Novemberi szüret: must helyett megszorítás

2012. december 30. vasárnap - 07:30 / kfarkas
  •    

Szám szerint a harmadik Matolcsy-csomagot jelentette be a kormány novemberben, de az őszi hónap amúgy is az adóváltozásoktól és a földtörvény betonba foglalásától volt hangos. Az Egyesült Államokban Barack Obama nyerte meg az elnökválasztási csatát, a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson pedig szakemberek arra figyelmeztettek, hogy eljött az idő a cselekvésre.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter két, októberben bejelentett, brutális megszorításokat tartalmazó csomagja után egy harmadik, az első kettőhöz képest aprócska, alig 90 milliárdos megszorítást jelentett be novemberben. A csendben kiadott közleményben olyan „apróságok” szerepelnek, mint a bankadó véglegesítése vagy a társasági adó háromkulcsossá alakítása. A kormány véglegesítette az új magyar adórendszert, a kabinet egyben megerősítette, hogy 2013-ra tartja a 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt.

Az előző két megszorító csomagról itt olvashat bővebben.

Harcias kormányunk először cafeteriaügyben hátrált meg – Kép: MTI/Árvai Károly

Az Orbán-kormány védjegyévé vált hektikus törvénykezés egyik eredményeként november előtt még bárkinek adószakértőnek kellett lennie a talpán ahhoz, hogy megállapíthassa, hogyan módosulnak az adótörvények 2013-ra. A Piac&Profit ennek ellenére már akkor megkísérelte összefoglalni, milyen új kihívásokkal kell szembenéznie a vállalkozásoknak. Kevés dolog volt, amiben a gazdasági kormányzat addig meghátrált, a cafeteria megadóztatását azonban visszavonták.

A novemberben elfogadott döntésekről részletesen itt olvashat!

Az unortodox magyar gazdaságpolitika iránti véleményeként – valamint azokra a hírekre reagálva, miszerint 2012-ben már semmiképpen nem lesz IMF/EU megállapodás – a Standard & Poor’s leminősítette a hosszú futamidejű magyar államadósság besorolását.

Kiírták a pályázatot a Nemzeti Dohányboltokra

Nem volt viszont meghátrálás a trafiktörvény ügyében (igaz, decemberben már puhították némileg a szabályozást). Az előre megállapított menetrend szerint a kormány honlapján novemberben megjelent pályázati felhívás alapján a koncessziós díj a kétezer lakos alatti településeken évi nettó 100 ezer, a kétezer és tízezer fő közötti lakosúaknál 160 ezer, a tízezer fő felettieken 200 ezer, Budapesten, a megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken pedig 240 ezer forint. Az olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy dohányboltra szerezhető koncesszió, ahol a kétezer főt meghaladja, ott legalább egyre, és minden kétezer lakos után további egyre.

Itt az idő a cselekvésre!
Lezajlott a Magyar Fenntarthatósági Csúcs harmadik találkozója, amely ez alkalommal az üzleti szektort hívta párbeszédre. Az üzleti élet szereplőinek felelőssége és cselekvési lehetőségei egyértelműen meghatározóak a fenntartható fejlődés szempontjából. Mit tesznek, mit tehetnek még a profitérdekek szorító kényszerében a gazdaság szereplői azért, hogy szűkebb és tágabb világunk hosszú távon megmaradjon – ezekre a kérdésekre keresték a választ a harmadik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs résztvevői.

Kartellügyekben is előrelépett a kormányzat, a parlament november 20-án 280 igen szavazattal és 42 nem ellenében fogadta el a kartelltörvény enyhítését célzó indítványt. Az indoklás szerint ha az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével létrejött megállapodásban az összes piaci szereplő egyformán érintett, a megegyezéssel egyikük sem kerülhet előnybe a másikhoz képest, így nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Ilyen esetben a megállapodás célja a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének a biztosítása, nem pedig valamelyik piaci szereplő előnyszerzése. A döntés hátterében a dinnyekartell áll, amellynek kapcsán a GVH is eljárást indított a szereplőkkel szemben.

Barack Obama maradt az amerikai elnök

November 6-án diadalmaskodott ellenfele felett Barack Obama. A választási kampány során az elnökjelöltek eltapsoltak potom hatmilliárd dollárt (a képviselőházi, szenátusi választásokkal, valamint a több államban tartott népszavazásokkal együtt a pártok reklámköltése a 10 milliárd dollárt is meghaladta), hozzávetőlegesen beutaztak mintegy harminc szövetségi államot, fejenként megtéve vagy kétezer kilométert. Barack Obama, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke azonban legyőzte ellenfelét, és végre koncentrálhat egyéb feladataira. Barack Obama újjáválasztott amerikai elnök első és talán legnehezebb kihívása  nem külpolitikai jellegű: a drámai mértékű, recesszióval fenyegető államháztartási kiigazítási csomag, a „fiscal cliff” januári életbe lépését kellene elkerülnie – vélekedtek a demokrata párti elnök választási győzelmét elemző szakértők, akik szerint a költségvetési reformok elmaradása esetén az Egyesült Államok újbóli leminősítése sem kizárható.  A piaci zsargonban meghonosodott „fiscal cliff” – „költségvetési sziklaszirt” – félhivatalos elnevezés is arra a befektetői félelemre utal, hogy a kiigazító csomag maradéktalan érvényesítése esetén az amerikai gazdaság e „sziklaszirt” széléről ismét a recesszió szakadékába zuhanhat. Nagy londoni házak azt sem tartják kizártnak, hogy az Egyesült Államokat ebben az esetben a világgazdaság is követné a recesszióba.

Átlépi(k) a határt

Míg az amerikaiak az urnák elé járultak, a magyarok a lábukkal szavaznak: az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Mára minden ötödik felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy véglegesen kivándorol. A trend néhány éve egyértelmű: 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldön munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. márciusi kutatásából. Az országot elhagyó magyar állampolgárok számáról csak bizonytalan adatok vannak. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Népszabadságban közölt adatai szerint tavaly fél év alatt 140 ezer ember jelentette be, hogy három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, míg egy évvel korábban egész évben csupán 137 ezren. Miután a rendszerváltás óta nem kötelező bejelenteni az országból való távozást, és a kilépőknek sem fűződik ehhez érdekük, a kivándorlási statisztika meglehetősen bizonytalan – a távozók számát feltehetően jóval alulbecsülő – adatokat közöl. (A legfontosabb célországokról és az itthon veszélyeztetetté váló ágazatokról itt olvashat.)

Betonba foglalt földtörvény
Kétharmados lesz a földtörvény, Orbán Viktor még az alaptörvényt is módosíttatta annak érdekében, hogy a sokat vitatott és kritizált jogszabállyal hosszú időre megváltoztassa és bebetonozza a magyar birtokviszonyokat. Külső kritikusai szerint az új törvény több pontja is komoly aggályokat vet fel, miközben a botrányokkal terhes, haszonbérletbe adott állami földekre nem vonatkozik a szabályozás. A törvényt azonban a kormánypárton belülről is puhítgatnák: elsősorban Ángyán József és Bencsik János igyekszik módosító indítványokkal használhatóbbra pofozni a jogszabályt.