Most még kényelmes helyzetben van a jegybank

2014. június 14. szombat - 18:15 / piacesprofit.hu
  •    

A fejlett világban jelenleg csak Japánt és Európát fenyegeti deflációs veszély . Bár Magyarországon is negatívba fordult a fogyasztói árindex, egyelőre nyoma sincs valódi deflációs veszélynek, így a jegybank viszonylag kényelmes helyzetben van.

Nálunk is rekordalacsony az infláció, de ez nem jelent veszélyt – Kép: SXC

Az elmúlt évek látványos pénznyomtatási hulláma után ma ott tartunk, hogy az infláció helyett még mindig inkább a defláció a nagyobb ellenség – állapította meg Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A defláció kifejezéssel ugyanakkor indokolt óvatosan bánni, hiszen ez egy ritka, de nagyon súlyos betegség: a fogyasztói árak általános és tartós csökkenését jelenti, ami általában jelentős gazdasági visszaeséssel párosul. Ehhez képest manapság gyakran találkozunk azzal, hogy már egy-két hónap negatív inflációs adata láttán is sokan deflációt emlegetnek, ami az esetek többségében indokolatlan. (Viszont az alacsony jegybanki alapkamat miatt komolyan át kell gondolni a befektetéseket.)

Egy valódi deflációs spirál a világ jelenlegi eladósodott állapotában nagyon komoly fenyegetést jelentene, ugyanis még viszonylag alacsony kamatszint mellett is fenntarthatatlanná válnának a felértékelődő adósságállományok. A kiújuló válság kezelésében a jegybankok mozgástere is korlátozott lenne, hiszen az elmúlt években már ellőtték a puskaporuk nagyobb részét, ami az infláció felpörgetése terén csak korlátozott sikereket hozott. Emiatt érthető, hogy a kormányok és jegybankok minden eszközt igyekeznek bevetni a defláció megelőzése érdekében.

A világ inflációs térképe nagyon vegyes képet mutat, tartós árcsökkenésre csak elvétve akad példa. A fejlett világ nagyobb része esetében egyelőre inkább csak inflációs alullövésről beszélhetünk, mintsem valódi deflációs veszélyről – hangsúlyozta Forián-Szabó. Ráadásul sok országban ez nem csak a gyenge gazdasági teljesítmény számlájára írható, hanem pozitív tényezők is állhatnak a háttérben: a verseny erősödésének és a termelékenység javulásának is nagy szerepe van az alacsonyabb árdinamika kialakulásában. Ugyanakkor vannak olyan régiók, ahol az alacsony vagy negatív árindexek elhúzódó betegség tünetei lehetnek.

Japán van a legnagyobb veszélyben

A deflációs veszély továbbra is Japánban tűnik a legkomolyabbnak, ahol húszéves sikertelen küzdelem után éppen egy érdekes kitörési kísérlet zajlik a szemünk előtt. A monetáris politika – a korábbi hibákból tanulva – a közelmúltban agresszívabb üzemmódba kapcsolt, de az eredmények ma még kétségesek.

Európával kapcsolatban is sokszor merül fel a defláció kockázata, miután az öreg kontinens „perifériáján” több országban negatív inflációs rátákat láthatunk, ami néhol még gazdasági visszaeséssel is párosul. Európa egésze ugyanakkor csak részben emlékeztet a deflációba süllyedő Japán húsz évvel ezelőtti állapotára. Igaz ugyan, hogy Európában is magasak az átlagos adósságszintek, az infláció a veszélyes szint közelébe esett, a demográfiai kilátások és a növekedési potenciál gyenge, de a bankszektor egészségesebb, a monetáris politika minden kritika ellenére jobban reagál, a részvény- és ingatlanpiacokon pedig nem alakult ki olyan lufi, mint egykor a szigetországban.

Érik a felminősítés Magyarországnak
Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdasági növekedés az első negyedévben. nyolc éve, az első megszorítások kezdete óta nem emelkedett 3,5 százalékkal éves összevetésben. Az idei növekedés a 2,1 százalékot is meghaladhatja, érik a felminősítésünk.

A közös európai deviza ugyanakkor megnehezíti a kiigazításra szoruló államok életét, hiszen úgy kell javítaniuk a versenyképességükön, hogy egy viszonylag erős devizához vannak láncolva. Nem véletlen, hogy az elmúlt ötven év klasszikus deflációs helyzetei – Japán kivételével – szinte mindenütt rögzített árfolyam mellett következtek be. Ilyen helyzetben ugyanis csak a nominális bérek és velük az árak csökkentésével lehet gyors versenyképesség-növekedést elérni, amire a kormányok rendszerint csak nehezen és későn szánják el magukat. A jó hír, hogy a perifériaországok többségében már túl vannak a kiigazítás nehezén, Olaszország és Franciaország azonban még késik a házi feladat végrehajtásával.

Nem kell aggódni Európa miatt, de nem árt az óvatosság

Mindez rávilágít arra, hogy az eurózónában nem feltétlenül kell aggódni az átmenetileg negatív inflációs ráták miatt, hiszen ha a versenyképesség javításának mellékhatásáról van szó, akkor akár még pozitívnak is tekinthető a jelenség. A kiigazítást ugyanakkor megkönnyítené, ha a kedvező versenyképességi pozícióját megtartó Németország a közös európai monetáris politika fellazítása terén engedékenyebb lenne. Ennek tanújelét adta az EKB a június elején bejelentett lazító csomagjával, aminek egyik célja éppen a defláció elkerülése lehetett.

Magyarországon is megjelentek a negatív fogyasztói árindexek, deflációról azonban nem beszélhetünk. Az inflációs nyomás értékelése szempontjából kiemelten figyelt piaci szolgáltatások árai még mindig valamivel a 3 százalékos jegybanki célérték feletti ütemben emelkednek. A fogyasztói kosarat a hatósági áras termékek, az élelmiszerek és az iparcikkek árai húzzák lefelé, ami jelentős részben átmeneti hatásnak tekinthető. Emellett Magyarországon egészséges bérdinamika mellett nő a lakossági fogyasztás, ami szintén cáfolja, hogy klasszikus deflációs helyzetről lenne szó.

Az MNB jelenleg viszonylag kényelmes helyzetben van: az infláció az átmeneti hatások nélkül is bőven a célérték alatt tartózkodik, ugyanakkor deflációs veszélytől sem kell tartani. Kisebb mértékű monetáris lazítás még bőven belefér a jegybank mozgásterébe, jelenleg a forint néhány százalékos gyengülése sem veszélyeztetné érdemben az inflációs célt. A Monetáris Tanács kezét ebben a helyzetben az köti meg, hogy a devizaadósság-állományok magasak, így az infláció forintgyengítésen keresztül történő felpörgetése büntetlenül nem járható út – zárta elemzését a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

Többet költünk, de nehéz megmondani, mennyivel
A statisztikákat is megkavarta a trafikok és az online kasszák rendszerének bevezetése, a változások miatt a friss adatok nem összehasonlíthatóak a korábbiakkal. Mindenesetre fehérített a kasszarendszer átalakítása a gazdaságon. A régi módszertan szerint közel 6, az új adatok alapján 8,3 százalékkal bővült a kiskereskedelem.