Nyugdíj: 10 év múlva még rosszabb lesz a helyzet

Most is keveseknek jelent biztos megélhetést az állami nyugdíj, a jövőben pedig még többen kerülhetnek nehéz helyzetbe azután, hogy már nem dolgoznak.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

 


Kép: Piac&Profit/Fényes Gábor

Jelenleg egy nyugdíjasra körülbelül 1,4 járulékfizető jut, az alacsony foglalkoztatottság és a minimálbéren bejelentettek tömeges létszáma miatt. Tíz év múlva a helyzet még rosszabb lesz. A jelenlegi trendek mellett a ma negyvenes korosztály nyugdíjazásakor egy eltartóra egy eltartott jut majd. És akkor még nem beszéltünk a nyugdíj mértékéről, hogy vajon biztosít-e majd tisztességes megélhetést.

A boldog, békés öregkor sokak számára csak álom, ha nem rendelkeznek nyugdíjkiegészítő jövedelemmel. (Az OECD irányelve szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak.) Az egyik út a nyugdíjazás utáni munkavállalás lenne, ám ez nem tűnik népszerű megoldásnak Magyarországon: a magyarok mindössze 18 százaléka állna munkába nyugdíjasként a Randstad idén nyáron készült nemzetközi felmérése szerint. Ugyanerre a kérdésre az angoloknál 55, a lengyeleknél pedig 62 százalék válaszolt igennel. Így viszont marad az aktív évek során felhalmozott megtakarításból származó pluszpénz, hiszen abban ma már mindenki egyetért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak semmiképpen nem számíthatnak majd tisztességes megélhetést nyújtó időskori jövedelemre. Persze érdemes takarékoskodniuk azoknak is, akik ma viszonylag jól keresnek, mert ők sem lehetnek biztosak abban, hogy majdani nyugdíjukból mindenre futja majd, hiszen az állami nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a változása pedig sokaknak okozhat kellemetlen meglepetést.

Egyéni számla vs. felosztó-kirovó rendszer 

A kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásakor a kormányzat egyéni számlát ígért az állami rendszerbe visszalépőknek, de ugyanakkor azt is leszögezte, hogy marad a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. (Az IDEA elemzése a magánnyugdíjpénztárakban maradók jövőjéről itt olvasható.) A két állítás ellentmondását igyekszik feloldani az a kormányzati elképzelés, amely szerint emelkedne a munkavállalók által az öregségi nyugdíjra befizetett járulék, míg a munkáltatók befizetése csökkenne. „Az embereknek illúziói vannak az állami szerepvállalás lehetőségeiről, így túl keveset takarékoskodnak" - olvasható a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által a kormány részére készített nemzeti nyugdíjpolitikai koncepcióról szóló előterjesztésben, amely szerint a munkavállaló által fizetett járulékot egyéni - ahogy a koncepció megfogalmazza -, „eszmei jellegű tőkeszámlán" írnák jóvá, ezt valamilyen mértékkel valorizálnák, és az így kapott egyenleg, valamint a nyugdíjazáskor várható hátralévő élettartam alapján határoznák meg a nyugdíjat.


Kép: Piac&Profit/Fényes Gábor

A munkáltató által fizetett rész nem teremtene egyéni jogosultságot, mert nem járulék, hanem hozzájárulás lenne. A 2011. december 1-jétől egyébként már „munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásnak" hívott kötelezettség mai, 24 százalékos mértéke csökkenne, ezt tennék át - felbruttósítva - a munkavállaló bérébe, megteremtve a forrását annak, hogy az utóbbi által fizetett járulék 10 százalékról 20 százalékra emelkedjen. „Ennek következtében radikálisan csökkenne a munkáltatók kimutatott közterhe, ami fontos a nemzetközi versenyképességi összehasonlításokban" - olvasható a dokumentumban, hozzátéve: „a szükséges törvénymódosítást úgy kell megalkotni, hogy a munkavállaló nettó jövedelmi helyzete ne változzon". Ám a nominális bér bruttósítással megnövelt része után is személyi jövedelemadót kell fizetni, így lehet, hogy a munkavállaló nettó bére csökken. Emellett a jövedelemkiesést bizonyos szegmensekben az adójóváírás tervezett fokozatos kivezetése is növelni fogja.

900 milliárd mínusz 

Miután a jelenleg mintegy 2700 milliárdos nyugdíjkassza már most is mintegy 900 milliárd forintos hiánnyal küzd, nehéz elképzelni, hogy mi lesz a jövőben az aktuális nyugdíjakkal, amelyeknek összegét a számítás alapja - bruttó vagy nettó jövedelem - is befolyásolni fogja, mint ahogyan az is, hogy változik-e a ráta. A járadékok várható konzervatívabb indexálása a nyugdíj értékének jelentős csökkenéséhez vezethet. A Széll Kálmán-terv szerint az új nyugdíjrendszert 2012. január elsejével vezetik be.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo