Plázába a gazdagok és a fiatalok járnak

Ötből mintegy két honfitársunk elsősorban különálló boltokban vásárol, bár sokszor kényszerűségből - derül ki a GfK Hungária bevásárlóközpontokról szóló idei felmérésének eredményeiből. A plázákat főként a fiatalok, a magas jövedelműek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők látogatják.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 A GfK Hungária idén is elvégezte országos reprezentatív felmérését a bevásárlóközpontokról, melyben az általános vásárlási szokásokat és imázselemeket vizsgálta. A kutatók a felmérés keretében négy bolttípust vizsgáltak. A bevásárlóközpontot vagy plázát (városszéli, illetve belvárosi), ahol egy épületen belül több különálló üzlet található, melyek többsége nem élelmiszer-jellegű termékeket árul; illetve jellemzően valamilyen szórakozási lehetőséget is nyújt (pl. mozi, játékterem), ami - többek között - a hipermarkettől megkülönbözteti. A különálló boltokat (ezek épületében csak egyetlen üzlettípus üzemel és maga a bolt nem bevásárló utcában helyezkedik el), illetve a városon belül kiépített bevásárló utcákat.

Egyre többen vásárolnak különálló boltokban

„A különálló boltok egyben a legkedveltebbek és leglátogatottabbak: a lakosság 42 százaléka e bolttípust választja legtöbbször. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat választja leggyakrabban a négy típus közül, további egyhatoduk pedig belvárosi plázákba jár vásárolni. A tavalyi évhez képest megnőtt a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent" - mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

A bevásárlási helyek kedveltsége és látogatottsága többé-kevésbé együtt mozog, de az előző évhez képest a különálló boltok esetében jelentős változás tapasztalható. Az ide leggyakrabban betérők aránya ugyanis lényegesen meghaladja az ezen üzleteket kedvelőkét. A tavalyi évhez hasonlóan a lakosság 16 százaléka eleve „vásárlás-ellenes". Ők jellemzően férfiak és esetükben a vásárlásnak pénzügyi gátja is van, emellett valószínűleg azt hagyományosan női feladatnak tekintik.

Befutott értelmiségiek és hedonista fiatalok a plázák főbb látogatói

A bevásárlóközpontok látogatásának gyakorisága az elmúlt évekhez képest nem változott jelentős mértékben. Gyakori, azaz legalább heti látogatónak minősül a megkérdezettek egyharmada és 31 százalék azok aránya is, akik csupán 2-3 havonta vagy annál is ritkábban keresnek fel egy plázát.

Annak érdekében, hogy pontosabb képet alkothassunk az egyes bevásárlási helyek vásárlóiról, az idei évben a vizsgálat kiterjed annak bemutatására is, milyen fogyasztói szegmensek léteznek Magyarországon, illetve melyek a legjellemzőbbek az egyes vizsgált bevásárlási helyszínek esetében.

A legtöbb bevásárlóközpontban a 15-34 évesek, a felsőfokú végzettségűek, magas jövedelműek, a társadalom felső 4 százalékát jelentő „felső plusz" és a 17 százalékot kitevő „hedonista fiatalok" vásárlói szegmense, illetve a belvárosi üzlettömörüléseket és a belvárosi plázákat kedvelők jártak a felmérést megelőző egy hónapban. A legkevesebb bevásárlóközpontot az idősebbek, a szerényebb jövedelműek, a kis településeken élők és a különálló boltokat preferálók keresték fel.

A második legkedveltebb bevásárlási helynek számító városszéli plázák elsősorban az aktívan dolgozók körében népszerűek, különösen a munka- és lakóhelyük között ingázóknál - nem véletlen, hogy például a Pest megyei lakosok körében ez a leglátogatottabb bevásárlási hely.

A belvárosi plázák elsősorban a fiatalabb korosztály tagjai („hedonista fiatalok") körében népszerűek, akik a vásárlás mellett gyakran találkahelyként is használják e bevásárlóközpontokat, ahol egyben a szórakozási és étkezési lehetőségek is adottak.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo