Nem mindegy, hova születünk

2017. augusztus 31. csütörtök - 18:31 / piacesprofit.hu
  •    

Az elmúlt hónapok-évek másról sem szólnak, csak az egyre feszültebb munkaerőpiac miatt emelkedő keresetekről. A GKI Zrt. most utánajárt, hogy ez vajon a háztartások nettó jövedelmében is meglátszik-e.

Az utóbbi években jelentős uniós támogatást kaptak a hazai kkv-k. A cél a foglalkoztatás bővítése, a technikai modernizáció és a területi különbségek mérséklése. A várt hatás kettős lett volna: egyfelől kevesebb munkanélküli, s ezzel kevesebb költségvetési kiadás, másfelől a korábbi állás nélküliek jövedelme is jelentősen emelkedett volna. A csökkenő állástalanság miatt a már alkalmazásban állók keresetei is gyorsabban növekedhettek a nagyobb munkapiaci verseny miatt. Mindkettő a területi kiegyenlítődés irányába mutatott volna. A GKI Zrt. megvizsgálta, hogy a legutolsó elérhető adatok alapján mi valósult meg ezekből a várakozásokból.

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

A területi kiegyenlítődés egyik legfontosabb szegmense a lakossági jövedelmek közötti különbség mérséklődése. Ha a helybeliek jövedelme átlag felett nő, akkor a kiskereskedelem és a kapcsolódó szolgáltatások bővülése is átlag feletti lehet. A lakossági adózó jövedelmek 70 százalékát a bérek, keresetek teszik ki, a maradék 30 százalékot pedig a működési eredmény, valamint a vegyes és a tulajdonosi jövedelem alkotják. A GKI Zrt. ezért az szja-bevallásokból számítható nettó összjövedelmet vizsgálta meg. Ez a nettó keresetekhez hasonló mutató, de tartalmaz tulajdonosi (pl. lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedelmeket is. Ezzel a teljes helyi adózó lakossági jövedelem háromnegyedét is meghaladó mutatóhoz jutunk – igaz, az utolsó elérhető adatok 2015-ből származnak.

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

A Szombathelyi, Győri, Székesfehérvári és a Paksi járások által kijelölt „félkörön”, valamint Budapest környékén helyezkednek el a magasabb egy lakosra jutó nettó adózó jövedelemmel rendelkező járások. A déli, keleti és északkeleti országrészen összpontosulnak az alacsony jövedelműek, mely szabályt a fejlettebb várossal rendelkező (például a Debreceni járás) vagy a kis lélekszámú járások törnek csak meg. Egyes esetekben a járásközpontban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető (Tiszaújvárosi járás). Kiemelendő, hogy a legszegényebb nyolc járás egy lakosra jutó nettó adózó éves jövedelme az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben (ezek közül hét az Alföldön található). Ezzel szemben a két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 millió forintos „álomhatárt” is.

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

Forrás: NAV adatai alapján GKI számítás

2009 és 2015 között járásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos infláció mellett 8 százalék körüli reál növekménynek felel meg. 13 járás esetében csökkent az adózó reáljövedelem, emellett 75 járásnál átlag alatti emelkedés volt. Átlag felett nőttek a jövedelmek 67 járásban, míg további 19-nél jelentős, 15 százalék feletti volt a reál változás. Az Alföldön és az északkeleti régióban árnyékolja a képet a közmunkaprogram intenzívebb jelenléte, ami által 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság plusz jövedelemre tett szert.  A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot jóval meghaladó jövedelemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózzanak a szomszédos térségek átlagához. Ezt a jelenséget az ott működő autóipari cégek munkaerő-„felszívása/elszívása” magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát.

Többet keresnek a szegények, de a gazdagok még többet
Nem csak globálisan nőnek a jövedelmi különbségek, Magyarországon sem lett jobb a helyzet az elmúlt években. Az Eurostat adatai alapján míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka – írta friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató.