Orosz embargó, eu-s áfa döntés, aszály – ez volt augusztusban

2014. december 27. szombat - 07:30 / asalgo
  •    

Kiderült, közösségi jogba ütközik a vissza nem igényelhető áfa után felszámított kamat, az oroszok embargót vezettek be egyebek között az unióból érkező élelmiszerekre és megúszhatják az e-útdíj miatti bírságot a fuvarozók. Mi történt még augusztusban? Összefoglaltuk.

Kép:sxc

Fuvarozó vállalkozások menekülhettek meg a fizetésképtelenségtől, miután a kormány törvénymódosítást kezdeményezett egyes, pontosan körülhatárolt esetekben kiszabott e-útdíj bírságok elengedéséről. A bevezetési időszakban még gyakorlatlan felhasználók díjat fizettek ugyan, de ezt nem mindenben az előírásoknak megfelelően, késve vagy téves bevallás alapján tették. Az ismétlődően elhibázott díjfizetés alkalmanként akár 165 ezer forintos bírság kiszabásához vezethetett. A fejlesztési tárca korábbi tájékoztatása szerint mintegy kétmilliárd forint útdíjbírság alól mentesülhettek a fuvarozók. További információk itt olvashatók.

A külpolitikában közel sem volt ilyen rózsás a helyzet. Oroszország intézkedéseket rendelt el az ellenük szankciókat alkalmazó országokkal szemben. Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bejelentette, hogy teljes embargót vetnek ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre vonatkozik. Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki. (Szerencsére még nem volt átütő sikere Oroszország irányába a keleti nyitás politikájának.) A magyar termelők egy részét ugyan érzékenyen érinti az intézkedés, de összességében a gazdaság csak alig érzi meg az embargót. Az oroszok viszont sokat buknak rajta.  Elemzők szerint szerint mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a hazai össztermék (GDP) növekedést éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba. Azonban a várható hatása ennél kisebb lesz, mivel ezeket a termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni. Itt találja a részleteket.

Ez a jóslat finoman szólva sem vált be. Elemzők szerint ugyanis naponta hetvenmillió forintos veszteséget kénytelen elkönyvelni az orosz embargó miatt a magyar agrárágazat. Az év végéig a kár meghaladja a 10 milliárd forintot – és egyelőre semmi jel utal arra, hogy 2015-ben megszűnne vagy enyhülne az orosz beviteli korlátozás. Az embargó a 3 milliárd eurós magyar agrárkivitel csupán tíz százalékát érinti, ám a kiesés nagyon nehéz helyzetbe hozta a magyar agrárágazatot és -feldolgozóipart. Az Európai Unió és Oroszország közötti szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző cégek mellett az őket kiszolgáló logisztikai szolgáltatók. A kár alig egy hónap alatt euró milliókban mérhető.

De voltak Magyarországra nézve pozitív, az egész EU-t érintő döntések is. Az Európai Bíróság a korábbi hasonló döntéseivel összhangban most egy magyar ügyben is egyértelművé tette, hogy a közösségi jogba ütköző módon vissza nem igényelhető áfa után jár a kamat. Az Európai Bíróság egy magyar vonatkozású döntésében kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós áfa irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás és gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését olyan áfa összegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző hazai szabályozás miatt. Az Európai Bíróság megerősítette azt is, hogy az uniós jog megsértése miatt fizetendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a belső jog megsértése esetén járó kamat. Mindez a hazai vállalkozások számára akár több milliárdos tételt is jelenthet. (Nemrég egy másik, áfa ügyben született ítélet a nem fizető vevőkkel kapcsolatos áfa-kérdéseket rendezte.)

A korábbi hazai áfa szabályozás tiltotta a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez – például a cég ki nem fizetett beszerzéseihez – kapcsolódó áfa visszaigénylését. Az Európai Bíróság a C-274/10. számú ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy ez a rendelkezés az uniós joggal ellentétes, így a korlátozó szabályt 2011-ben hatályon kívül helyezték. Tisztázatlan maradt ugyanakkor, hogy a közösségi jogba ütköző hazai szabály miatt késedelmesen érvényesített áfa-visszaigénylések után milyen módon kaphatnak ellentételezést (késedelmi kamatot) a sérelmet szenvedett adózók. További információk itt olvashatók.

A hitelezés is napirendre került, igaz nem EU-s szinten, de euró alapon. Az MNB bejelentette az új lakossági hitelszabályozást, ami jövő év elejétől lesz érvényes. A szabályozás érdekessége, hogy jelentősen enyhíti az euró alapú hitelezésre vonatkozó korlátokat. Ez két mutatót vezet be az úgynevezett PTI és LTV mutatót. Előbbi azt szabályozza, hogy a havi nettó legális jövedelem maximum hány százaléka lehet a törlesztő részlet, míg utóbbi a maximálisan felvehető hitel arányát szabja meg és egyfajta tőkeáttételi mutatót jelent. A szabályozás érdekessége, hogy jelentősen enyhíti az euró alapú hitelezésre vonatkozó korlátokat. Megítélésünk szerint a bankok jelenleg szigorúbb szabályozási politikát folytatnak, mint amit az MNB új szabálya előír, így nem számolunk azzal, hogy a szabályozás visszavetné a hitelezési aktivitást. További információk itt olvashatók.

Az EU-n kívül és a szabályokon túl is van élet. Az ország éléskamrájának is nevezett észak-kínai síkságon és az északi Liaoning tartományban hat évtizede nem látott aszály pusztít. A szárazság a kontinensnyi méretű ország egyharmadát érinti. Kína már tavaly is küzdött a szélsőséges időjárással. Amíg a közép-kínai Hupej tartományban melegrekordok dőltek és aszály pusztított, Kína másik részén komoly károkat okozott a csapadék és a folyók áradása. Akkor szenvedte el Sanghaj történelmének legmelegebb júliusát is, hetekig a legmagasabb szintű hőségriadó volt érvényben. További információk itt olvashatók.