Régóta vártuk az alkalmat, hogy vásároljunk

2015. július 23. csütörtök - 15:48 / PP/MTI
  •    

Az elmúlt években elhalasztott vásárlások növelték a kiskereskedelmi forgalmat az elemzők szerint, a vártnál gyengébb élelmiszerforgalom pedig a vasárnapi boltbezárások eredménye. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 májusában a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a KSH szerint.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom csaknem 10 százalékos bővülése jelzi, hogy a háztartások most pótolják az elmúlt években elhalasztott vásárlásokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a májusban is gyengélkedő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem részben a vasárnapi boltbezárás eredménye. (Amit a vásárlók joggal utálnak.) Ez az a termékcsoport, amelyben nem lehet a végtelenségig növelni a fogyasztást, hanem a minőség kerül előtérbe – jegyezte meg. Elmondta: az üzemanyagok drágulása miatt érthető, hogy az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma még áprilisban 9,3 százalékkal, májusban pedig csak 5,6 százalékkal nőtt.

Az elemző szerint a szektorban pozitívak a kilátások, ezért arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékos növekedése az év végéig kitart.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén úgy vélekedett, hogy a bővülés fő összetevője a sok elhalasztott vásárlás miatt a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedése. A válságot és a lassú kilábalást leginkább a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítései sínylették meg, így a fellendüléssel ezek eladásai megugorhattak – vélekedett. Az élelmiszer jellegű kiskereskedelem növekedése ugyanakkor lassult májusban, ezért a főindex is mérséklődött – tette hozzá.

Az ING vezető elemzője kiemelte: az online pénztárgépek bevezetése miatt a kiskereskedelmi forgalomban százmilliárd forintos nagyságrendű fehéredés is folyik az áfa-bevételek növekedése által. Mindez a szakértő szerint “fűti” a kiskereskedelmi adatot, a fogyasztási adatokra azonban nincs hatással, mivel a statisztikai hivatal a hazai össztermék (GDP) számításakor figyelembe veszi az “informális fogyasztást” is, azaz számol egy kicsit a szürke- és feketegazdasággal is.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint kedvező a májusi 4,4 százalékos éves növekedési ütem, a 3-4 százalékos bővülés nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít. Kiemelte, hogy a webáruházak eladásai 130 százalékot meghaladóan növekedtek, amellyel Magyarország a nemzetközi trendet követi. Bár az ágazat súlya 3 százalék körüli, azonban a ruházati piac is “csak” 5 százalékos arányt képvisel a teljes kiskereskedelmi forgalomban. Átlag alatti a növekedés az élelmiszereknél és a bútoroknál, tartós műszaki cikkeknél – ismertette az OKSZ főtitkára, hozzátéve: fontos látni, hogy az élelmiszerek kisebb kilengéssel követik a kereskedelmi folyamatokat, mivel “enni kell”, egy válságos időszakban az élelmiszer az utolsó, amiből kevesebbet vesznek a családok.

Vámos György elmondta: a kiskereskedelmi forgalom bővülése hátterében egyrészt a 2-3 százalékos reálkereset növekedés áll, másrészt érzékelhető az online pénztárgépek bevezetésének piactisztító hatása is. A főtitkár várakozásai szerint a második félévben mérséklődik a növekedési ütem az online pénztárgép rendszer hatásának kifutása miatt, azonban így is 3-4 százalék körüli bővülés várható, és az éves kiskereskedelmi mérleg is mindenképp pozitív lesz – tette hozzá. Hozzátette: a hőség kissé visszafogja a vásárlásokat, az emberek nyaralnak, vagy kevésbé mozdulnak ki, azonban nem biztos, hogy ez meglátszódik a statisztikában.

Diákokkal és kismamákkal szúrt ki a kormány
Májusban csaknem háromezer fővel dolgoztak kevesebben a kereskedelemben, mint februárban, az utolsó hónapban, amikor még minden vasárnap korlátozás nélkül nyitva lehettek az üzletek. Főleg a részmunkaidősök lettek kevesebben, akiket elsősorban a diákok és a kismamák alkottak.