Orbán érveket, az IMF konkrét lépéseket vár

Magyarország várja az EU érveit a vitatott törvényekkel kapcsolatban, és ha ezek meggyőzőek, a kormány kész megfontolni a jogszabályok módosítását - mondta csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök. Christine Lagarde IMF-főigazgató a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélést követő nyilatkozatában leszögezte: „az IMF, mielőtt eldönti, mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából". Londoni elemzői vélemények megoszlanak arról, hogy az első vagy a második negyedévben születhet meg a megállapodás.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!


Fellegi Tamás Washingtonban tárgyalt Csristine Lagarde-dal
MTI Fotó: IMF/Stephen Jaffe

A magyar kormány rugalmasan és nyitottan áll az IMF/EU-tárgyalások elé, és kész minden pontot megvitatni, azonban nem politikai véleményekre, hanem érvekre van szüksége - mondta a kormányportál híradása szerint Orbán Viktor csütörtökön a külföldi sajtó képviselői előtt. A miniszterelnök kifejtette: Magyarország várja az Európai Unió érveit a vitatott törvényekkel kapcsolatban, és amennyiben ezek meggyőzőek, azokat el kell fogadni, nincs ok az ellenkezésre, a kormány kész megfontolni a jogszabályok módosítását. Péntek reggel a közszolgálati rádió műsorában azt mondta: a jegybanktörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott uniós érvek között vannak olyanok, amelyekkel egyetért a magyar kormány, és nem látja akadályát azok elfogadásának, de vannak köztük olyanok is, amelyekben messze vannak az álláspontok. Az unió által kifogásolt másik két törvénnyel kapcsolatban kifejtette: bírói ügyekben az EU-nak nincs kompetenciája, „ez magyar ügy", az adatvédelmi biztos kérdése pedig „porszemnek tűnik a gépezetben".


Orbán Viktor
Fotó: MTI

A miniszterelnök csütörtökön hangsúlyozta: Magyarország 2004 óta óta először lesz képes a deficitet - rendkívüli intézkedések nélkül - a GDP 3 százaléka alatt tartani. Pénteken pedig azt mondta a túlzottdeficit-eljárásról, hogy az a múltra nézve indokolt, a jövőre nézve viszont nem.

Az EU/IMF-megállapodás a miniszterelnök szerint nem a pénzpiacok elhagyását jelenti az ország számára, mert a piac és az IMF által rendelkezésre bocsátott források együttesen garantálják az ország gazdasági növekedését.

Fellegi-Lagarde találkozó

A Magyarország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn kezdett megbeszéléseket Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). Fellegi Tamás a héten több alkalommal találkozott az IMF vezetőivel, és csütörtökön, magyar idő szerint késő este Christine Lagarde-dal, az IMF-főigazgatójával tárgyalt. A magyar delegáció tagja Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke és Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a főigazgatóval folytatott tárgyaláson részt vett Szapáry György washingtoni nagykövet is. A mostani megbeszélések célja - mint ahogyan azt a tárca szerdai közleményében hangsúlyozta - a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, és nem tárgya hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése.


Christine Lagarde
Fotó IMF/flickr

A Christine Lagarde főigazgatóval történt megbeszélés után Fellegi Tamás rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen kijelentette: „Teljes mértékben megértjük, és egyetértettünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarországnak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intézményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növekedés alapjait."  Hozzátette: „Elismertük, hogy a két fő fókuszpontnak a piacok bizonyosságának és bizalmának, valamint a gazdasági növekedésnek kell lennie."  Az MTI-nek nyilatkozva a tárca nélküli miniszter elmondta: az IMF-ben folytatott megbeszéléseinek minden szintjén szó esett a jegybank függetlenségének, valamint egy háromoldalú, magyar-IMF-EU megállapodásnak a fontosságáról, az alaptörvény rendelkezéseiről viszont nem.

A miniszter hozzátette, a jövő héten európai partnereivel tárgyal, hogy a nézetkülönbségek elsimítása után háromoldalú megegyezésre lehessen jutni a tárgyalások menetrendjéről és azok megkezdéséről.

Fellegi jövő heti programja: Berlin, Bécs, Brüsszel
A jövő héten Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter. Hétfőn és kedden tárgyalásokat folytat – többek között – Mario Draghival, az Európai Központi Bank (EKB) elnökével, Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) elnökével. A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is – közölte a tárca nélküli miniszter sajtóirodája az MTI kérdésére csütörtökön. Kétnapos útja során a miniszter találkozik Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel. Ezt követően január 19-én Bécsben megbeszéléseket folytat Ewald Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel. Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével január 20-án Brüsszelben egyeztet.

Lagarde és Fellegi közleménye

„Rámutattam, hogy mielőtt a Nemzetközi Valutaalap eldönti, hogy mikor kezdi el a tárgyalásokat egy készenléti megállapodásról, és hogy elkezdi-e őket, szükségesnek tartja, hogy olyan konkrét lépéseket lásson, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják, hogy minden olyan politikai kérdésben lépni fog, amely lényeges a makrogazdasági stabilitás szempontjából" - áll az IMF-főigazgatónak a tárgyalásokról kiadott nyilatkozatában. A kommünikében Christine Lagarde azt is leszögezi, hogy „az európai hatóságok és intézmények támogatása szintén kulcsfontosságú lenne az új program sikeres megvitatásához".


Fellegi Tamás
Fotó: MTI

A magyar fél is közleményt adott ki az előkészítő tárgyalásról, amely szerint Christine Lagarde és Fellegi Tamás egyetértett abban, hogy Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megerősíti a piacok bizalmát a magyar gazdasági helyzetben, és lefekteti a fenntartható fejlődés alapjait az országban. A közlemény szerint Fellegi Tamás megerősítette a magyar kormány elkötelezettségét amellett, hogy ezeket a célkitűzéseket megvalósítsa egy közös egyetértéssel elfogadott program keretében. A miniszter hangoztatta az időtényező fontosságát, s rámutatott, hogy Magyarországnak minden IMF-programról folytatott megbeszélésről egyeztetnie kell az unió vezetésével, ezért a magyar delegáció hamarosan megbeszélést folytat az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal is. A tárca nélküli miniszter kifejezte a magyar kormány készségét arra, hogy megvitassa a részt vevő felek valamennyi felmerülő aggályát.

Elemzők: első vagy második negyedév?

Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki előrejelzése szerint „jó esély van arra", hogy már az első negyedévben megszületik a megállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között egy készenléti támogatási csomagról, és az ettől várható előnyök ismeretében a vitatott jegybanktörvény sem jelenthet „komoly akadályt" az egyezség előtt.

A Morgan Stanley bankcsoport prognózisa leszögezi, hogy előzetes várakozásaiknak megfelelően „az intenzív piaci nyomás" hatására a magyar hatóságok hangneme „sokkal békülékenyebbé vált", és a kormány most már kész előfeltételek nélkül tárgyalni a valutaalappal. A ház elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához. Előrejelzésük szerint az IMF/EU-segítség révén a következő hónapokban jelentősen csökkennek a magyar refinanszírozási kockázatok.

Milyen hitelkeret lesz ?
Fellegi Tamás az IMF-főigazgatóval folytatott tárgyalása után az MTI-nek a hitelkeret majdani hivatalos formájára vonatkozó kérdésére így válaszolt: „A jelen pillanatban ott tartunk, hogy egy olyan készenléti hitelről fogunk tárgyalni minden valószínűség szerint, amelynek fontos eleme lesz a kondicionalitás és az ellenőrzés is. Ennek a konkrét formája és összege a tárgyalások függvénye lesz.”

A tárgyalások elhúzódásával számolnak viszont más nagy londoni elemzőházak. A JP Morgan legutóbbi értékelésében 65 százalékos esélyt jósolt annak, hogy Magyarország és a valutaalap között létrejön a megállapodás egy elővigyázatossági jellegű készenléti csomagról, de a cég ezt csak a második negyedévre várja. A Goldman Sachs bankcsoport elemzői is változatlanul arra számítanak, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról, de azzal is kalkulálnak, hogy a vitatott - főleg az MNB-vel kapcsolatos - ügyek miatt lassú lesz a haladás. A Morgan Stanley közgazdászai viszont ezzel kapcsolatban azt írták csütörtöki elemzésükben, hogy - tekintettel a helyzet súlyosságára - „erősen logikátlannak tűnne a kormány szemszögéből egy piaci roham megkockáztatása, ha a védőháló viszonylag alacsony áron elérhető". A ház szerint ebből a szempontból „az új MNB-törvény sem komoly akadály, ha a kormány valóban egyezségre akar jutni".

A Capital Economics csütörtökön a magyarországi fejlemények térségi „járványkockázatáról" állított össze befektetők számára értékelést, és ebben azt írta, hogy ha a magyar válság eszkalálódna is, az csak korlátozott hatással lenne más térségi piacokra. Magyarország problémáinak kulcstényezője ugyanis a ház elemzői szerint „a gazdaságpolitikai döntéshozatal véletlenszerű jellege, amely elriasztja a befektetőket". A Capital Economics úgy értékeli, hogy a felzárkózó európai térségben sehol máshol nem alakult ki ilyen mértékű „hitelességi deficit" a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. A megítélésbeli különbséget jelzi, hogy szeptember óta a forint 13 százalékkal, a lengyel zloty -  a térség második legsebezhetőbb országának valutája - viszont csak 7 százalékkal gyengült az euróval szemben, és a lengyel kötvényhozamok is jórészt stabilak - áll a ház csütörtöki londoni elemzésében.

Kamatvárakozások
A Morgan Stanley szerint ha megszületik a megállapodás, akkor helyreáll a piaci bizalom, és bár rövid távon még elképzelhető egy további 0,50 százalékpontos MNB-kamatemelés, a jegybank a megállapodás megkötése után rövid idővel, akár már az első negyedév végén hozzákezdene a kamatcsökkentésekhez. Mindezek alapján a Morgan Stanley fenntartja azt a prognózisát, hogy 2012 végéig az MNB-alapkamat 6,25 százalékra süllyed vissza.
A JP Morgan elemzői legutóbbi előrejelzésükben közölték, hogy bár várnak még kamatemelést 2012 első negyedére, ugyanakkor megerősítették azt a véleményüket is, hogy ha létrejön a megállapodás, a jegybank hozzákezdhet a kamatemelések visszafordításához. A JP Morgan ennek alapján 6,00 százalékra csökkenő MNB-alapkamatot jósol ez év végére.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo