Nincs kegyelem a vállalkozásoknak - Parlament előtt az adótörvények

Benyújtotta Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a távközlési adóról, a tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlésnek. Ezek szerint a távközlési szolgáltatók érvelése ellenére percalapú lesz a telefonadó és a bankszövetség véleménye sem talált meghallgatásra. Az új banki adónál nincs szó plafonösszegről.

Magyarországon 2012. július 1-től adóköteles tevékenység a távközlési szolgáltatás nyújtása. Az adó alanya a szolgáltató, az alapja pedig a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, annak hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama valamint küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

Minden megkezdett perc és elküldött sms után két forintot kell a szolgáltatóknak leróniuk az adóhatóságnak, de a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint magánszemély előfizető esetén 700 Ft/hó/hívószám, nem magánszemély és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500 Ft/hó/hívószám.


Senki sem mentesül az új adók alól.



Üzleti előfizetőnek nincs mentesség

Mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása vagy arra üzenetküldése, a teszthívás, valamint magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc. Az üzleti előfizetőre ez a kedvezmény nem vonatkozik.

A szolgáltatónak kell az adót minden hónap 20-áig megállapítania és az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallani és megfizetni. Kivétel a bevezetés hónapjában, júliusban indított hívások, küldött üzenetek, amelyek tekintetében a telekommunikációs szolgáltatók időt nyertek: 2012. szeptember 20-ig teljesíthetik az adófizetési kötelezettséget, hogy legyen idejük a rendszerek kiépítésére.

Év közben?

Bár a miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta, hogy nem lesz év közben adómódosítás, most mégis újabb sarccal bővül a paletta a második félévre. A törvénytervezet indoklásában az áll: „Az adó évközi bevezetését az indokolja, hogy a 2012. évre tervezett költségvetési hiánycél biztonsággal teljesíthető legyen.”

Az ebből származó bevétel a központi költségvetést gazdagítja.

A törvénytervezet általános indoklása szerint – ahogyan ezt Matolcsy György múlt heti sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta – a távközlési adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.

Pénzügyi tranzakciós illeték: minden után fizetni kell


A most benyújtott törvénytervezet szerint adóköteles a a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzbefizetés fizetési számlára, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása. Továbbá minden olyan, a nevesített fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső pénzforgalmi szolgáltatás, amely eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.

A hitelkeretből történő tranzakciók után is kell adózni.

Nem kell megfizetni a tranzakciós illetéket az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő fizetési számlák között végrehajtott fizetési műveletek után, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik. Az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletek, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek is mentességet élveznek.

Aki fizet

Átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizetést teljesítő bankja fogja megfizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket, készpénzbefizetés esetén a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója, postai csekk feladásakor a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató, míg akkreditíves fizetéskor a nyitó pénzforgalmi szolgáltató. Csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója fizet.

A kormány elképzelése szerint a terhet a szolgáltatók nem hárítják át az ügyfeleikre.

Nincs plafon


A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka. Az illetéket meg kell fizetni a teljes összeg után, amely a kedvezményezett részére teljesül, illetve az átutalási megbízásban szerepel.

A szolgáltatók havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell, hogy rendezzék a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettségüket.

A központi költségvetés bevételét képező illetékről szóló törvény 2013. január 1-től hatályos. A tervezet általános indoklása szerint a forgalmi-fogyasztási adóztatás alá eső termékkör, szolgáltatás-csoport behatárolása során az is nagy súllyal esett a latba, hogy az adóelkerülés lehetősége minél kisebb legyen. További előnye a pénzügyi tranzakciós illetéknek, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez, olvasható a törvénytervezetben.

Mások szerint viszont ez nem egészen igaz. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke például néhány napja az MTV Az este című műsorában egy nagyvállalat példáját idézte, amely rendszeresen helyez el akár 10 milliárd forintot néhány napra, majd kedvezőbb kamatért a másik pénzintézetbe viszi a betétet. Ebben az esetben tranzakciónként 10 millió forintot kell fizetni, és ha van évente 100 ilyen pénzmozgás, egymilliárd forint az illeték. „Ha így lesz, ez a vállalat ezután inkább elmegy Szlovákiába, és az ottani bankokban forgatja a pénzét”, vélekedett az UniCredit elnök-vezérigazgatója.
Angyal József okleveles adószakértő szerint is „hamis a kormány érvelése, amely szerint a javasolt új adók méltányosabbak, mintha a jövedelmeket terhelnék meg”. A szakember a Pénzcentrum.hu-nak azt mondta: „az adószétterítés azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető méltányosnak”.

Vámosi-Nagy Szabolcs: Az egykulcsos szja nem hozza a várt eredményeket
Adószakmailag helytelen az a kibontakozó kormányzati alapvetés, hogy a jövedelemadóztatásban kevéssé jelenik meg a szociálpolitika, az árakat terhelő adókban viszont igen – többek között erről is beszélt Vámosi-Nagy Szabolcs a CompLex Kiadó – a holland Wolters Kluwer csoport tagjához tartozó Adó Online-nak adott interjúban, amely ma jelent meg a szakmai honlapon. A címzetes egyetemi tanár azt is elmondta, hogy véleménye szerint az IMF és az EU szigorú költségvetési kívánalmait nem külső kényszerként, hanem nemzeti érdekünknek megfelelő feladatként kellene kezelni. „Magyarország egyik legnagyobb problémája, hogy évtizedek óta többet költünk, mint amennyit megtermelünk. A növekvő költségvetési hiányt folyamatosan hitelből fedezzük, ez pedig az utánunk következő generációk életszínvonalának rovására megy. Az IMF és az EU szigorú költségvetési kívánalmai úgy tűnnek, mintha külső kényszert jelentenének, pedig mindenkinek azt kellene szem előtt tartani, hogy ezek betartása nemzeti érdekünk” – nyilatkozta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő a CompLex Kiadó adózási szakportáljának. Véleménye szerint a kérdés csak az, hogy a külső és belső érdekeket szolgáló kívánalmak teljesítésében milyen szerepet töltenek be az adók, ebből a szempontból pedig az adóemelés elkerülhetetlen. A probléma az, hogy olyan területeket adóztatnak meg hazánkban, amelyek a gazdasági fejlődés motorjai lehetnének, így azonban visszavetik azokat ebben. Vámosi-Nagy arról is beszélt, hogy az eva utódjának bevezetésével egyetért az alapján, amennyi eddig tudható a témában. Tehát pozitívan ítéli meg, hogy megpróbálják minél több vállalkozás számára lehetővé tenni a pénzforgalmi szemléletű adózást az eredményszemléletű adózás helyett. Az ekho-t azonban még mindig idegen testnek tartja az adórendszerben, amely kivételez egyes szakmákkal, azonban azt is kifejtette az interjúban, hogy egyértelmű: már csak azért sem fognak hozzányúlni, mert a sportot például a jelenlegi kormányzat hozta be az ekho-ba, emiatt pedig kiemelten fontosnak tartják az adózásban ezt az elemet. Eredménytelennek ítéli meg az adószakértő az egykulcsos szja eddigi időszakát is, hiszen – mint mondta – az elképzelések szerint 2011-ben nőnie kellett volna a fogyasztásnak, de nem nőtt, sőt, csökkent, és csökkenni is fog. Véleménye szerint adószakmailag helytelen az az elméleti alapvetés, amely most kezd kibontakozni a kormányzati politikában. Azt mondják, hogy a jövedelem adóztatásába alig visznek szociálpolitikát, és az majd az árakat terhelő adókban jelenik meg. Ennek pont az ellenkezőjét tanítják az egyetemen – és ez így lenne helyes - azt mondják, hogy az árakat terhelő adóba szociálpolitikát nem szabad vinni, mert nem lehet tudni, ki fogyaszt. Így véleménye szerint ha mindenképpen az adónemek közül kell választani, a jövedelemadó lenne ebben a formában a megfelelő eszköz. Forrás: Adó Online

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo