Összefoglaló a legfrissebb törvényváltozásokról

2011. december 28. szerda - 13:56 / PP/MTI
  •    

Az Országgyűlés pénteken kora este véget érő határozathozatalai során számos új törvényt alkotott. Új csődtörvény, új választási rendszer, bebetonozott egykulcsos adó. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődött.

MSZP: nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége Magyarországnak

Tóbiás József, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy Magyarországnak nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége, de ez nem a nemzeti szuverenitás háttérbe szorítását jelenti. Hangsúlyozta: a csendes többség békére és együttműködésre vágyik, ugyanakkor a kormányoldal most készül felszámolni mindazt, amit parlamenti demokráciának hívnak. Arra kérte a kormánytöbbséget, hogy nem folytassák ezt a "konfliktusokkal terhelt ultimátumpolitikát". Hangsúlyozta: a magyar emberek nem akarnak egyedül maradni, tagjai akarnak maradni az ezer éves Európának.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: az Európai Unióban Magyarország stabil tag, az uniós elnökség bizonyítja az európai elkötelezettségünket. Hozzátette: a miniszterelnök EU-s szinten is jegyezett politikus, hiszen az Európai Néppárt alelnöke. Azt is hangsúlyozta, hiteltelen, hogy éppen az a párt beszél békéről, amely önmagán belül sem tudott egységet teremteni.

LMP: Orbán uralkodni akar, mert kormányozni nem tud

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője napirend előtt arról beszélt, hogy december 23-a a magyar demokrácia fekete napja. Szerinte a Fidesz kapott egy esélyt tavaly májusban, hogy helyreállítsa a jogállamot, és a megszorítások 20 éves politikája helyett fejlesztő államot hozzanak létre, de a kormánypárti többség ezt a lehetőséget eljátszotta. Schiffer András – akinek frakciótársai pénteken reggel óta a Parlament kapui előtt demonstrálnak – azt mondta: a kormányoldal lecserélhetetlenné akarja tenni a gazdaságpolitikát, azzal, hogy bebetonozza az egykulcsos adót, a Kubatov-listák alapján alakítja át a választási rendszert, a házszabály módosítással pedig letöri az ellenzék jogosítványait.

"Orbán uralkodni akar, mivel kormányozni nem tud" – jelentette ki a politikus, aki szerint a miniszterelnök nem érzékeli a realitásokat és nem hallgat meg kritikus hangokat. Szerinte mára romokban van a jogbiztonság és a bizalom, bizalom nélkül nincs gazdasági növekedés. Elítélte a rokkantnyugdíjak és a korkedvezményes nyugdíjak rendszerének átalakítását és az új munka törvénykönyvét is. Hangsúlyozta: a kormány kiszolgáltatja a munkásokat a tőkéseknek, az országot pedig a nemzetközi pénzvilág spekulánsainak.

2011 a valóságtól való elrugaszkodás éve volt, 2012 a szembesítés éve lesz, el lehet hallgattatni az ellenzéket, rádióadókat, le lehet törni a sztrájkjogot, de az ellenállást nem fogják letörni – zárta felszólalását.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára azt válaszolta, nem csak az a jogállami konstrukció létezik, amely 1989-90-ben létrejött Magyarországon. Szerinte a rendszerváltáskor létrejött parlamentáris demokrácia létrehozói "ezerszer kevesebb" falhatalmazással rendelkeztek, mint a mostani kormánytöbbség, hiszen akkor az állampárt határozta meg a tárgyalópartnereit. Hangsúlyozta, hogy többféle jogállami modell van a világon, Európában, az Egyesült Államokban és Angliában is, ahol például az LMP be sem kerülne a parlamentbe. Szerinte hiteltelen, hogy az LMP minden nap temeti a demokráciát, ugyanakkor az, hogy ezt elmondhatják, jelzi, hogy az ellenzék jogai teljesek.

Jobbik: hazug a Gyöngyöspatáról szóló ombudsmani jelentés

Mirkóczky Ádám (Jobbik) a Gyöngyöspatáról készült kisebbségi ombudsmani vizsgálatot kritizálta, mert abban szerinte mindenkit – az önkormányzat, a rendőrség és ügyészség tisztségviselőt is – rasszistának, kirekesztőnek minősítenek, ugyanakkor a Szebb Jövőért Polgárőregyesület megjelenése előtti 15 évvel nem foglalkoznak. A jobbikos politikus szerint ez egy hazug jelentés, ami jó lenne, ha nem kapna több teret és nem lehetne belföldön és a külföldön is "győzelmi zászlóként" lobogtatni.

Kontrát Károly államtitkár válaszában hangsúlyozta: Gyöngyöspatán nyugalom, rend és békesség van, a rendőrség pedig szigorú törvényes fellépésének köszönhetően és azért, mert a kormány törvénnyel szorította vissza az egyenruhás bűnözést. Azt is kiemelte, hogy a gyöngyöspatai kistérségben közmunka mintaprogram indult. Ezt követően ügyrendben kért Latorcai János (KDNP), aki fél óra szünetet kért arra hivatkozva, hogy a házbizottság és más bizottságok is üléseznek. Ezt az elnöklő Újhelyi István elrendelte.

Az első szünettel a napirend előtti felszólalásokat szakították félbe, ugyanakkor a szünet után Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a napirend előtti felszólalása végül elmaradt.

Esküt tett Csóti György (Fidesz)

Felvette parlamenti mandátumát, és esküt tett az Országgyűlésben Csóti György (Fidesz). A Fidesz-frakcióban azért volt üresedés, mert Balsai Istvánt, a II. kerület egy részének egyéni képviselőjét alkotmánybíróvá választották. Ez a poszt összeférhetetlen a képviselői munkával, így le kellett mondania parlamenti mandátumáról. A városrészben időközi választást írtak ki, amit Láng Zsolt, a kerület polgármestere nyert, ő azonban már addig is tagja volt a parlamentnek, így a fennmaradó helyre a budapesti listáról választottak tagot a frakcióba.

Csóti György – volt MDF-es képviselő, korábbi zágrábi magyar nagykövet – mandátumát 311 igen szavazattal igazolta az Országgyűlés.

Másodszor is szünetet rendeltek el

A mandátumigazolást követően Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője kért szünetet és a házbizottsági ülés összehívását, amelyet az elnöklő Ujhelyi István el is rendelt. Mesterházy Attila kérését azzal indokolta, hogy a napirenden olyan törvények szerepelnek, amelyek nagymértékben és hosszú távon határozzák meg Magyarország jövőjét, ezért kezdeményezéssel akarnak élni a kormány felé.

Elhalasztották az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazását

A szünet után újra induló ülésen a képviselők szavaztak arról, hogy elhalasztják az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazását, mert az emberi jogi bizottság jelezte, hogy további módosítókat nyújtanak be az egységes javaslat szövegéhez.

MSZP: a kormány csődbe viszi Magyarországot, ha megszavazzák az MNB-ről szóló és a stabilitási törvényjavaslatot

A szavazás után ügyrendi kérdésben kért szót Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, aki ismét azt kérte, hogy a kormányoldal vegye le a napirendről az MNB-ről szóló törvényjavaslatot és a pénzügyi stabilitási előterjesztést. Korábban emiatt kérte a házbizottság összehívását és szünet elrendelését. A politikus azt mondta: ha nem veszik le a napirendről a javaslatokat, akkor a kormány és a miniszterelnök csődbe vezeti Magyarországot, nem lehet majd a béreket és a nyugdíjat kifizetni.

Állami mobilfizetési rendszert állítottak fel a közlekedési közszolgáltatásokhoz

Egységes mobilfizetési rendszer kialakításáról döntött az Országgyűlés pénteken: így a jövőben a parkolási, az út-, illetve az úthasználati díj mellett mobiltelefonnal lehet majd fizetni valamennyi állami közúti, vasúti és vízi személyszállításért. Az értékesítést egy száz százalékban állami tulajdonú szervezet végezhetné.

