Nem lazsálnak a képviselők

Márciusban felgyorsult a magyar jogalkotás, egy hónap alatt annyi jogszabályt hirdettek ki, mint az előző kettőben összesen Március végéig 204 központi jogszabály jelent meg - ez meghaladja a 2011-es szintet -, ezek nagyjából egyharmada kormányrendelet volt. A jogszabályok több mint fele legkésőbb a kihirdetés másnapján hatályba lépett - derül ki a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárából.

 


KépPP/FényesGábor

Január-februárban összesen 103, majd csak márciusban 101 központi jogszabályt hirdettek ki hazánkban - derül ki Magyarország legnagyobb jogi kiadója, a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adataiból. Az év első három hónapjában megjelent törvények, kormány- és miniszteri rendeletek száma így 204 volt, ami több az egy évvel korábbinál: 2011-ben 185 jogszabály volt ez a szám az első negyedévben. (Az idei adó- és szabályozás változások az adminisztráció jelentős növekedését hozzák magukkal annak ellenére, hogy mind az EU, mind a kormány törekvése elvileg éppen annak egyszerűsítése.)

Nemcsak az új jogszabályok száma nőtt meg márciusban, hanem fokozódott az a jogbiztonságot fenyegető probléma is, hogy nincs kellő idő felkészülni a megjelent törvényekre és rendeletekre azok hatályba lépése előtt. Az első két hónapban összesen 51 olyan jogszabály volt, amely vagy a kihirdetés napján - azaz néhány percen vagy órán belül -, vagy legkésőbb másnap hatályba lépett. Márciusban ennél is több, 58 olyan jogszabály született, amely legkésőbb a kihirdetés másnapján hatályos volt, vagyis a márciusi törvények és rendeletek több mint felét nem volt idő alaposan megismerni.

Az idén elfogadott 18 törvényből 12 már a kihirdetése másnapján hatályos volt, további kettő egy héten belül hatályba lépett. A kormányrendeleteknél is hasonló az arány: a 61-ből 8 már a megjelenés napján, további 29 másnap hatályba lépett (és további 13 hatályosult a kihirdetését követő 7 napon belül). Márciusban 5, az első negyedévben összesen 15 olyan jogszabályt hirdettek ki, amely ezt követően több mint 15 nappal később lép vagy lépett hatályba. A jogbiztonság és a kiszámíthatóság szempontjából pozitív változás, hogy a január-februári 15 után márciusban már csak 1 olyan jogszabály született - az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) kormányrendelet módosítása-, amely már a kihirdetés napján hatályba is lépett.

Az első negyedévben, ahogyan tavaly is, a legtöbb új jogszabályt a kormányrendeletek jelentették: csak márciusban 36-ot, az első negyedévben 61-et hirdettek ki, így az új jogszabályok 30 százaléka ebbe a csoportba tartozik (ez az arány lényegében megegyezik a tavalyival). A vidékfejlesztési miniszter a második legaktívabb jogalkotó 31 rendelettel, de az első negyedévben megjelent 18 törvénynél több rendeletet adott ki a közigazgatási és igazságügyi, valamint a humánerőforrás-miniszter is (19-et és 20-at).

Idén sokkal kevesebb törvényt alkotott a parlament, mint tavaly: akkor március végéig 36 - ezen belül márciusban 35 - törvény jelent meg, vagyis épp kétszer annyi, mint idén. A kormányrendeletek száma tízzel haladja meg az egy évvel korábbit, a legtöbb miniszter is kicsivel több rendeletet adott ki, mint tavaly (de például a külügyminiszter március végéig nem alkotott jogszabályt, míg tavaly három rendeletet adott ki az első negyedévben). Érdekes, hogy a médiahatóság idén 10 rendeletet tett közzé a tavalyi 1 után, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete viszont csak egyet a tavalyi hattal szemben. (A változások egy része annak köszönhető, hogy ezermilliárd forinttal többet akar idén beszedni az adóhatóság.)

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo