Előzzük optimizmusban még a vidám brazilokat is

2015. május 24. vasárnap - 12:10 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

Jelenleg a szokásosnál valamivel kedvezőbb pozíciót foglalunk el a 24 országból álló elégedettségi ranglistán, 19. helyen állunk - ezek a legfontosabb megállapításai annak a világszerte végzett közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készít.

Szebbnek látjuk magunkat – Kép: Pixabay

Az Ipsos eredményei világszerte a gazdasági közhangulat stabilitását mutatják, hazánkban az ingadozás jellemző. A globális adatok az idei évben 39 és 41 százalék közöttiek, tavaly is nagyjából ugyanennyien minősítették hazájuk gazdasági teljesítményét jónak. Az előző esztendőben a magyarok átlagosan 18 százaléka értékelte kedvezően a nemzetgazdaság állapotát, idén januárban és februárban 16 százalék, márciusban 13 százalék, míg áprilisban ennél többen, 19 százaléknyian. (Igaz, a költekező kedvünk még nem jött meg.)

Az év első harmadában nem történtek látványos változások az emberek gazdasági helyzetértékelésében. Továbbra is, ahogy a korábbi években megszokhattuk, csak a világ lakosságának kisebbik fele vélekedett úgy, hogy országa gazdasága jól teljesít. Amíg 2010-2013 között jellemzően a nemzetközi közvélemény 37 százaléka mondta azt, hogy a nemzetgazdaságuk hatékonyan működik, addig 2014-ben egy hajszállal többen, 39 százaléknyian. Az idén összességében stabilitás jellemezte az általános gazdasági közhangulatot, januárban 41, februárban 40, márciusban 39 százaléknyian voltak kedvező véleménnyel a gazdasági helyzetről, most áprilisban 41 százaléknyian.

A magyar lakosság gazdasági hangulatát a korábbi években az emelkedés jellemezte, 2015 első harmadában viszont nincsenek markáns és egy irányba mutató változások. 2012-ben még csak az itt élők 5 százaléka értékelte pozitívan Magyarország gazdasági teljesítményét, a következő esztendőben 11, tavaly 18 százalék. Ebben az évben nem érzékelhető további növekedés, az eredmények hullámzóak. Az első két hónapban 16-16 százalék szólt elismerően hazánk gazdasági állapotáról, ezt követően arányuk előbb csökkent (13 százalékra), majd növekedett (19 százalékra).

A lakossági helyzetértékelésekre támaszkodó rangsorban az olaszok, a franciák és a spanyolok már a korábbi években is mögöttünk voltak, tavaly már a dél-koreaiakat is megelőztük – ezen országok polgárainak valamivel javult a véleménye – 10-14% véli az ottani gazdaságot sikeresnek. Ezúttal a brazilok is mögénk kerültek. Náluk három éve még 55 százalék nyilatkozott kedvezően az ottani állapotokról, folyamatos csökkenést követően ma már csak 11 százalékuk. A felsorolt öt államot megelőzve, 24 országból a 19. helyen állunk.

Az elégedettségi rangsor élén a szaúd-arábiai polgárok állnak, még a szokásosnál is többen, 93 százaléknyian minősítik hazájuk gazdasági eredményeit pozitívan. A tavalyi látványos felemelkedés után megtartotta második helyét India, az ottaniak túlnyomó többsége, 82 százaléka elégedett az ország gazdasági életével. A harmadik legoptimistább nemzetté Kína vált: tavaly átlagosan 70 százalékuk vélekedett kedvezően országuk állapotáról, most 79 százalékuk. Ezt követően Németország és Svédország következik: előbbiben a nagy többség (74 százalék) pozitívan nyilatkozik a helyi gazdasági viszonyokról; utóbbiban – az idén érezhető csökkenést követően – 66 százalék.

Kettő helyett hetven százalék bízik a növekedésben
A magyar pénzügyi vezetők körében tovább nőtt a gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus, saját cégük kilátásait viszont pesszimistábban látják, mint a régió más országaiban működő cégek pénzügyi igazgatói. A hazai vállalatok számára összességében pedig még mindig a gyorsan változó jogi és adózási környezet jelenti a legnagyobb kihívást.