Most jönnek csak a nagy meglepetések a fizetésekben

2019. március 20. szerda - 14:04 / piacesprofit.hu
  •    

A Központi Statisztikai Hivatal bejelentése alapján 2019-től kezdve új adatbázisra épülő havi keresetstatisztikát közölnek. Már nemcsak az 5 fő és afeletti létszámú vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni fog az átlagkeresetben. Ennek következményeit vizsgálta a Policy Agenda.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint március 29-én mutatják be a 2019. januári keresetekre vonatkozó adatokat. Az újdonság nem csak az lesz, hogy a januári minimálbér-emelés hatásait most először láthatjuk a munkajövedelmek emelkedésében, hanem a korábbihoz képest új módszertan alapján készülnek el az átlagjövedelmi adatok.

A magyarok több mint fele alig jön ki a fizetéséből
A magyarok 56 százalékának éppen elég a pénze az alapvető megélhetésre, és csak két százalék nyilatkozott úgy, hogy szabadon költhet – ezek az adatok világosan kiderülnek a Nielsen által készített globális felmérésből.

Korábban az 5 fő feletti vállalkozások, a közszféra, valamint a nonprofit szektor adatai alapján „állt” össze az adatbázis, és ebből számolták ki, hogy adott időszakban mekkora volt az átlagkereset az országban. Fontos, hogy ez az adatközlés nem az egyéni kereseti adatokon alapult, hanem foglalkoztatónként mutatta meg az adott hónap bértömegét, és az ott dolgozók létszámát.

2019-től már nem a bértömegből és a foglalkoztatottak számából számítják ki az átlagkeresetet, hanem közvetlenül a NAV számára beküldött havi egyéni bevallásokból. Ez az adatbázis pedig már tartalmazza az összes legális munkajövedelemmel rendelkező adatát, és nem csak az 5 fős és afeletti cégeknél dolgozókét.

Ez utóbbi a legfontosabb változás, hiszen olyan alkalmazottak is bekerülnek a „látómezőbe”, akikről eddig volt, de nem közölt adatot az állam. Érdemes megnézni, hogy kik ők.

forrás: KSH adatai alapján Policy Agenda

Forrás: KSH adatai alapján Policy Agenda

A KSH adatközlése 2018-ban 2,8 millió alkalmazottra vonatkozott. Ennyien voltak, akik a közszférában vagy az 5 és afeletti létszámú vállalkozásoknál dolgoztak teljes munkaidőben. Ez a kör a 4,47 millió foglalkoztatottnak mindösszesen csupán a 63 százalékát jelenti.

Ebből a 2,8 millió alkalmazottból 1,9 millióan dolgoztak vállalkozásnál, mégpedig az 5 és nagyobb létszámú, összesen 95 ezer regisztrált gazdasági szervezetnél. Emellett azonban van további 1 millió 324 ezer (!) gazdasági szervezet, ahol legalább egy, de maximum négy alkalmazott van.

Száz hónap szakadatlan munka kell ötven négyzetméterhez
Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetésre van szükség. Győr-Moson-Sopron megyében egy városi lakásra elég 84 havi nettó megyei átlagbér – derült ki az ingatlan.com összeállításából. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Tolna megyében vannak olyan községek, ahol egy 100 négyzetméteres ház 3 évi fizetésből kijöhet.

Mennyi lesz az annyi?

A KSH szerint 2018 decemberében az átlagkereset egy teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott esetében bruttó 360 ezer forint volt. Ez azonban csupán 2,8 millió foglalkoztatottra vonatkozott és nem – ahogy fentiekben levezettük – a 4,47 millió foglalkoztatottra (akik közül 4,25 millió mondja, hogy teljes munkaidőben dolgozik).

A kettő között tehát van mintegy 1,5 millió dolgozó (az összehasonlíthatóság kedvéért azokat vizsgáljuk, akik teljes munkaidőben dolgoznak). Ők abban a munkáltatói rétegben dolgoznak (mikrovállalkozások), ahol a legnagyobb a szürkefoglalkoztatás veszélye (fizetésük egy részét „zsebbe kapják”), ezáltal alacsonyabbak a bejelentett jövedelmek. Ebből következően ez a kör biztosan „lehúzza” az átlagjövedelmi adatokat.

Ebből az következik, hogy a KSH új adatközlése alapján már nem lesz igaz, hogy 2018 decemberében bruttó 360 ezer forint volt az átlagjövedelem, hanem ettől lényegesen kisebb. Ennek mértékét csak becsülni lehet.

forrás: NAV és KSH adatai alapján Policy Agenda

Forrás: NAV és KSH adatai alapján Policy Agenda

A 2017-es adóbevallás alapján a munkaviszony utáni bérjövedelemmel rendelkezők száma 4 millió 260 ezer ember volt, akik havi átlagban bruttó 225 ezer forintot kerestek. Ebbe a körbe nemcsak a nyolc órában dolgozók számítottak bele, hanem mindenki, aki legalább egy forintot is kapott az év során munkaviszonya után.

A KSH szerint 2017-ben a közszférában, a nonprofit szektorban, valamint az 5 és afölötti létszámú vállalkozásokban dolgozóknál 282 ezer forint volt a havi átlagos bruttó jövedelem (nemcsak a teljes munkaidőben dolgozókat vettük ide, hanem a részmunkaidőben dolgozókat is). Ez az összeg 25 százalékkal magasabb, mint a NAV-adóbevallásból származó adat.

Csak akkor emelkedhetnek tovább a lakásárak, ha a fizetések is
Egy ötven négyzetméteres budapesti lakás a tavalyi átlagárakon 7,5 éves nettó fizetésből jött ki. Varsóban és Bukarestben szintén 7,5 év kellett hozzá, ezzel szemben Prágában és Pozsonyban több mint 8 évre volt szükség. Mivel a budapesti lakásárak már felzárkóznak a régió fővárosaihoz, a jövőben jelentősen mérséklődhet az áremelkedés üteme.

Amennyiben meg akarjuk becsülni, hogy mennyi lehet a teljes nemzetgazdaságban a havi átlagos teljes munkaidős kereset, akkor ebből az arányból lehet kiindulni. (Van egy tényező, amit nem tudunk, és hatással van a becslésre. Ez pedig az, hogy a 1-4 főt foglalkoztató cégeknél a havi bejelentés hány órát takar. Feltételezhetjük, hogy ebben a szférában több a [papíron] részmunkaidős, mint a többi területen.)

Fentiek alapján, feltételezésünk szerint tehát az átlagos teljes munkaidős jövedelem 2018. decemberében nem bruttó 360 ezer forint lehetett, hanem csupán bruttó 290-300 ezer forint. A mediánjövedelem pedig ennél is kisebb, kb. 220-228 ezer forint.

Március 29-én a KSH tehát adatokat fog közölni, és akkor azzal fogunk szembesülni, hogy a decemberi bruttó 360 ezer forintos átlagjövedelemhez képest kisebb lesz a januári átlagbér.Ez a módszertani váltás megmutatja majd, hogy amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy magyar dolgozó, akkor eddig csak egy szűkebb körnek a jövedelmi viszonyait ismertük meg. Ez pedig tényszerűen jobban nézett ki, mint a teljes dolgozói társadalmat érintő „valóság”. Ennek a különbségnek az elmagyarázása megítélésünk szerint politikai feladat a kormánypártok és az ellenzék számára is.