Rettentően rizikós a jövő évi büdzsé

Minden tekintetben rendhagyó a 2013. évi magyar költségvetés. Nyáron sehol nem szokás a jövő évi büdzséről szavaztatni a parlamentet, az pedig igazi hungarikum, hogy a kormány úgynevezett végszavazás előtti módosító indítványával teljes egészében átírja a költségvetésitörvény-javaslatot, beleértve a főszámokat is, s így a képviselők a végleges változatot öt nappal a végszavazás előtt ismerjék meg. Még akkor sem lenne modellértékűnek nevezhető ez a folyamat, ha ennyi munka után egy megalapozott törvény született volna. Ám a Költségvetési Tanács, a maga visszafogott stílusában, kemény kritikát fogalmazott meg, és számos kockázatra hívta fel a figyelmet.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem volt még példa arra, hogy az országgyűlés zárószavazás előtti módosító javaslat formájában ismerje meg az állami költségvetés főszámait – tette szóvá egy ellenzéki képviselő a 2013. évi költségvetés záróvitájában. A kabinet javaslata a korábban tervezett 1,6 százalék helyett 0,9 százalékos GDP-növekedéssel, a beruházások 0,3 százalékos bővülése helyett 1 százalékos visszaeséssel, valamint 4,2 százalék helyett 5,2 százalékos inflációval számol, s az eredetileg tervezettnél 188 milliárd forinttal nagyobb deficit ellenére is biztosítottnak látja a 3 százalék alatti hiányt. A kormány múlt hét csütörtökön benyújtott indítványa nemcsak a makropályát változtatta meg, hanem fejezetek közötti átcsoportosításokat is végrehajtott.

Kivételes eset?

A kormány kivételes esetben akár a főösszegek módosítását tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot is benyújthat a parlamentnek, ha a főszámok elfogadása után a kabinetnek olyan nemzetközi kötelezettségei keletkeznek, amelyeket köteles átvezetni a költségvetési törvényjavaslaton is, illetve ha az alkotmánybíróság, az európai uniós vagy más bíróság döntéséből olyan fizetési kötelezettség fakad, amelyre az elfogadott kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet. Ezt a lehetőséget idén szeptemberben teremtette meg a parlament a gazdasági stabilitásról szóló törvényben.

Most, a 2013. évi költségvetési tervezet esetében az Európai Bizottság november 7-én közzétett makrogazdasági prognózisa bizonyult kivételes esetnek: a testület elemzése szerint ugyanis a magyar költségvetési hiány az idei 2,5 százalékos mérték után jövőre 2,9 százalék lesz a kormány úgynevezett egyenlegjavító – köznapi szóhasználattal: megszorító – intézkedései ellenére is. Az Európai Bizottságnak való megfelelés tehát az indoka annak, hogy a kormány módosította a jövő évi makropályát, s végül a 2013. évi költségvetés jóval mérsékeltebb GDP-növekedéssel és jóval nagyobb inflációval számol. A kabinet 0,9 százalékos növekedési várakozása még így is derűlátóbb, mint az EU-bizottságé, amelynek prognózisa szerint a magyar gazdaság jövőre csak 0,3 százalékkal bővül. Az EB szerint a magyar gazdaságot gyenge potenciális növekedési ütem jellemzi, amelyet részben a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az egyre nagyobb torzító hatással bíró adók okoznak.

A 2013. évi költségvetést a már korábban elfogadott változtatások, valamint a kormány múlt hét végi, zárószavazás előtti módosító javaslata szerint a parlament kedden 248 igen, 79 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el.

Mondatok a költségvetési vitából
A kormány hat hónap alatt hatszor változtatta meg saját javaslatát, amelyhez kormánypártiak is csaknem 100 módosítást terjesztettek be. (Józsa István, MSZP)
Aki komolyan veszi saját prognózisát, az nem tervez ilyen összegű tartalékot. (Vágó Gábor, LMP)
A kabinet a gazdaságpolitikából kiragadva kezeli a hiányt, az adósságot vagy a munkanélküliséget, a többi szempontot elhanyagolja. (Nyikos László, Jobbik) Forrás: MTI
Folyamatos módosítások

Már a nyári benyújtás után nem sokkal is jelentős módosításokon esett át a költségvetési törvény tervezete, nem utolsósorban a kormány úgynevezett munkahelyvédelmi akcióprogramjával összefüggésben. Ez a tervezet tartalmazta többek között a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) és a kisvállalati adónak (kiva) a bevezetését – ezekről a parlament októberben szavazott, majd ez után a kivát többször is módosította –, valamint számos, a kormány elképzelései szerint a foglalkoztatást serkentő – elsősorban a fiatalok, az 55 felettiek, a tartósan állást keresők és a szakképzetlenek munkába állását segítő –, az élőmunkára rakódó egyes terheket csökkentő intézkedéseket. A csomag bejelentésekor a költségek fedezetéül a jegybankra és a Magyar Államkincstárra is kiterjesztett tranzakciósilleték-bevételt jelölték meg 100-100 milliárd forinttal, és még ugyanennyi forrással számoltak annak eredményeképpen, hogy IMF/EU-hitelmegállapodást követően csökkennek az ország kamatkiadásai. Mint ismert, a jegybank bevonására ebbe az adózási formába – bár a parlament megszavazta – végül nem kerül sor, a hivatalos hiteltárgyalások pedig egyelőre meg sem kezdődtek, és a közeljövőben előreláthatólag nem is fognak – bár Varga Mihály időnként biztató kijelentéseket tesz e tárgyban, legutóbb épp kedden, amit Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője még aznap cáfolt –, a kincstártól befolyó összeget pedig nehéz valódi költségvetési bevételnek tekinteni.

Orbán és Matolcsy a büdzséről
Orbán Viktor miniszterelnök keddi nyilatkozata szerint a 2013-as költségvetés garantálja az államadósság csökkentését, egyúttal megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait és a hosszú távú, tartós növekedés alapjait. A kormányfő a sikeres munkáért köszönetét fejezte ki a költségvetési politikáért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a büdzsét szavazatával törvényerőre emelő parlamenti képviselőknek.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a zárószavazás előtt azt mondta: a 2013. évi büdzsé megőrzi az elmúlt évek sikeres költségvetési konszolidációjának eredményeit, miközben megteremti a növekedési és beruházási fordulat feltételeit. Eredményként említette, hogy az államháztartási hiány a 2013-as évvel együtt három egymást követő esztendőben 3 százalék alatt marad. Matolcsy szerint a költségvetés legfontosabb eleme, hogy a gazdaság újra növekedni fog, és megismételte korábbi kijelentését, miszerint a költségvetés ugyan csak 0,9 százalékos növekedéssel számol, de neki meggyőződése, hogy a magyar gazdaság ennél többre lesz képes.
Az elfogadott 2013. évi költségvetésbe átvezették a kiadási intézkedéseket – mint például az állami bürokrácia csökkentése, a közszféra hatékonyabb bérszabályozása, a szociális ellátások célzottságának növelése, valamint a fejlesztések európai uniós társfinanszírozási arányának emelése –, az adóintézkedéseket – mint a közműadó, a tranzakciós illeték megemelése –, valamint a főösszegek elfogadása óta hozott kormányzati döntéseket. Az országvédelmi alap összegét végül 400 milliárd forintban határozták meg. A kormány reményei szerint 2013 tavaszán a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben. Erre akkor kerülhet sor, ha három egymást követő évben 3 százalék alatt marad a hiány. 2013 a harmadik év lehet, ha valóban teljesül a hiánycél.

Költségvetési Tanács: kockázatok a költségvetésben

A Költségvetési Tanács (KT) előzetesen véleményezte a 2013. évi költségvetésről szóló egységes indítvány, valamint a zárószavazás előtti módosító javaslat alapján a jövő évi büdzsé tervezetét. A zárószavazást megelőzően a testület elnöke a parlament előtt lényegében ezt az álláspontot foglalta össze. Kovács Árpád emlékeztetett arra, hogy a tanács már a költségvetési javaslat korábbi vizsgálatakor is kockázatokra hívta fel a kormány figyelmét, és kérte a kabinetet, hogy gondoskodjék a tartalékok megemeléséről a hiánycél megtartása mellett. Kovács Árpád szerint a tanács által megállapított kockázatok realitását mutatja, hogy a kormány lefelé korrigálta a makrogazdasági pályával kapcsolatos várakozásait, valamint a hiánycélt, s a négyszeresére emelte az országvédelmi alap előirányzatát. A KT elnöke hangsúlyozta: a hiánycél és az államadósság-szabály betartása 2013-ban is rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást tesz szükségessé.

A KT véleménye szerint a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához az kell, hogy a jelentősen megemelt tartalékokat ne használják fel, mert ezek a már látható kockázatok kezeléséhez szükségesek, így nem teszik lehetővé a költségvetési kiadások év közi növelését. A testület úgy véli, hogy a hiánycél elérése érdekében hozott egyes intézkedések hatása növeli a növekedés megindulásával és fenntarthatóságával kapcsolatos már meglévő jelentős kockázatokat, a stabilitás érdekében tett lépések egy része pedig gyengítette a gazdaság teljesítményét, és kedvezőtlenül hatással lehetnek a 2013. évi makrogazdasági kilátásokra is.

Negyvenhat törvény módosításával alapozzák meg a költségvetést
Az „Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek. A 46 törvényt módosító „salátatörvényről” már kedden, a 2012. évi költségvetés elfogadása után szavazott az országgyűlés. Nyikos László, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke szerint ennyi idő alatt nem lehet áttekinteni a javaslatot, ennek ellenére a bizottság hétfőn általános vitára bocsátotta azt. Veres János volt pénzügyminiszter, a bizottság tagja a hétfői vitában kiemelte, hogy a kormány az utóbbi hónapokban sorozatban módosíttatta az államháztartási törvényt azért, hogy ne legyen érdemi vita a jövő évi költségvetésről. Szerinte ez azzal jár majd, hogy januártól számtalan esetben kell majd módosítani a költségvetést. A bizottság ülésén a kormánypárti képviselők nem érveltek a javaslat mellett. A parlament kedden lefolytatta a javaslat összevont általános és részletes vitáját. A Ház jövő hét hétfőn rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját.
A tanács szerint a piaci konszenzusnál kedvezőbb kormányzati makropályából adódóan a főbb adóbevételeknél – például társasági adó, áfa, jövedéki adó – a felültervezés kockázata állhat fenn, az adóbeszedés hatékonyságának javítását célzó intézkedésektől remélt többletbevétel mértéke pedig nem megalapozott. A tranzakciós illeték bevételi oldalának teljesülésénél is több tényező kockázatot hordoz, és több intézkedés – mint az iparűzési adó szabályainak változása, a cafeteria eredetileg 27 százalékosra tervezett járulékterhének 14 százalékra csökkentése – pedig mérsékelheti az adóbevételi többletet. Nem kalkuláltak az energiaszolgáltatók adóterhelésének növelése miatti forgalomcsökkenéssel sem, az online szerencsejátékok megadóztatásából és a Szerencsejáték Zrt. osztalékadó-bevételének tervezett növekedéséből származó többlet teljesülése is kétséges, miként az uniós fejlesztéseknél fizetendő önrész 15 százalékról 5 százalékra csökkenése sem megalapozott.

A tanács álláspontja szerint további kockázatot hordoz a makrogazdaság változékonysága, az eurózóna válságjelenségei következtében megváltozó befektetői-megtakarítási szerkezet, a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, az állampapír-piaci hozamszint prognózistól eltérő alakulása, valamint a tervezett forint–euró árfolyam kedvezőtlen változása.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo