Nagyobb lehet a bővülés – ha nem kavarnak be az oroszok

Éves szinten a vártnál magasabb, 3,3 százalékos lehet a GDP bővülése, de még közbeszólhat a rossz időjárás és természetesen az ukrán válság. A második félévben nagy valószínűséggel mérséklődik a bővülés üteme.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Idén a vártnál is nagyobb lehet a bővülés - Kép: Pixabay

2014 első félévében csúcsra lett járatva a hazai gazdaság. A GDP bővülése második negyedévben elérte a 3,9 százalékot, amire utoljára 2006 első negyedévében (egészen véletlenül szintén egy választási évben) volt példa. A növekedés fő forrása egyrészt az ipar, illetve a korábbi nagy autóipari beruházások termelése. Az ágazat bővülését jelentős működőtőke-beáramlás előzte meg, ami új kapacitásokat és munkahelyeket teremtett. A külföldi működőtőke a hazai felzárkózás legfőbb motorja volt az elmúlt 20 évben és a kedvező hatásai most is érződnek. Ilyen hatás például, hogy nem csak a járműgyártásban, hanem a beszállító ágazatokban is nőnek a beruházások, ez a másodkörös hatás pedig újabb munkahelyeket, kapacitásokat teremt – írta Balatoni András, az ING vezető közgazdásza.

A növekedést emellett az állami is jelentősen élénkítette, a költségvetés közel 1 százalékponttal hozzájárult a növekedéshez. A hatás termelési oldalon elsősorban az építőiparban csapódik le, felhasználási oldalon pedig a beruházásokat pörgeti. Növeli a beruházásokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja is, ennek köszönhetően az állóeszköz-felhalmozás közel 19 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési évekre jellemző osztogatás a fogyasztásban is tetten érhető.

A reálbérek jelentősen nőttek az elmúlt időszakban (részben a közszféra bértömegének bővülése miatt), így a fogyasztás is emelkedésnek indult: A 2,5 százalékos emelkedése kimagasló az elmúlt évekhez képest (utoljára szintén véletlenül 2006 első negyedévében volt hasonló dinamika). A kormány emellett a közműcégekkel finanszíroztatta a választási évekre jellemző magas reálbér-indexet: a rezsicsökkentés miatt mélypontra bukó infláció szintén a vásárlóerő emelkedését eredményezte. A belső kereslet egyre inkább erőre kap, részben a kormányzati keresletélénkítés miatt. Ez azonban a növekedés másik forrását, azaz a nettó exportot mérsékli, aminek a növekedési hozzájárulása nullára süllyedt az előző év azonos időszakához képest.

Nekünk már Bulgária az ellenfél
Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak versenyképességi rangsorában, ám régiós versenytársaink kezdenek lehagyni minket. A legnagyobb gond a bürokrácia és a korrupció.
Jövőre lassulunk

A gazdasági növekedés nagy valószínűséggel mérséklődni fog a második félévben részben gazdasági, részben pedig technikai hatások miatt. A kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5.5%-a. Jól jelzi az ipari kilátások romlását a beszerzési menedzser-index, azaz a PMI  megbicsaklása, emellett az év vége a szezonális hatások, valamint a magas bázis miatt várhatóan szintén nem lesz olyan acélos az iparban. Ezzel szemben a mezőgazdasági hozzáadott-érték vélhetően tovább növekszik a kedvező időjárás miatt megugró terméshozamok miatt. A kis súlyú ágazat megóvhatja a második féléves növekedést a jelentős lassulástól. „Összességében az idei évben 3.3 százalékos növekedéssel kalkulálunk” – vélte az elemző.

A jövő évben tovább lassulhat a gazdaság növekedése. Ennek oka egyrészt, hogy a költségvetési mozgástér elfogy az idei évben, vagyis a fiskális politika növekedési-hozzájárulása nulla negatív lehet 2015-ben. A devizahiteles csomag okozta gigaveszteség a mérlegük összehúzására ösztönözheti a bankokat, ami a hitelezés piaci lábának további szűkülését eredményezheti. A Növekedési Hitelprogram frissen kibővített keretösszege, valamint az időtartamának elnyújtása csupán lassíthatja ezt a folyamatot, de teljes mértékben ellensúlyozni nem tudja. Míg tehát az idei évben nagy valószínűséggel 3 százalékot meghaladja a növekedés, addig a jövő évben a 2 százalékot sem fogja elérni számításaink szerint.

Kedvezőtlen klímában is nőtt a kkv-k optimizmusa
A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kismértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett.
A mezőgazdaság is kiveszi a részét a bővülésből

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén kiemelte: a várt feletti mértékben nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest, a végleges szám megegyezett az előzetes adattal. A részletes statisztika alapján kiderül, hogy a várakozásoknak megfelelően az ipari termelés húzta a növekedést, vélhetően a feldolgozóipar, és azon belül is az autógyártás, és a kapcsolódó beszállítói iparágak kiváló teljesítménye miatt, és javult a szolgáltató szektor teljesítménye is. Javult az építőipar szerepe is a növekedésben, és kis súlya ellenére a mezőgazdaság is 0,2 százalékpontot magyaráz a GDP bővülésből.

A felhasználói oldalt tekintve messze a legnagyobb súlya a beruházásoknak volt a 3,9 százalékos növekedésből, 2,9 százalékot ez a szegmens magyaráz. A maradék 1 százalékot a lakossági, illetve a kormányzati fogyasztás adta, a nettó export ezúttal kismértékben rontotta a növekedést, ami nem is csoda, hiszen a KSH jelentősen lefelé húzta az kivitel növekedési számokat. Az import még az autógyárak miatt továbbra is a robusztus exportbővülést is meghaladja, ami részben a fogyasztás, részben a beruházások élénkülésére vezethető vissza.

Gabler Gergely szintén elmondta, hogy az első fél év kiemelkedő növekedése átmeneti, az elkövetkező negyedévek lassulást hozhatnak. Ez részben a bázishatásnak, részben pedig a főbb euróövezeti exportpartnerek romló kilátásainak és az állami beruházások - uniós pénz lehívások - várhatóan csökkenő dinamikája magyaráz. Az Erste Bank idén szintén 3,3 százalékos GDP növekedéssel számol.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo