Most engedünk, vagy nem engedünk az IMF-nek?

2012. november 06. kedd - 18:30 / Kolossa Katalin
  •    

A magyar kormány reményei szerint még idén folytatódhatnak az IMF/EU-hiteltárgyalások. Erről Varga Mihály tárca nélküli miniszter, a magyar delegáció vezetője beszélt egy keddi konferencián. Ugyanakkor november elsején az IMF külkapcsolati igazgatója azt mondta: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy delegációt küldjön Magyarországra. Az MGYOSZ hétfői közleménye azt hangsúlyozta, hogy a hazánk iránti bizalom helyreállításához nagy szükség lenne a megállapodásra. Szerdán az Európai Bizottság előrejelzéséből kiderülhet, hogy Matolcsy két, összesen 764 milliárdos csomagja elegendő biztosíték-e a fenntartható költségvetési pályához.

Még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal – ebben bízik a magyar kormány Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerint, aki egy keddi budapesti konferencián azt is megismételte, hogy a kabinet egy elővigyázatossági megállapodás megkötésére törekszik.

Továbbra sincs időpontja annak, hogy mikor folytatódnak a hivatalos tárgyalások az IMF és Magyarország között – ezt Gerry Rice, a IMF külkapcsolati igazgatója válaszolta november elsejei washingtoni sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére, hozzátéve: az IMF jelenleg nem tervezi, hogy missziót küldjön Magyarországra.

Fenntartható költségvetési konszolidáció kellene

Mit mondtak januárban?
Idén január elején Orbán Viktor azt nyilatkozta: „Mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak”, hiszen megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények, ezért a következő hónapokban nem szerepel a parlament napirendjén semmilyen gazdasági jogszabály.
Fellegi Tamás tárgyalásokért felelős miniszter – Varga Mihály elődje – ez év elején többször is hangsúlyozta: a magyar kormány kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni, s kész megfontolni minden észrevételt – ha az az eredeti szándékát nem változtatja meg. Azt is hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a kormány akármilyen feltételt is elfogadna.

Rice hangsúlyozta: a tárgyalásokon való érdemi előrelépéshez arra lenne szükség, hogy a magyar kormány „világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reformkiigazítási folyamat tervezésében, és hogy világosan elkötelezze magát az olyan intézkedések mellett, amelyek biztosítják a pénzügyi kiigazítást és előmozdítanák a növekedést”. Az IMF külkapcsolati igazgatója megismételte, hogy a valutaalap fő irányvonalait az IMF–EU-küldöttség legutóbbi budapesti egyeztetéséről július 26-án kiadott sajtóközlemény tartalmazza. Ez megállapítja, hogy „a magyar gazdaság továbbra is számos, a magas állam- és külső adóssággal, a banki mérlegekben lévő feszültségekkel, a gyenge bizalommal és a magas kockázati prémiummal kapcsolatos, egymáshoz szorosan kötődő kihívással néz szembe”, emellett rövid távon kulcsfontosságú kihívás a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartása, és ezzel egy időben egy robusztusabb növekedés alapjainak megteremtése, ami az életszínvonal javulásának szükséges feltétele.

A közlemény azt is leszögezi, hogy a gazdaságpolitikának arra kell törekednie, hogy fenntartható módon haladjon előre a szükséges költségvetési konszolidációval, állítsa helyre a pénzügyi szektor szilárdságát, üzletbarátabb környezetet hozzon létre, és támogassa a strukturális reformok végrehajtását.

 Az Európai Bizottság holnap teszi közzé előrejelzését, amelyből kiderül, hogy a magyar kormány legújabb, összesen mintegy 700 milliárd forintos megszorító intézkedéseit megfelelőnek tartja-e.

Varga Mihály keddi előadásában úgy fogalmazott: jó két hete megy a számolás, meg a „huzavona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 vagy 2,9 százalék lesz-e a jövő évi a hiány. Szerinte rossz logika, ha 1-2 tized százalékponton vitatkozunk, inkább azt kellene értékelniük nemzetközi szervezeteknek, hogy Magyarország már nem 6-7 százalékos hiányt produkál, mint néhány éve.

A tárca nélküli miniszter úgy vélekedett, ilyen szempontból az IMF sokkal „korrektebb”, vele inkább a döntések minőségéről folyik a vita, míg az Európai Bizottság szigorú könyvelőként akarja betartatni a hiány mértékét. Az uniós testület egyébként szerdán teszi közzé előrejelzését, amelynek alapján megítélhető lehet, hogy a magyar kormány legújabb, összesen 764 milliárd forintos megszorító intézkedései elegendőek-e. Előzetes információk szerint ezek a lépések nem kielégítők, mivel nem a fenntartható konszolidáció irányába mutatnak, hiszen zömmel adóemeléseket tartalmaznak, és kifejezetten a növekedés ellen hatnak. Így várhatóan fennmarad majd a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás.

