Percekre vagyunk a készpénz nélküli világtól

Észvesztő sebességgel változik a tranzakciós ökoszisztéma, sorra indulnak az alternatív virtuális fizetési platformok, bár a használatuk még nem elterjedt. Egyre többen beszállnak a bankbizniszbe és a kölcsönszerzésbe, vagy épp fizetőeszközt kreálnak.

A régi filozófia – a kartalista pénzelmélet – azt tartotta, hogy kizárólag a kormányok és hivatalaik számítanak legitim, komolyan vehető pénzkibocsátóknak. Az elmúlt évek financiális vívmányai, amelyek elsősorban a Szilícium-völgy felől értek el bennünket, nagy pofont adtak a centralizált monetáris világképnek.

A PayPal a hagyományos pénzintézetek betétkezelői pozícióit ásta alá, majd jött a bitcoin, amely a jegybanki pénzkibocsátásnak állított alternatívát. A tömegfinanszírozás vagy a P2P-kölcsönzés a hitelhez és tőkéhez jutás csatornáit szélesítette ki és tette elérhetővé azon vállalkozók számára, akikkel mint hitelfelvevővel egy hagyományos bank nem állna szóba.

A P2P-hitelező brit Zopa annyira pörög, hogy 2016-ban 1,5 milliárd dollár kikölcsönzésére számít. Egy év alatt annyira, mint amennyit az elmúlt 10 év alatt összesen kihelyezett. A modell üzleti életképességét mégis megkérdőjelezik, mert Angliában sem a Zopa, sem a Funding Circle nem termel nyereséget.

Összekapcsoltság: a mobiltárca forradalma

Naponta, sőt óránként hatalmas pénztömegek mozognak a butikokban, élelmiszer-áruházak kasszáinál a világon mindenütt. A Goldman Sachs szerint az utalások díja éves szinten eléri az 1200 milliárd dollárt, a McKinsey szerint a 2400 milliárdot, a banki szolgáltatásokból származó díjbevétel 43 százalékát. Ebből a bevételből szeretne minden magát valamire tartó, nagy online és offline kereskedő lecsippenteni valamit.

Hárombetűs fizetés

NFC (near field communication): úgy fizetünk, hogy a mobilunkat odaemeljük a bolti fizetésnél a terminál fölé. Ehhez valamilyen mobilfizetési app letöltése szükséges a telefonunkra.

mPOS (mobile point-of-sale): a pénztárnál, a futárnál, a szakinál a bolt vagy a szolgáltató tranzakcióra szolgáló mobiltelefonján fizetünk a bankkártyánkkal.

A nagy fogyasztói bázissal bíró multik közül egyre többen kvázi bankként lépnek fel, hogy házon belül tartsák a tranzakciók kezelését. Sőt, terjeszkednek a betétkezelés felé is. Az e-kereskedelem kínai óriásánál, az Alibabánál 90 milliárd dollárt helyeztek el a felhasználók, főleg fiatalok.

– Az AliPay nagyobb, mint a Fidelity Trust – mondta Victoria Huff, a PricewaterhouseCoopers média- és internetelemzője.

Square, Stripe, ShopKeep, Panera, VeriFone, Paydiant. Néhány a startup-mezőnyben gombamód szaporodó fizetési platformok közül. De a technológiai óriások is jelen vannak, lásd az Apple Payt, a Samsung Payt és az Android Payt a Google-tól. Ezek zömében „digitális tárcák”, amelyek továbbra is a bankok közreműködésére szorulnak, a tranzakciós díjon pedig – mint az Apple vagy a Samsung például – osztoznak.

Noha a globális tranzakciós rendszer fejlődik, mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy még mindig könnyebben lehet bizonyos országokba telefonálni vagy skype-olni, mint pénzt odautalni. Az igazi áttörést a pénzutalásban a mobiltárcák és fizetési appok hozzák majd el.

