitikákat ajánljunk fel a döntéshozóknak - mondta Joseph Stiglitz. A válság megmutatta: "nem állíthatjuk, hogy a gazdaságok öngyógyítóak lennének" - hangsúlyozta. (Stiglitz korábban Greenspan és Bush felelősségét is feszegette a válság kirobbanásakor.)
A Columbia Egyetem professzora elhibázottnak nevezte az Európában elterjedő megszorító jellegű gazdaságpolitikákat. A költségvetési nadrágszíj-húzás, csak a piac egyes szereplőinek, egész pontosan a pénzügyi piacnak kedvez, azoknak az embereknek, akik miatt a válság kialakult. "A piaci szereplők rövidlátók, csak a hiányról beszélnek ahelyett, hogy azt néznék, mire is költik a pénzüket az államok" - jelentette ki a Nobel-díjas professzor.
Stiglitz véleménye szerint a kormányzatoknak éppen, hogy ki kellene használniuk az alacsony kamatok adta lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a kormányzati beruházások a piaci költségeknél tízszer nagyobb hozammal járnak.
Magyarország szerencsés helyzetben
Az Európai Unióról szólva elhibázottnak nevezte a valuta kamat- és átváltási mechanizmusát. A görög válság elkerülhető lett volna, ha egységes alapot hoznak létre. A most elindított reformok már túl későn érkeznek.
"Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy önállóan dönthet valutaátváltási mechanizmusát illetően." - mondta a Világbank volt vezető közgazdásza az MTI kérdésére válaszolva. Az ázsiai országok példáját hozta fel, akik korábban valutaárfolyamuk módosításával kerülték el a gazdasági összeomlást. Hangsúlyozta azonban, hogy ez gazdasági válság idején különösen nehéz lépés.
Joseph Stiglitz a jelenleg uralkodó neoklasszikus közgazdaság egyik legélesebb bírálója. Aszimmetrikus információ területén végzett kutatásait 2001-ben közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazta a jegyközponti bank (Sveriges Rijksbank) George A. Akerloffal és Michael Spence-vel közösen.
Torzító állami támogatások
Az unión belül az egységes belső piac verseny-nyomást gyakorol a vállalkozásokra, így a tagállamokban is megnő a késztetés a nemzeti ipar védelmére. Ez azonban olyan nem kívánatos támogatási versenyt indítana el, amely aránytalanul torzítaná az egységes belső piac fejlődését, adott esetben éppen a gazdagabb tagállamok javára - fejtették ki az előadók a Réczicza White & Case LLP ügyvédi iroda konferenciáján.
A versenyjogi tanácskozásról az ügyvédi iroda által készített összefoglaló kiemeli, hogy bár az EU generálisan tiltja az állami támogatást, de a mezőgazdaságban és a közlekedésben az mégis megengedi az uniós versenyjog. A közlemény szerint mára kialakult az a szabályrendszer, amely kordában tartja az állami támogatásokat. Ilyen támogatásnak minősül az, amikor az állami beavatkozás előnyt biztosít a piaci szereplő számára, a támogatás tagállami forrásból származik, a kedvezményezett pedig meghatározott vállalkozás vagy iparág.
Az előny alatt olyan kedvezményt kell érteni, amelyhez rendes versenypiaci körülmények között a vállalkozás nem jutott volna hozzá. Az állami forrás nem csak a központi állami szervek által adott, hanem az önkormányzati, valamint állami vállalati támogatást is jelenti.
Kivételek és tiltások
Sajátos kivétel az állami támogatások fogalma alól a közszolgáltatóknak nyújtott támogatás. Ha teljesül ugyanis az Európai Bíróság által az Altmark ügyben kifejtett négy kritérium, akkor nem lehet előnyről szó, még ha a vállalkozás részben állami pénzekből is gazdálkodik. Nincs szó tehát előnyről akkor, ha a támogatott közszolgáltató, az ellenérték előre meghatározott, nem haladja meg a költségeket, és csak olyan költségek kerülnek elszámolásra, amelyek egy jól szervezett cégnél felmerülnek.
A támogatás akkor tiltott, ha az torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. Ugyanakkor megengedett a támogatás, ha azt a Bizottság vagy a Tanács engedélyezte, közszolgáltatás kompenzálására szolgál, illetve a támogatott a mezőgazdaságban vagy a közlekedésben tevékenykedik.
