Növekvő gazdaság, romló versenyképesség

2018. október 11. csütörtök - 06:00 / piacesprofit.hu
  •    

Kimagasló GDP-növekedés mellett nőnek a magyar cégek versenyképességi problémái, írja a Policy Agenda. Számíthatunk egy lassuló nemzetközi konjunktúrára, sőt kezdődhet egy újabb romló nemzetközi pénzügyi folyamat.

A magyar gazdaság ez év első három hónapjában 4,4 – 4,4%-kal bővült. Ez kimagaslóan jó, az eltelt évtizedben ez másodjára fordult elő. Az EU-transzferek hatására jelentősen megnőtt beruházások és az eltelt választási hónapokban pótlólagosan is növelt lakossági fogyasztás azonban szükségszerűen lassul, és miután a külső konjunktúra is megtorpant, nem várható további élénkülés. Ezért arra számíthatunk, hogy a gazdaságunk konjunktúrája is lassul a következő időszakban. A GDP növekedés ez évben akár a 4%-ot is elérheti.

4% közeli növekedés várható jövőre is

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében 4,8%-kal bővült, éves szinten 4,2-4,4% bővülés is elképzelhető. A külső egyensúly 2019-ben is kedvező marad, bár az infláció gyorsulni fog, a fiskális és a monetáris politika változatlan maradhat. A bruttó nemzeti termék bővülése azonban várhatóan lelassul, 3,8% lehet.

A versenyszféra beruházása az idei első 6 hónapban csak 7%-kal nőtt, míg az állami szféra fejlesztéseinek volumene 50%-kal bővült. A második félévben – a megelőző magas bázis (17%) miatt is – érezhető lassulás várható, az év egészében 12%-os volumen-emelkedés valószínű, amely jövőre további lassulással 5%-ra mérséklődhet.

Forrás: EU

Forrás: Európai Bizottság

A leggyorsabban az építőipar bővül, de a magas bázist követően gyengébben, mint tavaly. Az ipari várakozások hullámzók, egyrészt kétséges lehet a bővülés a magyar ipar húzóágazatában, a járműiparban az EU és az USA közötti vámháború veszélye zajló átalakulás miatt, másrészt kedvező jel lehet pl. a BMW debreceni beruházásával induló fejlesztés. Ez évben számíthatunk a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem növekedésére is

Pénzügyi folyamataink bizonytalansággal terheltek

A GFI pénzügyi mutatói összességében az előző negyedévivel megegyeznek, ez jelzi a monetáris és fiskális helyzetünk meglévő bizonytalanságait.

2016-tól a vállalati, 2017-től a lakossági hitelállomány is növekszik. A bővülés 2018-19-ben is folytatódik, mértéke feltehetőleg idén éri el csúcspontját. A bankok által alkalmazott kamatmarzs 2015 elején volt tízéves csúcson, azóta trendszerűen csökkent, de az elmúlt hónapokban újra szélesedni kezdett, részben a fix kamatozású lakáshitelek térnyerése következtében. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója kedvező, azonban az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.

Az államháztartási deficit 2018-ban is 3% alatt lesz és a tervezett 1,8%-ot meghaladó 2% körüli hiányra számítunk, sőt a strukturális deficit pedig 3% felett lehet. Ez 2,2% körüli GDP-arányos eredményszemléletű hiányt jelent. A magas pénzforgalmi deficit és a gyenge forint miatt a GDP-arányos államadósság csak minimálisan csökken, 73,5% körüli várható.

Jelentősek és növekednek a jövedelmi különbségek

A foglalkoztatottság az elmúlt négy évben látványosan javult, ezen belül harmadik éve az elsődleges hazai munkaerőpiacon – a statisztikai mutatók szerint – érdemben emelkednek. 2018-ban is gyors, 8% körüli reálkereset-növekedés várható. Ez jövőre, elsősorban a minimálbér ütemének lassulása miatt az ideinek a felére csökken. Az idei, 4,5%-ra várt fogyasztás-bővülés pedig jövőre 3,5-4%-ra lassul.

