Fotó: MTI
A magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának rizikójára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerda délelőtti jegyzésben 682 bázispont környékén mozgott az előző esti 650 bázispontos záró után az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint. Szerda délután a CDS-árazás már 710 bázispont környékén mozgott, a napi csúcsértéke 711,27 bázispont volt. A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi értékű, tízmillió euró ötéves magyar államkötvényre jelenleg évi 710 ezer euró körüli középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási tranzakciókat a londoni piacon. Ez egyetlen nap alatt 60 ezer eurós drágulás.
A magyar CDS-kontraktusokat legutóbb november végén forgalmazták 650 bázisponthoz közeli árfolyamrekordokon Londonban. A magyar CDS-díjszabás a november végi rekordok előtt 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődje után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el előző csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal az irányadó ötéves kötvényfutamidőre. A Lehman-csőd előtt a magyar CDS-árazások 170 bázispont környékén mozogtak a londoni piacon.
Pénzügyi elemzők keddi értékeléseikben a magyarországi kockázati tényezők közül kiemelték az IMF/EU-megállapodás körüli bizonytalanságot. Helyzetértékeléseik szerint valószínűleg módosítani kell a jegybanktörvényen ahhoz, hogy az IMF és az EU hajlandó legyen a tárgyalások folytatására.
A Commerzbank Londonban kedden befektetők számára összeállított napi devizapiaci áttekintésében úgy fogalmazott, hogy a jegybanktörvény elfogadása nyomán „fagyossá vált" a magyar kormány viszonya a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az unióval. A bank elemzői szerint bár a magyar kormány azt mondja, hogy az EU által követelt módosítások többségét végrehajtotta a jegybanktörvényben, azonban „a bírálatok központi elemei maradtak válasz nélkül". Az Európai Bizottság most nyilván alaposan tanulmányozni fogja az új törvényt, ám az unió, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) eddigi kommentárjai máris arra vallanak, hogy az MNB-vel kapcsolatos intézkedéseket nem találják összeegyeztethetőnek a jegybanki szuverenitás elveivel - vélekedtek keddi londoni elemzésükben a Commerzbank szakértői. A ház szerint ezért a magyar kormánynak valószínűleg korrigálnia kell a törvényt, ha „nem akarja elszalasztani az IMF-támogatás megszerzésének esélyét".
Szerdai napi devizapiaci áttekintésükben a Commerzbank szakértői úgy fogalmaztak, hogy „a magyar kötvénypiacra vetett egyetlen pillantás mindent elárul". A tízéves lejáratú kötvények hozama a korábbi hónapokban 7-8 százalék volt, az elmúlt napokban azonban átlépte a 10 százalékos küszöböt, miközben a CDS-jegyzések is rekordra emelkedtek. A bank elemzői szerint ez „valószínűleg csak az első benyomás arról", hogy mi fog történni, „ha a magyar kormány nem enged a nemzetközi együttműködés kérdésében". A cég szerint az IMF-védőháló „egyre valószínűtlenebbnek tűnik", tekintettel „a kormány makacs hozzáállására". (Ez utóbbi kérdésben megoszlanak a citybeli elemzői vélemények.)
Egy másik nagy londoni elemzőház, a 4cast is azt a véleményét emelte ki keddi helyzetértékelésében, hogy „a legvitatottabb részek" változatlanul maradtak a jegybanktörvény elfogadott változatában. A ház elemzése szerint „a piaci reakció nyilvánvaló": a magyar kormánykötvények hozama a görbe hosszú végén 10 százalék fölé emelkedett, a forint pedig történelmi mélypontok közelében jár az euróhoz képest. A ház szerint mindemellett „egyértelműen megkezdődött" a lakossági megtakarítások külföldre telepítése, és bár ennek mértéke egyelőre valószínűleg csekély, „azonban így kezdődnek a lavinák is".
A 4cast elemzői szerint befektetői szempontból „egyre nehezebb eligazodni" a magyar kormány stratégiáján. Ha egy befektető arra számított, hogy a magyar befektetési termékek erősödni fognak, ezt arra a feltételezésére építette, hogy Magyarország visszatér az IMF-hez, amelytől hiteltámogatást kap, azok pedig, akik gyengülést vártak, arra számítottak, hogy IMF-támaszték híján a magyar árfolyamok „lejjebb pörögnek". Az azonban a jelek szerint senkinek a forgatókönyveiben nem szerepelt, hogy Magyarország visszatér az IMF-hez, majd nem sokkal a tárgyalások megkezdése után ismét megszakadnak a kapcsolatok - áll a 4cast keddi elemzésében, amely szerint a piaci szereplők „mélységes tanácstalansággal" szemlélik a fejleményeket.