Médiakampány 200 millióért
Az LMP információt kért a miniszterelnöktől az októberi 200 millió forintos IMF-kampányról, amelyet a Miniszterelnökség rendkívüli sürgősséggel hirdetett meg. Az adatkérésére érkezett – sokáig kallódó – válasz szerint a rendkívüli sürgősséget az alapozza meg, hogy az IMF-tárgyalások 2012. nyári folytatását követően a forint árfolyama és az államadósság finanszírozhatósága is javult. A tárgyalásokkal kapcsolatos szeptemberi politikai viták és az ezt követően a társadalom szélesebb rétegeiben elterjedt téves, megalapozatlan információk viszont a piaci szereplők körében is növelték a bizalmatlanság mértékét. A kormány annak érdekében, hogy az ország számára kedvező feltételekkel tudja lezárni a tárgyalásokat – a megegyezési hajlandóságát demonstrálva – a 2013-as költségvetés általános vitáját is elhalasztotta, hogy biztosítsa az IMF-feltételeinek teljesítését. A kampányban a kormány többek között tiszteletet és bizalmat követelt az IMF-től, hirdette, hogy „nem adjuk fel Magyarország függetlenségét” és deklarálta, hogy „nem engedünk az IMF-nek”.

Ki követelt, és mit?

Egyes sajtóhírek szerint a valutaalap számára a magyar kormány eddigi időhúzó taktikája és ellentmondásos megnyilvánulásai után az IMF-ellenes kormányzati hirdetési kampány adta meg a végső lökést a tárgyalások nemhivatalos felfüggesztésére. Az október eleji kampány többek között IMF-követelésként megjelenített megszorító intézkedések elutasításáról szólt, a követelések valódiságát már megjelenésükkor többen megkérdőjelezték.

Varga Mihály egy héttel ezelőtt, Veres János szocialista országgyűlési képviselő írásbeli választ igénylő kérdésére válaszolva úgy emlékezett a hiteltárgyalások júliusi szakaszára, hogy ott döntően „az aktuális makrogazdasági környezet, a költségvetési hiány, a fenntartható adósságkezelés, a munkaerő-piaci szabályozás és a versenyképesség témakörét érintették”. A tárca nélküli miniszter szerint az egyeztetések lezárultával a valutaalap előzetes véleményt hagyott a kormány részére, amelyben kitért azokra a területekre, ahol a gazdaságpolitikai intézkedések módosítása van szükség.

Amit kértek

A tárca nélküli miniszter erről ezt írta: „Ilyen javaslat volt többek között a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bank műveleteire való kiterjesztésének visszavonása, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, az egykulcsos adórendszer felülvizsgálata, az állam méretének további csökkentése, a szociális támogatási rendszer célzottabbá tétele, a bankadó eltörlése, a közösségi közlekedés állami támogatásának felülvizsgálata és a helyi önkormányzatok kiadásainak mérséklése.”

Az kellene, hogy a magyar kormány világosan jelezze: az IMF-et és az Európai Bizottságot értékes partnernek tekinti a reformkiigazítási folyamat tervezésében, és hogy világosan elkötelezze magát az olyan intézkedések mellett, amelyek biztosítják a pénzügyi kiigazítást, és előmozdítják a növekedést.

A kampányban szereplő ingatlanadót vagy a családi támogatások csökkentését tehát nem kérte a valutaalap. Mint ahogyan a magyar kormány IMF-nek küldött válaszlevelében szereplő nyugdíj- és munkavállalói jövedelemcsökkenés sem. Ezekről ugyancsak Varga Mihály válaszából értesülhettünk: kabinet ugyanis azt közölte tárgyalópartnerével, hogy ezeket az intézkedéseket továbbra sem támogatja.

Bizalomhiány

Varga Mihály szerint külföldről sokkal nagyobb gyanakvással figyelnek mindent, ami a magyar államháztartással történik, nehogy megismétlődjék az, ami az elmúlt három választási évben, amikor is mindig fellazult a fiskális politika. Ezt most „nem engedhetjük meg magunknak”: idén és jövőre is tartani kell a 3 százalék alatti bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiánycélt.

 A tranzakciós adó bevezetését, majd megduplázását, a bankadó prolongálását, valamint az iparűzési adó kiterjesztését az MGYOSZ növekedést visszafogó, megkérdőjelezhető döntésnek tartja.

Az MGYOSZ hétfői közleménye szerint a legnagyobb problémát a magyar gazdaságban jelenleg a bizalom hiánya jelenti, ezért nem is értékelhető az ország valós állapota kizárólag gazdasági mutatószámok alapján. Futó Péter, a munkaadói szervezet szerint a mostani helyzet sajátossága, hogy a bizalmi válság miatt az európai recesszió-stagnálás szintjénél is rosszabb eredményeket mutat fel Magyarország. A bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítása éppen ezért minden szinten – a vállalatok, a bankok, a kormány, a tőkepiacok és a hazai és nemzetközi befektetők szintjén – elengedhetetlen. Ebben döntő szerepe lehet egy Magyarország számára előnyös IMF-megállapodásnak, amelynek megkötését az MGYOSZ létfontosságúnak tartja, hiszen egyrészt olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását, másrészt segíthet kikerülni a túlzottdeficit-eljárásból is.

Irina Ivascsenko, IMF magyarországi irodavezetője a Reuters budapesti irodájának írásban tett nyilatkozata szerint is a kormány legutóbbi adóügyi intézkedései szembemennek a valutaalap ajánlásaival. Ivascsenko arra is hivatkozik, hogy korábban is kifejtették: a költségvetési kiigazító intézkedéseknek a kiegyensúlyozott konszolidációra kell összpontosítaniuk ad hoc adóintézkedések helyett.