Orbán Gyurcsány támogatására szólított fel

2008. október 15. szerda - 20:25 / PP-Összeállítás
  •    

Szerdán Orbán Viktor azt kérte Brüsszelben európai néppárti vezetőktől, hogy támogassák a miniszterelnök által az EU-csúcsértekezleten előterjesztendő javaslatokat a pénzügyi válsággal kapcsolatos vitában. Az Államadósságkezelő-központ vezetője közben azt nyilatkozta, hogy a finanszírozás devizakibocsátás nélkül is működni fog. A tőzsdék tovább estek, kiváltképp a pesti, amely a legnagyobb csökkentést szernvedte el Európában.

Van elég forrás
Az államadósság idei finanszírozása a pénteken bejelentett csökkentett forintkibocsátással is biztosított, akár devizakibocsátás nélkül is, mondta szerdán az MTI-nek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese.
Az eddigi állampapír-kibocsátásokból a kincstár számláján jelentékeny pénztartalék gyűlt fel, és a költségvetés várható hiánya is kisebb a tervezettnél, mondta Borbély László András. Likviditási tartalékkal is rendelkeznek, szükség esetén alternatív piaci forrásokat vonnak be, mondta, részleteket azonban nem közölt. Így nem okoz gondot, hogy az utolsó negyedévre a nettó – lejáraton felüli – forint állampapír kibocsátást a korábbi tervhez képest 200 milliárd forinttal csökkentették, lényegében a lejáró papírok megújítására korlátozták pénteken, mondta a vezérigazgató-helyettes. Az év végéig a finanszírozás biztosított, akár lesz devizakötvény-kibocsátás, akár nem – tette hozzá Borbély.

Gyurcsány pontjai

Az első magyar javaslat megváltoztatná a kohéziós politikai szabályozást a kis- és közepes vállalatok javára, így az egyes  programokon belül kisebb lenne a nemzeti hozzájárulás minimálisan megkövetelt mértéke. A második javaslat egy maastrichti kritériumot érint. Eszerint recessziós időben fel kellene függeszteni a GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány további csökkentésére vonatkozó kötelezettséget. Az Európai Központi Bank, függetlenül attól, hogy egy ország tagja-e az euróövezetnek, ugyanazokat az intervenciós eszközöket használhassa az Európai Unió bármely tagjainak esetében – ez a harmadik javaslat.  A negyedik javaslat szerint a pénzügyi felügyeletek tevékenységében új, egységes EU-szabályozásra van szükség.

A kormányfő a javaslatokhoz kabinetfőnökén keresztül kért támogatást Orbán Viktortól, aki – mint közölte – tárgyalt is Magyarországról “néhány nagyobb ország vezetőjével”, és elmondta nekik: e konkrét javaslatokat a magyar parlament nagyobb pártjai – itt saját pártja nevében tud beszélni – pártállásra való tekintet nélkül támogatják. “Arra nem tudok garanciát vállalni, hogy komolyan is veszik a magyar miniszterelnököt” – jegyezte meg a Fidesz elnöke. Nem hivatalos értesülés szerint Orbán Viktor Nicolas Sarkozy francia elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak vetette fel a magyar kormányfőtől várható javaslatok ügyét.

Uniós pénzek

A Fidesz elnöke azt mondta az újságíróknak: az uniós csúcsot illetően különösen arra kíváncsi, hogy elfogadják-e Gyurcsány harmadik javaslatát, amely az Európai Központi Bank intervenciós eszközeinek alkalmazására vonatkozik, ez ugyanis eurót juttathatna Magyarországnak. Egyébként az Európai Központi Bank szerdán rendezte meg az első árverést az új, korlátlan kínálatú, rögzített kamatú dollárhitelekből. Hétnapos lejáratra összesen 170,925 milliárd dollárt vett igénybe 86 bank, minden igény elfogadott az EKB.

Az árverés a világ mértékadó központi bankjainak egyeztetett cselekvésébe illeszkedik, benne az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) támogatásával is. Ennek keretében tavaly december óta hirdethet.

Kockázatos Magyarország
Sőre Balázs, a Buda-Cash Brókerház határidős üzletkötője szerint a befektetők a magyar piacot kockázatosabbnak látják, ezt árazzák be a részvényekbe. A pénzügyi válság következtében fellépő országkockázat miatt a BUX több mint kétszer annyit esett, mint a többi régiós index.
Illés László, a QUAESTOR elemzője elmondta, hogy a külföldi sajtóban megjelent hírek rontották a magyar piaci hangulatot. Külföldi lapokban ugyanis olyan információk jelentek meg, hogy Izland után a magyar állam bedőlésére is van esély.

A lejtmenet folytatódik

Az európai részvénypiacokra visszatért a múlt hét végi pesszimizmus, a hétfő-keddi rallyt 180 fokos fordulat követte, a befektetők újra elkezdték árazni a recessziót. A londoni FTSE-100 mutató 7,16 százalékos csökkenéssel zárt, a frankfurti DAX-30 6,5 százalékkal esett, a párizsi börze CAC-40 index 6,82 százalékkal.

A közép-kelet-európai tőzsdék is lejtmenetbe kapcsoltak szerdán, az osztrák ATX mutató 6,5 százalékkal csökkent, a cseh PX index 8 százalékkal, a lengyel WIG 20 mutató 6,1 százalékkal. Az orosz RTS tőzsdemutató 9,3 százalékot veszített előző napi értékéből.

A szerdai nap legnagyobb európai vesztese a BUX lett: a budapesti tőzsde részvényindexe 11,88 százalékos csökkenéssel, 14.484,10 ponton zárt szerdán. A vezető papírok a napi minimumon fejezték be a kereskedést. A Mol árfolyama 14,97 százalékkal 11.895 forintra csökkent, az OTP részvények ára  14,99 százalékkal 3.784 forintra esett, a Magyar Telekom árfolyama 9,72 százalékkal 650 forintra gyengült, a   Richter papírok 6,92 százalékot vesztettek értékükből, a záróár 29.990 forint volt.

Úgy tűnik, hogy Ben Bernanke, az amerikai szövetségi tartalékbank-rendszer (Fed) elnöke sem tudta megnyugtatni a tőzsdenyitás után megnyugtatni az ideges befektetőket, hiszen helyi idő szerint délután kettőkör (magyar idő szerint este nyolckor) kora este a Dow 5,5 százalékos, a S and P 500 index 7 százalékos, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq 6 százalékos mínuszban állt. A legnagyobb amerikai cégek közül egyedül a Coca-Cola papírjai dárgultak, 3 százalékkal.

Amerikát fenyegetik
A pénzügyi piacok zavarai, valamint a pénzintézetekre nehezedő nyomás “jelentős fenyegetést jelentenek a gazdasági növekedésre”, mivel akadályozzák a hitelek áramlását a háztartások, a vállalatok, továbbá az államok és önkormányzatok felé – foglalt állást Bernanke a New York-i Közgazdasági Klubban.

A Fed-elnök biztosított arról, hogy a központi bank továbbra is erőteljesen fog küzdeni a válság leküzdése érdekében, minden lehetséges eszközt felhasznál a piac működésének és likviditásának javítására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy időbe fog telni, amíg helyreáll a “normális hiteláramlás”. Bernake szerint bár a pénzügyi rendszer stabilizációja a legfontosabb első lépés, annak elérése után sem lehet azonnali gazdasági gyógyulásra számítani. Utalt rá, hogy a romló gazdasági folyamatok már azelőtt elkezdődtek, hogy a jelenlegi válság begyűrűzött. Mint mondta, még mindig az ingatlanpiac a reálgazdaság, valamint a hitelpiac gyengeségének fő forrása; visszaesett a fogyasztói költekezés és a vállalati beruházások szintje, csökkent a foglalkoztatottság.

A jegybank korábbi inflációs aggodalmai azonban csökkentek – jelentette ki, utalva arra, hogy az importárak és a fogyasztási cikkek árai mérséklődtek, és az árstabilitásnak megfelelő inflációs ütem várható. Bernanke azt is mondta, hogy a pénzügyminisztérium a kongresszus által jóváhagyott 700 milliárd dolláros mentőcsomag egy részét arra fogja fordítani, hogy felvásárolja a bankok és más pénzintézetek mérlegében szereplő rossz termékeket, “a legtöbb esetben piaci mechanizmusokat alkalmazva”. A Fed-elnök kifejezte meggyőződését, hogy a várható nehézségek ellenére az amerikai gazdaság “nagy belső életerejével” és a legutóbbi intézkedések segítségével megújult energiával fog kikerülni a jelenlegi időszakból.