"Nincs ok külföldre menekülni"

Válság ide, válság oda, több pénzzel gazdálkodhat a kutatás-fejlesztés, az innováció intézményhálózata, miközben a kormányzat a tudományos műhelyeket és a vállalkozásokat egymás érdekszférájába tereli, hogy legyenek piacképes termékek már a gazdasági élénkülés első pillanataiban is.


Molnár Károly
Nincs okuk állásukat félteni, külföldre menekülni azoknak a tudósoknak, kutatóknak, akik az üzleti szektor válsága miatt létszámleépítésre kényszerülő vállalatoknál dolgoznak - hangzik a miniszter nyugtatónak szánt üzenete. Dr. Molnár Károly tárca nélküli miniszter teljes fizetést és fix állást nem, de a büdzsé kontójára egyetemi és akadémiai környezetben folytatható igényes munkát mer ígérni a tudomány "ipari embereinek". A kutatás-fejlesztés felelőseként, szinte egyedüliként a kormányban, a büdzsé bőkezűségét "közvetítheti", hiszen valóban közpénzekkel lehet támogatni a bajba kerülő szakembereket. De ami ennél is fontosabb, Molnár Károly nem kényszerül behúzni az "állami kéziféket", folytatódhatnak a tavaly megkezdett K+F-programok, épülhetnek az aquincumi, az elektronikai technológiai intézetek, megszerveződhetnek az innovációs klaszterek. A kutatás-fejlesztés büdzséjén valóban nem látni, hogy 2008-ban világszerte válságba került a gazdaság. Milyen költségvetést mondhat magáénak a tudomány? - kérdezte a Piac & Profit a tárca nélküli minisztertől.

- Valóban nem csökkennek, hanem nőnek a 2009-es költségvetésben a kutatás-fejlesztési források. Pozitívum, hogy tavaly, a büdzsé tárgyalásakor egyszer sem vetődött fel az innovációra adható állami pénzek megkurtítása, de az annál többször megfogalmazódott, hogy a gazdaság versenyképességének javítása nem nélkülözheti a bővülő kutatás-fejlesztést.

- Mindez pénzben kifejezve?

- A költségvetésben szereplő 170 milliárd forint mellett még a vállalatok forrásaival is számolni lehet, azaz nem állnak meg kutatás-fejlesztési programok, nem, vagy nagyon kis mértékben szűnnek meg kutató-fejlesztő állások, s a K+F-ben érdekelt kisebb vállalatok is átvészelhetik a válság hónapjait. Bízom benne, másfél-két év múlva, amikor vélhetően már kilábal az ország a pénzügyi-gazdasági krachból, nem a nulláról kell kezdenünk a kutató-fejlesztő tevékenységeket. Ellenkezőleg, a gazdaság talpra állását segíthetik az előrehaladott állapotban lévő innovációk.

- A versenyszféra vállalatai 2008-ben még tudtak a kutatás-fejlesztés javára "adózni". Az idén mi várható?

- A 2008-as befizetésekből az idén 120 milliárd forint használható fel. Arra nem lehet számítani, hogy 2009-ben több pénz folyik be a kutatás-fejlesztés "számlájára", de arra igen, hogy a vállalati hozzájárulások nem csökkennek, s végső soron a költségvetési forrásokkal együtt mintegy 290 milliárd forinttal lehet kalkulálni: 30-40 milliárd forinttal több pénzzel, mint 2008-ban.

- Hogyan költődik el ez az összeg?

- Változik a felhasználás "irányvonala". Az a célunk, hogy koncentrálódjanak az erőforrásaink, a humán erőforrásaink is. Nagy projekteket hirdetett, illetve hirdet meg a tudománypolitika, e projekteket olyan konzorciálisan működő szerveződések kaphatják meg, amelyek az alapkutatástól kezdve az alkalmazott kutatáson, innovációs folyamaton keresztül a spin-off vállalkozásokig menedzselik a műszaki szellemi termékeket, alkotásokat. Úgy, hogy a gazdaság szinte "azonnali" eredményeket könyvelhessen el. A technológiai jellegű - a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalon keresztül elérhető - pályázatunk például eleve úgy számol, hogy az egyes témákra nagyvállalatok, beszállítói szerepet betöltő kis- és középvállalatok, továbbá egyetemek, akadémiai intézetek állnak össze. A közös munkába bekapcsolódott kkv-k pedig remélhetőleg talpon tudnak maradni a mai, válsággal sújtott időkben is. A meghirdetett projektek megvalósítását elnyerő konzorciumokban úgy is szerephez juthatnak cégek, hogy a közös kutatás-fejlesztést segítik elő a bevitt munkájukkal, kockázatvállalásukkal, önrészükkel. Nem előzmény nélküli ez a pályáztatás, hiszen már 2008 őszén kipróbáltuk a finanszírozási modellt: 26 milliárd forintnyi összegért versenyeztek a kutató-fejlesztő-gyártó vállalkozások, 9 milliárd forintnyi önrészt pedig maguk adtak hozzá. Ennek a forrásnak csaknem 60 százalékát kis- és középvállalatok kapták, egyebek között úgy, hogy a pályázatokon nyertes programokban szerephez jutó nagyvállalatoknak váltak szállítóivá, gyártótársaivá. 

A teljes cikk a Piac és Profit Magazin január-februári számában olvasható

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo