Rengeteg embert keresnek a magyar cégek – elbocsátásokat csak kevesen terveznek

A hazai munkáltatók nem kevesebb, mint 18 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét a következő negyedévben, miközben csökkentést csupán 8 százalék tervez. A piaci szereplők optimizmusa közel három éve volt utoljára ennél magasabb szinten – derül ki a ManpowerGroup előrejelzéséből.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A ManpowerGroup a világ 43 országában zajló kutatás keretében a hazai munkáltatók 763 fős reprezentatív mintáját kérdezte meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról. A válaszok alapján a Munkaerőpiaci Előrejelzés szezonális hatásokkal korrigált nettó értéke +9 százalékon áll, ami 7 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, és 1 százalékponttal a mostani, harmadik negyedévre vonatkozó várakozásoknál is magasabb szintet ért el.

Az adatokból úgy tűnik, hogy a cégek munkaerő-stratégiáját az év közepe óta már szinte egyáltalán nem befolyásolják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos bizonytalanságok – mondta Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – Többségük a konjunktúra folytatódására számít, ez a várakozásukat nagyban erősíti az átoltottságnak mind Magyarországon, mind a legnagyobb külföldi exportpiacokon tapasztalható magas szintje.”

(Fotó: depositphotos.com)

A kilenc százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az egyes szektorok között jelentős különbség fedezhető fel. Az év végére a legnagyobb, 12 százalékos mértéket – a karácsonyi időszak közeledte miatt nem meglepő módon –  a nagy- és kiskereskedelemben regisztrálták, de ugyanekkora a nettó létszámbővítési várakozás a pénzügyi és üzleti szolgáltatások területén is, és tőlük csupán egyetlen százalékponttal maradnak el a gyártócégek (11%). A többi szektorban az átlag körül mozog a bővülést tervező cégek aránya, kissé lemaradva áll a lista végén az étterem-vendéglátás szektor, ahol azonban szintén pozitív, 5 százalékos az előrejelzési mutató.

Az ország régióit vizsgálva szintén jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek. A legszélesebb körű létszámbővülést az Észak-Alföldön (19%) és Budapesten (15%) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11%) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás. A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5%) és a Közép-Dunántúlon (1%) mérték a felmérés készítői.

A létszámnövelési várakozás a nagy, 250 fő feletti és a közepes, 50 fő feletti cégek körében a legnagyobb: 19, illetve 16 százalék. Ez egyben előrevetíti azt is, hogy egyre több térségben várható kisebb-nagyobb munkaerőhiány, hiszen egy-egy nagyobb munkáltató képes akár egymaga felszívni a környezetében a rendelkezésre álló munkaerő-kínálatot. Az 50 fő alatti kis-, illetve a 10 fő alatti mikrovállalkozások ugyanakkor kevésbé bizakodóak, körükben az átlagos várakozás 2, illetve 5 százalékos mértékű.

Mennyire nehéz betölteni a szabad pozíciókat?

A cég mostani felmérésében ismét feltett a szabad pozíciók betöltéséhez kapcsolódó nehézségekről is kérdéseket. A válaszadók 69 százaléka jelezte azt, hogy szembesül ilyen jellegű problémákkal, ezen belül azok aránya, akik jelentős nehézségekről számol be, 32 százalék. Ez utóbbi érték egy negyedévvel ezelőtt még 25 százalék volt, ami azt mutatja, hogy a munkaerőhiány okozta piaci feszültségek erősödnek, és ez a tendencia a következő időszakban várhatóan folytatódni is fog.

Az üres állások betöltésének elősegítésére a cégek 44 százaléka alkalmazza a bérek szintjének emelését. Szintén gyakori eszköz a rugalmasabb munkabeosztások bevezetése (42%). Különféle tréningek, készségfejlesztések vagy mentorprogramok bevezetése a cégek 33 százalékának szerepel az eszköztárában, és a covid-időszak eredményeként ma már a cégek 31 százaléka vezette be ösztönzésként a home office részleges vagy teljes lehetőségét is.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo