Rég nem látott növekedés várható idén!

2011. január 02. vasárnap - 18:58 / PP/MTI
  •    

A gazdaságkutatók 2,5-3,3 százalékos GDP növekedést prognosztizálnak 2011-re, s ennek a sávnak a közepére esik a kormány 3,0 százalékos és az MNB 3,1 százalékos előrejelzése.

Az MTI által gyűjtött adatokból kitűnik, hogy az idei átlagos inflációt a kutatók 3,8-4,2 százalékra várják, míg a kormány 3,5 százalékos, a jegybank 4,0 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. A gazdaságkutató intézetek idei GDP előrejelzései a 2,5-3,3 százalékos sávban helyezkednek el, ezen belül a Pénzügykutató számít a legkisebb növekedésre, 2,5 százalékra, míg a Századvég Gazdaságkutató a legoptimistább 3,3 százalékos prognózissal.  Közöttük helyezkedik el a GKI 2,7, illetve a Kopint-Tárki 3,0 százalékos GDP várakozása.

A GDP változása 1990-2010 (előző évhez képest, százalék) - forrás: KSH
A GDP változása 1990-2010 (előző évhez képest, százalék) – forrás: KSH

MNB és a kormány: 3 százalékos plusz

Külker-számok
2010. január–októberben a kivitel volumene 18, a behozatalé 16%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. Folyó áras adatokból számítva az export forintértéke 18, az importé 16%-kal bővült; euróban ez a növekedés 21, illetve 19% volt. A külkereskedelmi mérleg többlete 1219 milliárd forintot (4441 millió eurót) tett ki, 376 milliárd forinttal (1461 millió euróval) többet, mint 2009 azonos időszakában.

A kormány és az MNB előrejelzése szinte azonos: erre az évre prognózisuk 3,0 illetve 3,1 százalékos gazdasági növekedést tartalmaz.

A beruházások várható alakulásában már jelentősebb eltérés rajzolódik ki. A legalacsonyabb a Pénzügykutató 2,0-3,0 százalékos előrejelzése, a legmagasabb a GKI és a Kopint-Tárki 4,0-4,0 százalékos várakozása, míg a Századvég 3,8 százalékos beruházási bővülést vár.

Az MNB prognózisa ebbe a sorba illeszkedik bele 3,2 százalékos állóeszköz-felhalmozási adattal, ugyanakkor a kormány rendkívül optimistának tűnik a költségvetési adatsorba írt 6,9 százalékos beruházásnövekedési ütemmel.

Infláció: 4 százalék körül

Az idei infláció várható megítélésében konszenzus látszik: a GKI 3,8 százalékos és a Századvég 4,2 százalékos előrejelzése kis különbséget mutat, közöttük helyezkedik el a Kopint-Tárki 3,9, illetve a Pénzügykutató 4,0 százalékos inflációs várakozása.

A jegybank 4,0 százalékos inflációt vár, ami a gazdaságkutatók átlagának felel meg, a kormány prognózisa ennél alacsonyabb áremelkedéssel számol, a költségvetés sarokszámai között 3,5 százalékos infláció szerepel.

Fogyasztás: mérsékelt növekedés, kérdőjelekkel
Összességében növekvő fogyasztás várható a kereskedelemben 2011-ben – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos emlékeztetett arra, hogy a kormány a költségvetés beterjesztésekor 2,5 százalékos növekedéssel számolt. Ennek egy része jut a háztartások fogyasztásának a felét jelentő kereskedelemre. Vámos szerint a bővülés ütemét azonban több tényező befolyásolhatja. Ilyen például az üzemanyagár vagy az élelmiszerek drágulása, utóbbira hatással lehet még 2011 tavaszán is az őszi alapanyag áremelkedés. Alakíthatja még a fogyasztást a téli hideg "ára", amely a fűtésszámla kifizetésekor jelentkezik és a forint árfolyamának az alakulása, a devizahiteleseknek ugyanis ez is jelentős költségtényező.
A szja változása nyomán azonban sok családnak több marad majd a borítékban 2011-ben és az említett befolyásoló tényezők mellett összességében a fogyasztás növekedni fog – mondta az OKSZ főtitkára. Vámos György emlékeztetett arra, hogy a válságadóval sújtott nemzetközi cégek tulajdonosai az Európai Bizottsághoz fordultak az adó kapcsán. "Ez nem hiba, hiszen egy tulajdonosnak elemi érdeke minden lehetséges fórum elé vinni az ügyét, abban ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnöknek igaza van, hogy a válságadóról a döntést a magyar kormány hozta. A nemzetközi fellépést azonban nem szabad lebecsülni" – vélte a szakember.

A kereskedőkről szólva az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy ha a tulajdonos látja, Magyarországon "kitermelhető" a válságadó, akkor azt el kell fogadnia, a befektetések megtérülését ugyanis a válságadó hosszabb távon nyilvánvalóan nem befolyásolja. Amennyiben azonban a magyarországi piacon nem "termelhető ki" a válságadó, az már zavarhatja a tulajdonost – mondta Vámos György. (Annyira, hogy 13 európai cég, köztük az élelmiszer-kereskedő SPAR is levélben fordult Brüsszelhez a diszkriminatívnak tekintett különadó miatt.)

 

Szavazás:

Ön mit vár 2011-től?