A vártnál jobban növekedhet a magyar gazdaság
4 százalékra javította az IMF az idei magyar GDP-re vonatkozó előrejelzését. Jövőre 3,3 százalékos lehet a növekedés a valutaalap szerint.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint augusztus végén a lakosság 7 344 milliárd forint értékű állampapírt birtokolt, 7,9%-kal többet az év eleji állománynál. A családok hitelállománya augusztusban 52 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végre 6 026 milliárd forintot ért el.

2016-tól a vállalati, 2017-től a lakossági hitelállomány is növekszik. A bővülés 2018-19-ben is folytatódik, mértéke feltehetőleg idén éri el csúcspontját. A bankok által alkalmazott kamatmarzs 2015 elején volt tízéves csúcson, azóta trendszerűen csökkent, de az elmúlt hónapokban újra szélesedni kezdett, részben a fix kamatozású lakáshitelek térnyerése következtében. A bankok hitelportfoliója, profitabilitása és tőke-megfelelési mutatója kedvező, azonban az állam és a bankok önfinanszírozási program következtében kialakuló kölcsönös függése, egyes magyar tulajdonú bankoknál a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellő elkülönülése kockázatok forrása.

A háztartási gazdálkodás összesített indikátorai a családok vagyoni helyzetének jelentős javulását jelzik, de kritikusnak ítélhető az alacsonyabb jövedelmi rétegek felzárkózása. A jövedelmi rétegek szerinti becslések-számítások az alsó tizedek és a legfelső tized fokozódó szétválást jelzik.

A versenyképesség javulása így esélytelen

A GFI indexünkben most a vállalati gazdálkodás mutatói a csökkentek. Míg a konjunktúra felvételekben is a fogyasztói bizalmi indexek változatlanul kedvezők maradtak az év közepére – bár idei mélypontjukra estek – addig az üzleti várakozások érezhetően visszaestek.

A termelés növelésének változatlanul a jelentős mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány az akadálya minden ágazatban. A termelő ágazatokban a szakképzett munkaerő hiánya komoly versenyképességi korlátot jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek. Különösen érzékeny a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának emelkedése.

Továbbra sem csökkent a bürokrácia
A kormány több éve az állami bürokrácia leépítését ígéri, azonban a költségvetési zárszámadás szerint a vezetői szintek csökkentek, de a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma nem

Bár a nagy minimálbér- és garantált bérminimum emelés – különösen a 2018-ban megvalósultak – már kisebb gondot okozhatnak a vállalkozások gazdálkodásában, a következő évekre tervezett folytatás valószínűleg további nehézséget jelent majd. A munkáltatókat terhelő adók mérséklése pedig nem igazán eredményezett javulást a cégek gazdálkodásban.

Több teher a vállalkozásoknak

A vállalkozói szféra gazdálkodása a kedvezőbb adózási helyzet ellenére nem javul érezhetően. Az ipari termelés ez év eleje óta – kismértékű havonkénti ingadozással – a múlt évinél nagyobb dinamikával bővül. Az ipari kibocsátás volumene nyár végére jelentősen, 4,2%-kal mérséklődött az előző hónaphoz mérten. Éves szinten idén 4% körüli ipari bővülés várható.

A 2017-ben 21,5%-os beruházási ráta idén 23%-ra emelkedik, elérve a válság előtti szintet. 2019-ben 23,5% várható. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető.

A vállalati hitelállomány – a gazdaság-élénkítés hatására és kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként – tovább bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága is erősödik és erre a finanszírozás oldaláról lehetőség is nyílik.

A kötelezővé tett online számlázó programokon keresztüli bevallással elérhető lesz a gazdaság további fehérítése és több bevétel érkezhet majd a költségvetésbe. Ez azonban a vállalatoknak többlet-terhet is jelent. Emellett a 2019-ben életbe lépő adóváltozások egy része, így elsősorban a cafetéria jelentős beszűkítése a vállalati szféra számára nehézségeket okoz majd.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor