Reakciók Orbán bejelentéseire

Számos szakember, politikus, elemző megszólalt Orbán Viktor szerdai bejelentései után, mindenki másképp értékelve az elhangzottakat. Van, aki szerint csak újabb megszorításokról van szó, míg mások a közös teherviselést hangsúlyozták.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 

Túlzott intézkedések?
Az idei 3,8 százalékos hiánycél még lejjebb szorítható, a jövő évi 3 százalékos hiányra nemcsak fedezetet, de jelentős tartalékot is képez a kormány a miniszterelnök által szerdán bejelentett intézkedésekkel - válaszolták az MTI által megkérdezett elemzők. A 2010-re tervezett intézkedések által az év végéig beérkező 220 milliárd forint jóval több az elemzők által becsült néhány tízmilliárd forintos kockázatnál, így a 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány akár lejjebb is szorítható - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mind az idei, mind a jövő évi hiány "simán hozható" - fogalmazott Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint jövőre a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának blokkolása révén megtakarítható 360 milliárd forint egésze pufferként jelentkezhet a kormány számára, amivel Suppán Gergely is egyetért. A Takarékbank elemzője szerint a jövő évi kockázatok mértéke 200 milliárd forint, s ezt az összeget a bankadón felül tervezett válságadók nagyjából hozzák. Ugyanakkor mindkét elemző alkotmányosan aggályosnak nevezte a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának blokkolását, hiszen az a befizetők pénze. Suppán Gergely egy ilyen lépéssel "nem ért egyet".

"Megszorítások lesznek, legfeljebb áttételesen, bár van itt direkt változat is" - reagált a miniszterelnök szavaira Katona Tamás, a szocialisták elnökségének tagja. Szerinte Orbán szerdai beszédében három ágazatot érintő, költségvetési bevételt javító intézkedést jelentett be, mely új adók kivetését jelenti. A politikus állítja: ez egyértelműen azt jelenti majd, hogy ezek a cégek a veszteségeiket valamilyen formában átterhelik a fogyasztókra, "azaz megint a nép fizet, csak nem egyértelműen, hanem majd apránként".

Katona szerint azzal, hogy befagyasztják a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat "2 millió magyar állampolgár nyugdíjának kifizetését sodorják veszélybe, vagyis belenyúlnak az emberek pénztárcájába". A politikus szerint "a hazugságoknak vége, Orbán Viktor végre közölte a lényeget: hazudtak!"

Természetesen más véleményen van a Kereszténydemokrata Néppárt, amely Harrach Péter frakcióvezető szavai szerint üdvözli a foglalkoztatási és demográfiai fordulat szándékát. A konkrét intézkedések közül mint mondta, különösen azokat tartják fontosnak, amelyek nem a kisemberek vállára teszi a terhet. Az arányos teherviselés kiemelt fontosságú - mutatott rá Harrach Péter, aki szerint a miniszterelnök által szerdán megfogalmazott elvek és intézkedések megfelelnek a keresztényszociális tanításnak.

2700 milliárdos elvonás

A kormányfő által bejelentett, a pénztárakat érintő intézkedések az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelentenek - közölte lapunkkal Juhász Istvánné, a magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Szerinte rendkívül sajnálatos, hogy a kormányzat a gazdasági válság okozta problémákat a magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak rovására, rövid távú politikai érdekeknek alárendelve, az érintettek szempontjainak teljes mellőzésével, erőből kívánja rendezni.

A szakember állítja, hogy a kormányzati intézkedések több, mint 3 millió magánnyugdíjpénztári tag több, mint 2700 milliárdos megtakarításának részbeni vagy teljes elvonását, és azt működtető  intézményrendszer teljes ellehetetlenülését vonja majd maga után.

Akik a válságadót fizetik

A kereskedelmi láncokra vonatkozó válságadó részleteit nem ismerik, csak annyit tudnak, amennyit a miniszterelnök szerdán elmondott, írásos anyagot, tájékoztatót, előterjesztést nem láttak - jelentette ki Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Tájékoztatása szerint az OKSZ elnöksége pénteki ülésén elemzi a várható következményeket, és alakítja ki álláspontját. Bár lehet, hogy még akkor sem tudnak a részletekről sokkal többet - jegyezte meg a főtitkár.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. aggodalmát fejezte ki a tervezett hipermarketadó bevezetése miatt, ami véleménye szerint a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg. A Tesco szerdai közleményében azt írta: megértik és elfogadják, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, ugyanakkor az ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel, mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a jó célok elérését.

A magyarországi gázpiaci szereplők szervezete, a Magyar Gázipari Egyesülés akkor alakítja ki álláspontját, ha az energetikai szektorra kiróni tervezett adó részletei hivatalosan ismertek lesznek - közölte Laczó Sándor, az egyesülés elnöke. Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs igazgatója ugyancsak a részletek ismeretében kíván nyilatkozni. Annyit mondott, hogy reményeik szerint az új adó versenysemleges lesz, figyelembe veszi az egyes cégek teherviselő képességét, és nem lehetetleníti el a beruházásokat. Kutas István, az áram- és gázpiacon egyaránt jelenlévő E.ON Hungária szóvivője szintén azt közölte: a különadó végleges formájának és a részleteinek ismeretében mondanak majd véleményt.

