Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek februárban 2,7 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Közfoglalkoztatottak nélkül
számolva a bruttó keresetek 2,0, a nettó keresetek 3,7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Januárban 2,8, illetve 4,2 százalékos volt az éves növekedés. A februári 2,8 százalékos inflációt figyelembe véve a reálbérek februárban már mérsékelten emelkedtek.
A vállalkozói szférában a bruttó keresetek éves növekedési üteme a januári 3,0 százalékról 1,2 százalékra, a nettó jövedelmeké 4,6-ról 2,7 százalékosra lassult februárban. A költségvetési intézményeknél - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - a januári 1,8 százalékról 3,8 százalékra, a nettó kereseteké 2,8 százalékról 4,8 százalékra gyorsult. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete az egy évvel korábbihoz képest 4,0 százalékkal emelkedett februárban.
Ennyiből élünk
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 222 354 forint volt, a januári 223 822 forint után. A közfoglalkoztatottak szezonálisan alacsony létszáma ellenére a náluk mért 9,5 százalékos februári keresetemelkedés miatt a költségvetési szférában a bruttó keresetek 6,5, a nettó jövedelmek 7,5 százalékkal emelkedtek februárban az egy évvel korábbiakhoz képest, míg a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 3,8 és 4,8 százalékos volt a növekedés.
Legek
A bruttó átlagkereset a legmagasabb, 447 067 forint a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt februárban. Ezt az információ és kommunikáció követte 421 616 forinttal, valamint az energiaipar 353 345 forinttal. A legkevesebbet, 146 939 forintot a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, 161 241 forintot az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben, illetve 162 432 forintot a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban dolgozók kerestek.
A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan bruttó 228 075 forintot kerestek februárban, míg januárban 230 743 forintot. A közszférában a nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 213 226 forint volt februárban, míg egy hónappal korábban 211 693 forint. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó 202 438 forintot kerestek februárban, a januári 202 872 forint után.
Elemzők többet vártak
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 145 643 forint volt februárban, a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 146 250 forint. A versenyszférában az átlagos nettó kereset 149 390, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 139 663, a nonprofit szervezeteknél pedig 132 597 forint volt.
Csökkent a foglalkoztatottak száma
A KSH adataiból az is kiderül, hogy versenyszférában alkalmazásban állók létszáma 1,785 millió volt februárban 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül a közszférában 655 ezren dolgoztak 9200-zal kevesebben, mint tavaly februárban.
A februári 2,7 százalékos bruttó bérnövekedés alacsonyabb volt a vártnál, a nettó bérek az adóváltozások miatt emelkedtek jelentősebben az egy évvel korábbihoz képest az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. A versenyszféra bérnövekedésének lassulását részben a szökő- és munkanaphatás is okozhatta, mivel idén két munkanappal kevesebb volt, mint egy éve. Az esztendő egészében a piaci szakértők 3,5 százalék körüli bruttó és 5 százalék közötti nettó bérnövekedésre számítanak. Az erőteljesen lassuló inflációnak köszönhetően a reálbérnövekedés elérheti a 2,5 százalékot.