Kép:Fotolia

A mobilfizetés népszerűsége nő: 2014-ben az Alibabán vásárolt áruk összértékének több mint 33 százalékát így egyenlítették ki a vevők, míg 2013-ban ez az arány még csak 12 százalék volt. Az Y generáció tagjai nem igazán akarnak bankfiókban sorba állni, hisz már egészen fiatalon hozzászoktak, hogy néhány klikkeléssel mindent elintézhetnek. Az, hogy a fizetések nagy része melyik platformon zajlik majd, még nem tudni. Egyelőre annyi látszik, hogy sem az Apple Pay, sem a Samsung Pay használata nem tudott teret nyerni. A Trustev tavalyi felmérése szerint az iPhone 6-tal bíróknak csak 20,7 százaléka használta az Apple Payt, a Samsung Galaxy S5-tel és S6-tal rendelkezőknek a 14 százaléka fizetett Samsung Payjel vagy az Android Payjel. Jobban áll a Starbucks, amely hetente nyolcmillió darab mobilfizetést regisztrál az Amerikai Egyesült Államokban (máshol még nem elérhető a kávézólánc szolgáltatása). Annak ellenére ez a helyzet, hogy korábban kiberbűnözők betörtek a cég rendszerébe, s lenyúltak pénzeket az eltulajdonított bankszámla-, hitelkártya- és PayPal-adatokkal.

Kp-mentesek
Svédország egy ideje már a készpénz nélküli társadalom megvalósulása felé tart. A legnagyobb svéd bankok fiókjainak a fele már felhagyott a készpénz kezelésével, és vidéken több száz ATM-automatát szereltek le a lakossági zúgolódások ellenére. A fővárosban a múzeumok nem fogadnak el készpénzt, még a hajléktalan árusok is bankkártya-olvasó készülékeket cipelnek magukkal, a vasárnapi misén pedig a hívők app-pal fizetik be az adományt. A bankszámlát kivetítőn mutatják a feszület mellett. Ha egy svéd bank azt látja, valamelyik kliense túl sok készpénzt használ, hívja a rendőrséget, mert terrorizmust sejt mögötte. Mindezzel természetesen a szürkegazdaság visszaszorítására is törekszik a kormány. A fogyasztóvédelmi csoportok viszont lázadoznak, amiért a netes utalások kiteszik az embereket a kiberbűnözésnek. 2014-ben 140 ezer ilyen esetet jelentettek be a hatóságoknak, ami duplája az egy évtizeddel korábbi incidenseknek. Vannak, akik a bankkártyacégek és bankok összeesküvését látják a készpénzforgalom drasztikus visszaszorításában, mert az az érdekük, hogy minél több tranzakcióból tudjanak levonni díjat. 2015-ben a vásárlásoknak csak 20 százaléka történt készpénzzel a skandináv országban. A világban ez az átlag 75 százalék – állítja az Euromonitor International.
A nemrég még forradalmian új PayPal sem engedheti meg, hogy ne tartson lépést az alternatív fizetési rendszerek kibontakozásával. A PayPalé a Venmo ingyenes digitálistárca-app, és tavaly emellé 280 millió dollárért megvették a PayDiantet, 890 millió dollárért a Xoomot. Utóbbi a mobilról és PC-ről való pénzküldéssel a Western Union babérjaira tör.

Konvertálhatóság

Menő dolog manapság a hűségpont-osztogatás, legyen az levásárolható pont, leutazható légi mérföld vagy telefonon lebeszélhető perc. A kereskedők előnye e tranzakciós versenyekben, hogy hűségpontokat írnak jóvá a vásárlásokért. A mobiltárca a hűségprogramokban is újat hoz: felcserélhetővé és összeadhatóvá teszi a különféle pénzeket és hűségpontokat. Pontosan erre utazik a Wal-Mart, a Target, a 7-Eleven és más nagy kereskedelmi márkák a közösen indított Android-alkalmazás, a CurrentC segítségével. Az appot jelenleg próbaüzemben tesztelik, de az már jól látszik, hogy a jövőben a digitális tárca lehet az, amely a hűségpontjaink, bitcoinjaink és pénzállományunk figyelembevételével megtalálja a neten a legjobb – pontokat és pénzt ötvöző – árajánlatot arra a termékre, amelyet éppen megvételre keresünk. Ez már nemcsak a pénz, hanem a vásárlóerő virtualizálódása is.

Fogyasztói elterjedtség

A Mobile Ecosystem Forum éves Global Mobile Money jelentése 15 országban vizsgálta 15 ezer mobilfelhasználó fogyasztói és fizetési szokásait. Ennek alapján

  • a telefonukon médiatartalmakat fogyasztók 66%-a utalt a bankján keresztül mobil segítségével, de 28% csak az egyenlegét ellenőrzi mobilon.
  • 4% próbálta ki 2014 második felében az NFC-fizetést.
  • 7%-a használt mPOS terminált. További 5% fizetett valamilyen hűségpontos mobilszisztémával.
  • 18% nem tudja, hogy a mobiltárca-alkalmazással – például a Google Wallettal – egy helyre gyűjthetjük bank- és hűségkártyáinkat, és virtuálisan tárolhatjuk tartalmukat. 15% nem látja értelmét, hogy rendelkezzen ilyen app-pal.
  • 34% aggódik amiatt, hogy nem elég biztonságosak és hackerbiztosak a mobilfizetési megoldások.
A hűségpontok és a bankkártyán ülő pénz konvertálhatósága azért nem egészen új jelenség: a légitársaságok honlapjain évek óta megszokott dolog, hogy az ember légi mérföldet vásárolhat (bankkártyával), amit a Lufthansa például megtoldott azzal, hogy egy olyan, magyar bank által kibocsátott co-branded hitelkártyát tett elérhetővé törzsutasainak, amellyel újabb légi mérföldeket írnak jóvá a kártyával végzett bolti vagy online vásárlások után.

Elemzők ugyancsak kézre álló platformnak látják az üzenőalkalmazásokat, amelyek ma kifejezetten népszerűek a fiatalok körében. Közösségi természetüknél fogva szinte felkínálják magukat arra, hogy segítségükkel a haverok egymásnak utaljanak pénzt, vagy fizessenek a neten. Néhány ilyen app – például Ázsiában a Line – már beizzította az utalási opciót.

Fintech

A bankolás online-osodásával, az oda-vissza kommunikációt lehetővé tevő web 2.0 terjedésével a bankszektorban a financiális technológia (fintech) vált az új divatos üzleti kifejezéssé. E terület áramvonalas résztvevőit challenger bankoknak nevezik, mert kihívást jelentenek a nagy bürokráciájú, hagyományos pénzintézeteknek. Tulajdonképpen az app-store modelljét használják: netes platformok, csak éppen banki működési engedéllyel és felelősséggel. A német online közösségi bank, a hazájában 10 ezer klienssel bíró, s már ezzel is nyereségesen működő Fidor 2015-ben Angliában is megnyitotta (online) kapuit.

Lehetséges, hogy a biztonság erősítését a biometrikus megoldások hozzák el. Az Apple azért találta ki a TouchID-t, hogy az iPhone-tulajdonosok jelszó nélkül, pusztán ujjlenyomattal tudjanak belépni kedvenc appjaikba és honlapjaikra. A cél az, hogy a mobiltárcát is ilyen személyazonosítással lehessen használni mindenütt a világon.

Alulmaradhatnak a hazai appok
Magyarországon 2014-ben jelentek meg az első okostelefonra fejlesztett mobilvásárlási és mobilfizetési lehetőségek, azóta 10 magyar fejlesztésű alkalmazás született. A magyar lakosság azonban nem használja ezeket. A legrutinosabbnak és az újdonságok iránt fogékonynak számító online vásárlói közönségnek is csupán alig 8 százaléka próbálta ki a bankok vagy a mobilszolgáltatók appjait, de 70 százalékuk kizárólag egyszer – derül ki a FinTech Group és a GKI Digital 2015 decemberében, 2000 online vásárló körében végzett, közös kutatásából. Az online vásárlók legjobban az OTPay, valamint a MobilTárca mobilfizetési megoldást ismerik. Azok számát tekintve, akik ki is próbálták valamelyik szolgáltatást, az OTPay, az iCsekk és a MobilTárca vezet. Ám a kipróbálóknak csak alig 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a későbbiekben is használta a megoldást. A hazai mobilfizetési alkalmazások könnyen veszélybe kerülhetnek az Apple, a Google vagy a Samsung megoldásainak magyarországi megjelenésével. Az említett kutatás eredménye alapján az online vásárlók leginkább ezektől a társaságoktól várják a mobilfizetési megoldást, és nem a hazai bankoktól vagy mobilszolgáltatóktól. A magyar mobilfizetési piac felpörgését hozhatják még a közösségi piacterekbe – például az Uberbe – integrált fizetési lehetőségek is. Összességében a hazai mobilfizetési vagy a mobilvásárlási alkalmazásokat egyelőre a márka megítélése (például: Tesco, Media Markt) vagy a szolgáltatói kötöttség (például: bank vagy telekommunikációs cég) miatt választják. Ma még kevés az olyan tudatos felhasználó, aki az igénybe vehető szolgáltatások köre alapján választ megfelelő appot.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo