Nem győzte meg Brüsszelt a kormány

2016. július 04. hétfő - 14:54 / PP/MTI
  •    

Szabályellenes a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó, az Európai Bizottság véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat - írta közleményében az EB.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kijelentette: Magyarország teljességgel jogosult arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységeivel járó költségeket finanszírozza, illetve az egészségügyi rendszere finanszírozása érdekében adót vessen ki a dohánytermékekre. Mindazonáltal Magyarországnak biztosítania kell, hogy valamennyi vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetésmentes alapon történik.

A bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított a szóban forgó két intézkedés vonatkozásában, és felkérte Magyarországot, hogy függessze fel a progresszív díjmérték alkalmazását mindaddig, amíg a testület elvégzi állami támogatási értékelését. Miután Magyarország mindkét adónem behajtását felfüggesztette és a felfüggesztés óta egyetlen piaci szereplőnek sem kellett megfizetnie a 2015-ös évre vonatkozó díjat vagy adót, állami támogatás tényleges odaítélésére nem került sor az intézkedések keretében, ezért visszafizettetésre nincs szükség – áll a testület közleményében.

uniós zászló

Kép:Pixabay

Jóllehet az árbevételen alapuló díjak vagy adók önmagukban nem vetnek fel állami támogatással kapcsolatos aggályokat, az EB megítélése szerint a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá tartozó (vagyis alacsonyabb árbevételt elérő) vállalkozásoknak.

Nem tudta a kormány bizonyítani

Az EB szerint Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a progresszív szerkezet létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj célkitűzései, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi vonatkozású célkitűzései indokolták volna. Az viszont, hogy a hozzájárulás egy (egykulcsos) arányos rendszeren keresztül összekapcsolódik az árbevétellel, már figyelembe veszi az ellenőrzött kiskereskedelmi szereplő – vagy a dohányipari vállalkozás – méretét.

A brüsszeli testület nem vonja kétségbe Magyarország azzal kapcsolatos jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el, sem pedig a különböző adók és illetékek célkitűzéseit, de az adórendszernek összhangban kell lennie az uniós joggal – ideértve az állami támogatási szabályokat -, és az nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy adórendszereik összhangban álljanak az uniós joggal. Ez vonatkozik az állami támogatási szabályokra is azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyöket egyes vállalkozásoknak például a hazai termékek és a többi tagállamból származó termékek közötti megkülönböztetéssel.