Nekünk is fájhat a görögök távozása

2012. május 16. szerda - 17:19 / PP/MTI
  •    

Már "hiteles forgatókönyv" Görögország távozása az euróövezetből, és az is valószínű, hogy ennek bekövetkezte esetén a valutaunió felbomlási folyamata nem állna meg itt - vélekedtek szerdai helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők, akik szerint e folyamat kiteljesedése több százalékponttal ronthatja az euróövezeti fejleményekre legérzékenyebb közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország gazdasági növekedését.

Súlyosbodik a helyzet Görögországban: a görög lakosság hétfő óta a bankokból immár több mint 900  millió eurónyi bankbetétet vett ki. Karolosz Papuliasz államelnök pedig attól tart, hogy a helyzet jelentősen tovább fog éleződni a vélhetően június 17-én tartandó újabb választások időpontjáig. Az államfő meglátása szerint a görög lakosság egy hajszálnyira van a pániktól. Az ijedtségre pedig minden okuk megvan.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – befektetőknek Londonban összeállított szerdai devizapiaci áttekintése szerint a piacon forgó "horrorforgatókönyv" jelenleg az, hogy az "ultrabalos" Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az eurót.

Másfél hét szabadesés után úgy tűnik megtalálta a kapaszkodót az euró szerdán: a közös európai pénz a dollárral szemben a háromhavi mélyponthoz közeli hajnali 1,268-as szintről egész nap viszonylag lendületesen 1,2759 dollárig erősödött. Piaci szereplők tehát úgy tűnik megnyugvással fogadták az új görög választási forduló hírét mindezzel együtt inkább a tőke egyes eszközök közötti átcsoportosításával, mint az európai helyzettel kapcsolatos megnyugvással magyarázható az euró szereplése.

Talpon maradt az euró Forrás: Yahoo
Talpon maradt az euró Forrás: Yahoo

A forint piacán jelentős kilengésekkel iránytalan kereskedés folyt. A hazai deviza az euróval szemben reggel nagy lendülettel futott neki a 300 körüli szinteknek, 297 fölött azonban elfogyott a levegő, s ismét bebukott a kurzus 295 forint alá, majd újabb hasonló hullámhegy után estére valamivel 295 fölött ragadt az árfolyam. A svájci frank és a dollár hasonló pályát járt be, az alpesi fizetőeszköz 245-247,5, a zöldhasú 230-234 forint között mozgott szerdán a bankközi devizapiacon.

Estére magához tért a forint Forrás: Yahoo
Estére magához tért a forint Forrás: Yahoo

A Commerzbank elemzői szerint "a rossz hír az, hogy ez egy hiteles forgatókönyv".

A ház szerint ugyanakkor ez az "ördögi kör" megtörhető, ha a görög választók várakozásaiban összekapcsolódik a Sziriza győzelme és a görög EU-tagság megszűnése, ebben az esetben ugyanis sok választó még átgondolhatja, hogy kire is adja voksát. A Commerzbank elemzése szerint mindemellett Görögország euróövezeti távozásának megakadályozása a Szirizának ugyanúgy érdeke, mint az EU-nak.

 

"Görögország már az idén elhagyja a valutauniót, 2013-ban pedig Portugália – és esetleg Írország is – követi."

A ház szerint végső soron valószínűleg az az "egyszerű költség/haszon számítás" fogja meghatározni a további fejleményeket, hogy Európa akarja-e a görög távozással járó bizonytalanságot és lehetséges káoszt, vagy ennek elkerülésére hajlandó-e – ha vonakodva is – enyhébb konszolidációs célkitűzésekről új megállapodást kötni a következő görög kormánnyal.

A Commerzbank elemzői szerint nem zárható ki, hogy mindegyik fél "enged egy kicsit"; a "nagy ismeretlen" azonban az, hogy a görög járvány esetleges terjedésének lesz-e ebben döntő szerepe. A cég egyelőre azzal számol, hogy az euró nyomás alatt marad, azzal együtt is, hogy a német államkötvény biztonságos befektetői menedékstátusa miatt a teljes összeomlás valószínűtlennek tűnik.

A Commerzbank elemzői szerint az euró várható gyengülésének előrejelzéséhez a januári 1,2625 dollár/eurós idei mélypont szolgál valamelyes útmutatással; utána a 2010 augusztusában mért 1,2588 dollár/eurós előző mélypontig nyílna meg az út.

Lazíthat a feltételeken Merkel és Hollande
Görögország euróövezeti tagsága mellett állt ki, és hitet tett a német-francia kapcsolatok erősítése mellett Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök kedden Berlinben, első találkozójukon. Ugyanakkor Hollande hangsúlyozta: továbbra is úgy véli, hogy a – döntően német hatásra megalkotott és államháztartási fegyelmet előíró – fiskális paktumot növekedésösztönző elemekkel kell kiegészíteni, azt azonban még nem lehet tudni, hogy ennek formája a szerződés – Berlin által elutasított – újratárgyalása lesz-e. Merkel hozzátette: maguk a görögök is azt szeretnék, hogy hazájuk a közös európai fizetőeszközt használó uniós tagállamok között maradjon. Berlin és Párizs hajlandó támogatást nyújtani ehhez, akár "pótlólagos gazdaságösztönző" lépésekkel is, ha Athén ezt igényeli. Ugyanakkor a görög félnek be kell tartania a nemzetközi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó megállapodást – szögezte le.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai azonban szerdán összeállított új helyzetértékelésükben közölték: valószínűtlennek tartják, hogy az euróövezet "jelenlegi formájában túléli" a válságot.

A ház elemzői szerint ráadásul korántsem csak Görögország jelenti a veszélyt a valutaunió integritására. A cég szakértői hangsúlyozták, hogy a Portugáliának nyújtott külső segélyprogram az idei év végével kifut, és az Írországnak jóváhagyott hasonló program sem tart sokkal tovább.

 

Barroso: nincs mód lazításra
Nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket – szögezte le José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Brüsszelben összehívott szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján. Barroso szerint Görögországnak az EU-ban és az euróövezetben kell maradnia, és nem létezik az uniós mentőprogramnál kevésbé fájdalommentes kiút a helyzetből.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban "nyilvánvalóan kétséges", hogy ezek az országok a belátható jövőben képesek lesznek-e finanszírozni magukat a piacról; Portugália irányadó tízéves szuverén kötvényének hozama például jelenleg 11 százalék környékén jár, ami "kifizethetetlenül magas".

Írország kötvényhozamai csökkentek ugyan, de az ír gazdaság a tavalyi második félévben ismét recesszióba süllyedt, és az ír államháztartási hiány még mindig a hazai össztermék (GDP) 10 százaléka körüli, ami a legmagasabb deficit az euróövezetben – áll a Capital Economics elemzésében.

A ház londoni közgazdászai közölték: központi forgatókönyvük mindezek alapján az, hogy az euróövezet a következő két évben "korlátozott mértékű" felbomláson megy át. A cég ezen az időtávon belül azzal számol, hogy Görögország  már az idén elhagyja a valutauniót, 2013-ban pedig Portugália – és esetleg Írország is – követi.

A Capital Economics központi előrejelzése szerint ugyanakkor az euróövezeti döntéshozók minden lehetséges módszerrel megpróbálják a valutaunión belül tartani a két legnagyobb déli tagállamot, Spanyolországot és Olaszországot, "legalábbis a belátható jövőben". A ház külön elemzést állított össze arról, hogy Görögország – és esetleg több más eurótagállam – távozása milyen hatással lenne Közép-Kelet-Európa gazdaságaira.

A Capital Economics elemzői szerint a felzárkózó európai térség gazdaságainak közvetlen görögországi kitettsége – Románia és Bulgária kivételével – csekély ugyan mind a kereskedelmi, mind a pénzügyi kapcsolatokat illetően, a közvetett kapcsolatok miatt azonban így is "katasztrofális" következményei lehetnek a régióra annak, ha Görögország kiesik az euróövezetből.

A cég szerint Közép-Kelet-Európára messze a legnagyobb kockázatot a pénzügyi járvány jelenti, mivel a térségi bankok erősen függnek az euróövezeti anyabankok finanszírozásától, amely jórészt rövid futamú hitelkeretek formáját ölti. Ezeknek az anyabanki hitelkereteknek az értéke a Capital Economics becslése szerint Magyarország, Horvátország és Bulgária esetében meghaladja az adott országok GDP-értékének 10 százalékát, Csehországban, Romániában és Lengyelországban pedig 5 százalék felett van.

Ha Görögország távozásának következményeit sikerül korlátok között tartani, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy a közép-kelet-európai bankok külső támogatását a tulajdonos pénzintézetek hirtelen megvonják. Ha azonban Görögország kiesése a valutaunióból kiterjedtebb pénzügyi válságot okoz Nyugat-Európában, akkor elkerülhetetlennek tűnik a járvány átterjedése a felzárkózó európai térségre is – áll a Capital Economics elemzésében. A cég becslése szerint a legérzékenyebb országokban, köztük Magyarországon és Bulgáriában ez 2-3 százalékpontnyit is lefaraghat a GDP-növekedésből.