A képviselők 260 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadták el Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármester erről szóló javaslatát, amely egy zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása révén sarkalatos törvénynek minősül.

Az új jogszabály alapján a nemzeti mobil fizetési rendszer működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége, amelyet a nemzeti mobil fizetési szervezet koncessziós szerződés megkötése nélkül végez. A mobilfizetési rendszerrel foglalkozó állami társaság bevételét a szolgáltatóktól kapott továbbértékesítési árrés és az ügyfelektől kért kényelmi díj jelentené.

A törvényjavaslat a parkolási és az útdíjak esetében 2012. október 1-jén, a személyszolgáltatási szolgáltatások esetében 2013. január 1-jén lép hatályba.

A parlament választhatja a monetáris tanács tagjait

Az Európai Központi Bank véleményére hivatkozva több ponton változtatott a kormány által benyújtott jegybanktörvény-javaslaton a parlament pénteken. A módosításokat jobbára a fideszes Rogán Antal és az általa vezetett gazdasági bizottság terjesztette a Ház elé. Az egyik elfogadott módosítás szerint államfői kinevezés helyett – a jelenlegi szabályoknak megfelelően – továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.

A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.

Szintén bekerült az előterjesztésbe, hogy az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti megelőzésüket, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.

Síppal és piros lapokkal tiltakoztak a szocialisták a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatok szavazása közben

Sípszóval és piros lapok felmutatásával tiltakozott az MSZP-frakció, amikor a parlamentben pénteken a jegybanktörvényhez benyújtott módosító javaslatokról kezdtek szavazni a képviselők. A nagyjából két percig tartó hangzavar után a szocialista képviselők kivonultak az ülésteremből, a szavazás pedig folytatódott.

Az MSZP korábban azt kezdeményezte, hogy a módosító indítványokról – valamint a stabilitási törvényről, illetve a jegybank és a pénzügyi felügyelet esetleges összevonását lehetővé tévő javaslatról – ne döntsön a Ház.

Változások a tervezett házszabály-módosításban

Két ponton változik az a házszabály-módosítási javaslat, amelyben a képviselők kétharmadával kezdeményezhető kivételes sürgős eljárás házszabályba foglalását javasolják fideszes politikusok. A parlament pénteken elfogadta Ékes József (Fidesz) azon indítványát, hogy zárószavazás előtti módosító indítványt legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt huszonnégy órával lehessen benyújtani, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat végszavazása. Az eredeti kezdeményezés szerint ez egy óra lett volna.

Ugyancsak Ékes József javaslatára elfogadták azt is, hogy a kivételes sürgős eljárású tárgyalás során a frakciók az álláspontjukat nem 15 – ahogyan azt eredetileg javasolták -, hanem 30 perces, a független képviselők pedig 5 helyett 8 perces időkeretben fejthetik majd ki. Kivételes sürgős eljárással két ülésnap alatt lehetne elfogadni egy előterjesztést.

A házszabály-módosításról várhatóan jövő héten szavaz a Ház.

Nem lesz új nemzetbiztonsági szolgálat, elfogadta Kövér javaslatait a kormányoldal

A kormány eredeti szándékaival ellentétben nem lesz a nemzetbiztonsági szolgálatok egyike az újonnan létrejövő Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK), miután a parlament kormánypárti többsége elfogadta Kövér László javaslatát.

A házelnök a rendvédelmi tárgyú törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványában azt írta: mivel a NIBEK nem folytat majd titkos információgyűjtő tevékenységet, csak koordinációs és értékelő, elemző munkát, nem szükséges titkosszolgálati jogállást biztosítani neki. Támogatta a Ház a korábban a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként dolgozó Kövér László azon módosító javaslatát is, amely belföldre korlátozta a NIBEK hatáskörét. A parlamenti többség – a kormány korábban megfogalmazott akaratával szemben – azt az indítványt is jóváhagyta, amelyben nem tenné lehetővé a közvetlen elektronikus adatkapcsolat kiépítését a NIBEK és a vele együttműködő szervek között.

Ez utóbbi módosító javaslatról egyébként az ülésteremből korábban kivonuló – és több esetben a házelnökével azonos tartalmú módosítást kezdeményező – MSZP-frakció kérésére név szerinti szavazással döntött a Ház. A rendvédelmi tárgyú törvényjavaslat elfogadásáról a következő ülésen dönt a parlament.

Harmadszor tartott szünetet a Ház reggel óta

A név szerinti szavazás után Lázár János Fidesz-frakcióvezető javaslatára rendkívüli házbizottsági ülést és 20 perc szünetet rendelt el az elnöklő Balczó Zoltán nem sokkal 13 óra után. A reggel 10 órás kezdés óta ez volt a harmadik szünet a plenáris ülés közben és a harmadik házbizottsági ülés. Először a KDNP-s Latorcai János, majd az MSZP-s Mesterházy Attila javaslatára függesztette fel munkáját az Országgyűlés.

Nem lesz név szerinti szavazás több törvényjavaslatról

Az elnöklő Balczó Zoltán, a szünet után bejelentette, hogy három frakció támogatásával Kövér László, az Országgyűlés elnöke házszabálytól való eltérésre tett javaslatot, amely szerint Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetőjének kezdeményezése ellenére nem kell név szerinti szavazást tartani több törvényjavaslatról, így a pénzügyi stabilitásról, a családok védelméről vagy a felsőoktatási előterjesztésről.

Szintén nem lesz név szerinti szavazás Magyarország címerének és zászlajának használatáról szóló javaslatról, az új választási törvényjavaslatról, az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról, a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatról, a szabálysértésekről szóló előterjesztésről, a csődeljárásról szóló javaslatról, valamint a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról, a gazdasági társaságokról szóló javaslatról, a cégnyilvánosságról szóló előterjesztésről, illetve az államháztartási és az igazságszolgáltatást érintő törvények módosításáról. A házszabálytól eltérést a Ház 295 igen szavazattal fogadta el.

Kétharmados törvény rögzíti az egykulcsos szja-t

A parlament sarkalatos törvényben rögzítette, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsos. Az ország gazdasági stabilitásáról szóló jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell alkalmazni, addig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a büdzsét.

A gazdasági stabilitási törvényt – amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt – a kormánypárti frakciók támogatásával fogadta el a Ház. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vesznek részt az ülésen.

A javaslat elfogadásával több ponton változtak a magánnyugdíj-pénztári tagokra vonatkozó szabályok: megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül. Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe.

Elfogadták a családok védelméről szóló törvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben.

A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá. A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.

A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is.

A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.

Elfogadták az állami kitüntetésekről szóló törvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta az állami kitüntetésekről szóló törvényt, amely rögzíti a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt kitüntetések alapítását és újraalapítását. A sarkalatos indítvány minősített többséget igénylő pontjait 260 igen és 39 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők, míg az egyszerű többséget igénylő passzusait 259 igen és 39 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, "ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában. A jogszabály szerint a köztársasági elnök a két angyallal mint pajzstartóval ellátott, a miniszterelnök a cserfaággal és olaj ággal övezett címer használatára is jogosult lesz.

A törvény – amely a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti, 2012.január 1-én lép hatályba.

Új választási rendszer: kisebb parlament, egyfordulós választás, határon túli szavazatok

A következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés – így döntött a parlament pénteken. A vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, a győztes egyéni jelölt után is jár majd töredékszavazat, a határon túli magyarok pedig egyéni jelöltekre nem, csak pártlistára szavazhatnak. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, a területi listák megszűnnek.

Az egyfordulós választáson az a jelölt szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot szerzi, függetlenül a megjelentek számától. Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. A határon túli magyarok szavazati jogot kapnak, de a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak pártlistára szavazhatnak.

A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Bármely ügyben bíróságot jelölhet ki az OBH elnöke

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség – határozott a parlament pénteken kormánypárti szavazatokkal az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslathoz fűzött bizottsági módosító indítvány elfogadásával.

A büntetőeljárási törvény nyári módosítása már adott hasonló lehetőséget a legfőbb ügyész kezébe, de csak az úgynevezett kiemelt ügyekben. Most e jogát terjesztették ki minden ügyre, megteremtve annak alkotmányos alapját. Mindez azért lényeges, mert az Alkotmánybíróság időközben alkotmányellenesnek és nemzetközi szerződést sértőnek találta a büntetőeljárási törvény említett szakaszát.

Az államadósság-szabály teljesülése alapján vizsgálja a Költségvetési Tanács a büdzsét

Elfogadta a parlament a stabilitási törvényt, amely részletesen szabályozza a Költségvetési Tanács (KT) szervezeti és működési szabályait is. Eszerint a KT-nek annak alapján kell vizsgálnia a büdzsét, hogy az megfelel-e az alaptörvényben rögzített államadósság-szabálynak. Az előterjesztő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal újraírta a tanácsnak az államadósság mértékének vizsgálatára vonatkozó eljárását.

Ennek értelmében a kormány a költségvetés tervezetét – beleértve a fejezetek főösszegét, valamint a hiány vagy a többlet mértékét érintő módosításokat – részletes számításokkal alátámasztva, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva véleménynyilvánítás céljából megküldi a tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a kabinetnek. Új törvény az állami és önkormányzati vagyonról

Új törvény az állami és önkormányzati vagyonról

Az Országgyűlés sarkalatos törvényben rögzítette az állami és a helyi önkormányzatok vagyonáról rendelkező szabályokat. A képviselők 259 igen szavazattal, 36 nem ellenében döntöttek a kormány előterjesztésének minősített többséget igénylő passzusairól, míg további részeit 257 igen és 37 nem szavazattal fogadták el.

A nemzeti vagyonról szóló törvény az alaptörvény kötelezettségének megfelelően meghatározza az állami és az önkormányzati közfeladatok ellátásának infrastruktúráját jelentő nemzeti vagyon védelmének és a vagyonnal történő gazdálkodásnak az általános alapelveit.

A törvény hosszan sorolja mi tartozik a nemzeti vagyon körébe: egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek a lelőhelyükön és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is.

December 30-án szavazhat a Ház az új egyházügyi törvényről

Az Országgyűlés a plenáris ülésén döntött a házszabálytól eltérésről annak érdekében, hogy még idén, december 30-án, a módosító indítványokról való szavazás után a zárószavazást is megtarthassa a parlament az új egyházügyi törvényről.

Lehetőséget teremtettek az MNB és a PSZÁF összevonására

Az Országgyűlés kormánypárti többsége támogatta azt az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett módosító javaslatot, amely alkotmányos alapot teremt arra, hogy később összevonják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre.

Az összevonásról sarkalatos törvény – az új jegybanktörvény, illetve a PSZÁF-törvény – rendelkezhetne. Az előbbi, zárószavazásra váró indítvány azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.

Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy kommentálta, hogy "nem ördögtől való", de csak egy lehetőséget nyit meg, az összevonásról szóló kezdeményezés viszont nincs a parlament előtt.

A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna.

Emelkednek a szabálysértési pénzbírságok

A parlament elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében 5 ezer, illetve 300 ezer forintra emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb, valamint legmagasabb összege. A parlament 237 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését.

Az új jogszabály szerint az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd, valamint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés. A jegyző helyett a kormányhivatal lesz az általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság és átalakul a szabálysértés miatt kiszabható büntetések végrehajtásának rendszere is: az, aki nem fizeti meg a pénzbírságot, szabálysértési elzárással sújtható, ugyanakkor a pénzbírság közérdekű munkával is megváltható lesz.

Elfogadták az új csődtörvényt

Elfogadta az Országgyűlés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák. A Ház 234 igen szavazattal, 34 tartózkodás mellett döntött a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.

A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyre gyakrabban tapasztalt, és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsák.

A megyei önkormányzatokhoz kerültek a területfejlesztési feladatok

A parlament döntése értelmében jövőre megszűnnek a korábban kötelezően létrehozott regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok, a területfejlesztési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig állami kézbe kerülnek. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvényeket 247 igen szavazattal, 33 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A kormány a módosítást korábban azzal indokolta, hogy racionalizálni kell a jelenleg széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetet, amely a szakminisztérium szerint indokolatlan párhuzamosságokkal és alacsony hatékonysággal működik. Ezért 2012. január elsejei hatállyal megszüntetik a korábban kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsokat, a kistérségi fejlesztési tanácsokat és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot is.

Újraszabályozták a befektetési alapok működését

Az Országgyűlés döntésével a magyar jogrendbe foglalta az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó európai uniós szabályokat. Az erről szóló törvény egyúttal újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat, valamint bővíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendeletalkotási jogkörét.

A képviselők 250 igen szavazattal, 34 jobbikos tartózkodás mellett döntöttek a kormány előterjesztésének elfogadásáról. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson. Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV.

Megőrizte az önkormányzati alrendszert az új államháztartási törvény

Az Országgyűlés pénteki döntése értelmében az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás alapjai a költségvetés központi alrendszerébe olvadnak, viszont az új államháztartási törvény elfogadása alapján másik alrendszerként megmarad az önkormányzati. A képviselők 240 igen szavazattal, 31 jobbikos nem ellenében fogadták el a kormány előterjesztését. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson.

Az 1992-ben hozott államháztartási törvény mára áttekinthetetlenné vált, továbbá az Alaptörvény is tartalmaz olyan szabályokat, amelyek új struktúrában felépülő törvényt igényelnek – áll az elfogadott törvény indoklásában. A korábbi szabályozott területek egy része is kikerül az államháztartási alapszabályból, például nem esik szó benne a ppp-beruházások elszámolásáról, és arról sem, hogy fedezet nélkül nem lehet közbeszerzést kiírni. Viszont generális szabály lesz az, hogy előirányzati fedezet nélkül semmilyen engedéllyel nem lehet kötelezettséget vállalni.

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók.

A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is.

A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van.

Felfüggesztették Horváth Zsolt (Fidesz) és Juhász Ferenc (MSZP) mentelmi jogát

Az Országgyűlés pénteken felfüggesztette Horváth Zsolt veszprémi fideszes országgyűlési képviselő és a szocialista Juhász Ferenc, volt honvédelmi miniszter mentelmi jogát. Horváth Zsolt mentelmi jogát zugirászat gyanúja miatt, közvádas ügyben kérte ki az legfőbb ügyész. A kormánypárti politikus korábban úgy foglalt állást, hogy az ebben foglaltak ténybeli tévedésen alapulnak, ilyen bűncselekményt nem követett el. Ugyanakkor – mint fogalmazott – szeretné, ha mindezt bíróságon bizonyíthatná be, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

Juhász Ferenc szintén kérte mentelmi jogának felfüggesztését, mint mondta, azért, hogy korrekt bírósági tárgyalás során tisztázhassa magát. A szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte, aki ezt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával indokolta. Juhász Ferencet Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelentette fel az úgynevezett luxuslakásügyben, mert szerinte a képviselő még honvédelmi miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati luxuslakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.

Az ülést vezető Lezsák Sándor ezt követően bezárta az ülésnapot, majd december 28-ra összehívta az Országgyűlés következő, egynapos ülését.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor