Három hónap alatt 33 780 forint
A szakkifejezéssel extenzív költőknek nevezett csoportba tartozó háztartások idén az első negyedévben 33 780 forintot költöttek napi fogyasztási cikkre. Mindössze egy százalékkal többet, mint tavaly január-márciusban. Ezek a háztartások az önálló kis boltok pillérei, hiszen ott adják ki a napi fogyasztási cikkre fordított pénzük 42 százalékát. A közepes költők átlaga január-márciusban 84 410 forint, ami már hat százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszak mutatóját. A közepesen költő háztartások is az átlagot meghaladó mértékben részesednek a kis boltok forgalmából. Mivel pénzük 38 százalékát hagyják ebben a bolttípusban.

Az úgynevezett intenzív költők átlagosan 178 480 forintot fordítottak az első három hónapban élelmiszerre és háztartási vegyi árura. Kilenc százalékkal többet, mint tavaly. Ez a réteg tehát a fellendülés, a vásárlási szokások változásainak motorja. Ezek a háztartások a hipermarketekben és C+C áruházak forgalmában felülreprezentáltak. Önálló kisboltokra a kiadásaikból mindössze 31 százalék jut.
Fontos megjegyezni, hogy a három költési csoportban az összesen 3 776 000 magyarországi háztartás egyenlően oszlik meg.

Hűségesek a vásárlók
Milyen képet mutat a kis boltokban a vásárlások száma és gyakorisága? A lakosság jó egyharmada számára még mindig az önálló kis bolt az élelmiszerek beszerzésének fő forrása. Legnagyobb arányban a tejet és tejtermékeket, friss kenyeret és péksüteményeket, valamint a konzervet és csomagolt száraz árut veszik főleg kis boltban. Az üzletláncok terjeszkedése még mindig nem tart ott, hogy az önálló kiskereskedők tömegesen feladnák a vállalkozásukat. Ha a 3 000 hazai vegyes élelmiszerboltot számba vesszük, akkor az Áfész-eken és más társulásokon, láncot működtető vállalatokon kívül legalább 12 000 önálló bolt működik. Számuk évek óta inkább stagnál, mint csökkenne. Alacsony költés, alacsony jövedelem.

Amikor a vásárlók elindulnak, akkor szükségleteiktől, pénztárcájuktól és a rendelkezésére álló időtől függően boltot választanak. Leggyakrabban persze a legközelebbi mellett döntenek, ami a vevők többsége számára önálló kiskereskedést jelent. Eladótere 20 négyzetmétertől akár 400 négyzetméterig terjedhet, a GfK kategorizálása szerint. Zömük azonban 100 négyzetméternél kisebb. A kis boltok különös ismertetőjele, hogy legfeljebb három pénztár működik bennük.

Ez egyben behatárolja a választékot is, aminek alsó határa néhány száz cikkelem. Ez nagyobb eladótérben felmehet ugyan 3000-4000 cikkelemre is, ami a vásárlók számára kedvező. Viszont az elérhető forgalomhoz és nyereséghez képest aránytalanul megemeli a forgalmazás költségeit.

Ez az a bolttípus, amit legintentenzívebben a régiók közül a keleti országrészben, településnagyság szerint a kisebb falvakban élő, jövedelem szempontjából pedig az alacsonyabb vásárlóerejű háztartások látogatnak. Ugyanakkor a vásárlók bolttípushoz való hűsége minden mást megelőzve az önálló kis üzletek iránt a legnagyobb.

Sokan, gyakran vásárolnak kis boltokban, ahol egy-egy alkalommal 750 forint körüli összeget adnak ki, állapítja meg a GfK Piackutató Intézet „Kereskedelmi Analízisek 2000” című tanulmánya a múlt évről.

Ez az összeg jóval kisebb, mint a szupermarketekben mért 1060 forint vagy a diszkontok 1370 s hipermarketek 2860 forintos átlagos mutatója.