A munkaadók többsége egyetért a javaslatokkal

Eddig az arányos közteherviselés sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő helyzeti előnyüket - közölte Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kisvállalkozásokért felelős alelnöke, aki ezért egyetért a bejelentett válságadó intézkedésekkel.

Hasonlóként vélekedett a Magyar Iparszövetség (OKISZ), amely átmeneti megoldásként, kényszerintézkedésként egyetért a bejelentett válságadó bevezetésével. Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke szerint bár a válságadóban érintett cégeknek ez "keserű pirula" lesz, de inkább egy szűk terület kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe, mint az egész vállalkozói szféra. Hozzáfűzte: ezeknek az ágazatoknak a nagy része a korábbi időszakban jelentős állami kedvezményt, támogatást kapott.


Megszorítás, vagy közös teherviselés?

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: az adókról elmondottakból azt lehet kiszűrni, hogy átmeneti adókról van szó. Minősíteni ugyanakkor csak a részletek ismeretében lehet ezeket a különadókat, hiszen egyelőre nem tudható, hogy mire, mely cégekre vonatkozik, és milyen mértékű lesz - mondta Dávid Ferenc. Az irányt azonban látjuk, vagyis nyilvánvaló, hogy a kormány az "általa jövedelmezőnek ítélt" ágazatokat be akarja vonni a közös teherviselésbe - fűzte hozzá a főtitkár.

Az EU nem támogatja a különadót

A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját - közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég. Brüsszel szerint ugyanis csak a szabályozással kapcsolatos költségeket lehet megtéríttetni a szolgáltatókkal, ezért nemrégiben felszólította Franciaországot és Spanyolországot, hogy a korábban kivetett különadót törölje el.

Az új adót a felhasználók is megérzik, mert a verseny ma már kevésbé látványos, a szolgáltatások fogyasztói árának csökkenő tendenciája megtorpanni látszik. "A tarifák rövid távú alakulásán túl közép- és hosszabb távú társadalmi hatásokkal is szükséges számolni az adó kivetésekor" - hívja fel a figyelmet Radó István, az IFUA ügyvezető partnere.

Másképp vélekedett Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) elnöke, aki szerint a válságadó kivetése nem "ördögtől való" ötlet, a nemzetközi adózási gyakorlat ismeri az ideglenes adó fogalmát, gyakorlatát. Az ideiglenes adó - ha ezt jól használják fel - hozzásegíthet egy átfogó adóreform megvalósításához, amire nagy szükség lenne az ország versenyképességének javításához - vélekedett Herich György. Az adószakértő hangsúlyozta: a költségvetés kényszerpályán van, a hiány csökkentéséhez valahonnan forrásokat kell szerezni, a megadóztatni kívánt ágazatokban pedig az elmúlt időszakban jelentős látható és látens extraprofit realizálódott.

Összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére - kommentálta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a kormányfő által bejelentett adóintézkedéseket. „Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek" - hangsúlyozta az adószakértő. Hozzátette: lehet, hogy az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.

Londoni reakciók
Christian Keller, a Barclays Capital - az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport - vezető felzárkózó piaci közgazdásza Orbán Viktor szerdai bejelentései után az MTI-nek Londonban azt mondta: "egyértelműen jó azt látni", hogy a kormány elkötelezett azon költségvetési célok mellett, amelyekről korábban egyezség született EU-val. Azok azonban, akik az önkormányzati választások után több évre kiterjedő, "valamelyest stratégiaibb" költségvetési konszolidációs hozzáállásra - például az önkormányzati rendszert, az egészségügyi ellátó hálózatot vagy az állami vállalatokat érintő mély szerkezeti reformok bejelentésére - számítottak, csalódással fogadhatják az elhangzottakat - fogalmazott a Barclays Capital londoni közgazdásza. Keller szerint jelentős nyereséggel működő szektorok vállalatainak megadóztatását célzó, szerdán bejelentett tervek "kissé Robin Hood-szerű megközelítésnek" tűnnek, és "ez nem pontosan az a megközelítés", amelyet az elemzők a költségvetési konszolidációban látni szeretnének.
A Barclays Capital felzárkózó térségi közgazdásza szerint emellett felmerül az a kérdés is, hogy a pótlólagos adók milyen hatást gyakorolnak a gazdasági növekedési kilátásokra, és hogy a kormány "nem bizonyul-e túl derűlátónak, amikor arra számít, hogy a növekedésre gyakorolt további kedvezőtlen hatás nélkül kiróhatja ezeket az adókat", egy olyan helyzetben, amikor a belső kereslet, "a magyar növekedési sztori leggyengébb láncszeme" egyébként sem serkenti a gazdasági teljesítményt.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo