Az ENSZ 2015-ös adatai szerint az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok száma eléri a 3 milliót, 6,6 százalékos munkaerő-piaci jelenlét mellett. Jövőjük szempontjából lényeges statisztika, hogy 71 százalékuk legalább 5 éve Nagy-Britanniában él, ezért állandó tartózkodásra jogosult. A többiek, a szerzett jogok elvének érvényesítése alapján valószínűleg maradhatnak, erre engednek egyébként következtetni a kilépést támogató politikusok első, nyugtató hangvételű nyilatkozatai is – írják bejegyzésükben a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. szakértői. Tisztázatlan ugyanakkor sok minden más mellett, hogy mi lesz családtagjaikkal, lesz-e lehetőségük a kilépést követően csatlakozni hozzájuk?

A maradás lehetőségét valószínűsíti a brit nagykövet nyilatkozata is: Iain Lindsay a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán azt hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unióból (EU) való kilépése esetén nem lesznek azonnali változások, amelyek más tagállamok ott élő polgárait érintenék. A kiválási folyamatra két év áll a szigetország rendelkezésére, de azt csak ősszel indítják majd meg, így mintegy két és fél évig semmilyen fordulat nem várható – fűzte hozzá az MTI beszámolója szerint. Hogy utána mi lesz, az még kérdéses. (Az unió a bizonytalanság csökkentése érdekében sürgeti a kilépési folyamat elindítását. Hivatalosan addig semmi nem történik, amíg Nagy-Britannia be nem jelenti kilépési szándékát – mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóreferense lapunknak. A folyamat hosszú lesz, senki nem tudja ma megmondani, hogy mikortól és milyen változások jöhetnek – fogalmazott.)

Kép: Pixabay

A magyarországi brit nagykövet kiemelte, hogy a mintegy 55 ezer embert foglalkoztató magyarországi brit vállalkozások is folytatják tevékenységüket. Bár Magyarország és Nagy-Britannia erős kapcsolata megváltozik a Brexittel, alapvető lényege azonban nem – mondta, megjegyezve: továbbra is szükség lesz mind a politikai, mind a gazdasági együttműködésre. (Csaknem 3000 hazai cég tulajdonosi hátterében találhatóak brit érdekeltségű cégek vagy magánszemélyek – vélhetően őket az átlagnál is jobban érinti majd Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.)

Sokan mennének, ameddig lehet

Mi a helyzet azokkal, akik a távozásról döntő népszavazás és a tényleges kilépés közötti időszakban költöznének az Egyesült Királyságba? Sorsuk egyelőre bizonytalan, a Brexitet támogató politikusok azonban nem zárták ki korlátozó intézkedések bevezetését, hogy megakadályozzák a további masszív bevándorlási hullámot. Az ilyen típusú korlátozó intézkedések ugyanakkor sértenék a hivatalos kilépésig kötelezően betartandó, a szabad munkaerő-áramlásra és letelepedési szabadságra vonatkozó uniós rendelkezéseket – írják a Saldo szakértői.

Akik még azelőtt indulnának, mielőtt bármi változik, nincsenek kevesen. Sőt, a Nagy-Britanniába magyar dolgozókat közvetítő cégek egyelőre a Brexit népszavazás nyerteseinek számítanak. A Népszabadságnak nyilatkozó munkaközvetítő cégek szerint a Brexit szavazás óta a korábbinál is többen érdeklődnek a brit munkalehetőségek iránt. A Távozzangolosan.hu vezetője azt nyilatkozta a lapnak, hogy eddig heti egy-két embert közvetítettek ki Nagy-Britanniába, most viszont napi 7-8 ember jelentkezik, hogy szeretne kint dolgozni. Az Euworks munkaközvetítőnél is azt mondták, hogy felpörgött az üzlet a népszavazás eredménye óta.

A jelenséget Tanay Marcell, az Euworks vezetője szerint az magyarázza, hogy sokan, akik később terveztek kimenni Angliába dolgozni, most inkább indulnának, amilyen hamar csak lehet. Főleg azok dönthetnek az előre hozott kiköltözés mellett, akik csak angolul beszélnek, de szeretnének külföldön dolgozni, mert ha Nagy-Britannia bezárná a kapuit az EU-s bevándorlók előtt, akkor már csak a jóval kisebb Írországban és Máltán kereshetnének munkát a nyelvtudásukkal. Jenei László, a Távozzangolosan.hu irodavezetője szerint a jelentkezők biztosra veszik, hogy azok, akik még a változások előtt kimennek és találnak maguknak munkát, azok azután is maradhatnak, hogy Nagy-Britannia úgy két év múlva kilép az EU-ból.

Lezárulnak majd a határok?

Elvileg ugyan lenne lehetőség arra, hogy a britek a norvégokhoz hasonlóan fenntartsák a munkaerő szabad áramlását, cserébe a uniós belső piachoz történő további hozzáférésért, ez ellen a szcenárió ellen szól azonban a távozáspártiak egyik legerősebb kampányígérete a további bevándorlás megfékezéséről: „Vegyük vissza az ellenőrzést határaink felett!” Szó van egy ausztráliai típusú, képesítés alapú letelepedési rendszer bevezetéséről, amely szerint különböző aspektusok meghatározásával, kategorizálásával és értékelésével alakítanák ki a bevándorlók lehetséges körét. Ez utóbbi rendszer különösen az alacsony végzettségű külföldi munkavállalókat és az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben dolgozókat érintené hátrányosan, egyszersmind komoly hatással lenne a teljes brit munkaerőpiacra, lévén, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó uniós munkavállalók 3/4-e nem tudná teljesíteni a harmadik országbeli állampolgárok vízumhoz jutásával szemben támasztott jelenlegi brit követelményeket – hangsúlyozzák a Saldo szakértői.