Működő tőke félidőben – az ITDH eredményei

A kormány kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzéseit promóciós területen végrehajtó Magyar Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) nyilvánosságra hozta 2001. első féléves eredményeit.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szervezet 2001. első hat hónapjában 161 szakmai programot tartott (például befektetési konferenciát, üzletember találkozót, partnerkeresést, kiállítási infostandot stb.), amelyből 112-re exportfejlesztő, 49-re befektetés-ösztönző céllal került sor. Ezen események és a korábbi erőfeszítések eredményeként 2001 első hat hónapjában az ITDH közreműködésével 23 cégnél kezdődött meg külföldi működő tőkével finanszírozott termelés, amely 8900 új munkahelyet teremtett Magyarországon. A kapacitások értéke eléri a 428,6 millió dollárt - mondta augusztus 2-i sajtótájékoztatóján Skultéty Vilmos, az ITDH vezérigazgatója.

Az ország 2001/1. félévi 1106 milliárd eurós, összes működő tőke bevonásból megközelítőleg 50 százalék (550 milliárd euro) kötődött az ITDH tevékenységéhez. A külföldről beáramló működő tőke 1990-től számított értéke – a KSH adatai szerint - 23 milliárd dollárt tesz ki. Az elmúlt öt évben átlagosan 2 milliárd dollárnyi éves szint fenntartásáért azonban ma már egyre többet kell dolgozni: az egy beruházásra jutó érték folyamatosan csökken. A régióban komoly versenytársnak tekinthető Csehországban és Lengyelországban ez jóval pozitívabb képet mutat. Azonban e mögött Skultéty szerint egyfajta privatizációs fáziskésés áll, mert a két országban olyan nagy horderejű felvásárlások produkálnak jó eredményeket, amelyek hazánkban már néhány évvel előbb megtörténtek.

Szolgáltató
Az ITDH szervezet közel 30 000 hazai vállalkozásról rendelkezik adatokkal, amely a legnagyobbnak számít ebben a „műfajban”. Az adatbázis bővítését megnehezíti, hogy az ingyenes lehetőség ellenére sok vállalkozás nem hajlandó adatközlésre, és csak hosszas győzködéssel vehetők rá az együttműködésre. Az ITDH nem rendelkezik megbízható adatokkal afelől, hogy e 30 000 cég milyen kapacitásokkal bír vagy mekkora exportra képes (!). Ezért megoldásnak a beérkező külföldi igények „csatornázását”, továbbítását választotta a magyar vállalkozások felé. Skultéty egy előzetes feltérképezésre hivatkozva annyit mégis megkockáztatott, hogy körülbelül 40-45 000 cég képes exportra.

A vezérigazgató továbbá cáfolta a sajtóban többször megjelent „vádakat”, miszerint az ITDH túl sokat foglalkozik a nagyvállalatokkal, és elhanyagolja a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyeknek pedig leginkább szükségük lenne segítségre a nemzetközi kapcsolatok építésében és a befektetők megtalálásában, meggyőzésében.
A szervezet másik fontos ingyenes szolgáltatása a Széchenyi tervvel kapcsolatos tanácsadás az ITDH budapesti és 9 regionális irodáiban. A fővárosi irodából több mint 4862 pályázati anyagot szereztek be, több mint másfélezer érdeklődő személyesen kereste fel az ügyfélszolgálatot. A budapesti és regionális irodák több mint 8000 érdeklődőt jegyeztek fel.

Ipari parkok
Az ITDH mindeddig kevés rendszerezett információval rendelkezett az ipari parkokról, de egy hónapon belül befejezi az ipari parkokról szóló adatbanknak a létrehozását. Az átlátható viszonyok kialakítása után is kérdéses marad azonban a befektető megnyerése, hiszen Skultéty szerint nem alakult még ki az ipari parkok tulajdonosaiban az a vízió, amellyel világosan ki tudják mutatni, miért érdemes egy külföldi befektetőnek éppen oda telepítenie új gyáregységét.

A Gazdasági Minisztérium korábban folytatott vizsgálódásokat, amelyekben a tenderekben/pályázatokban szereplő vállalások betartását ellenőrizték, és az ipari park jogcímek visszavételét is kilátásába helyezték szankcióként. Skultéty nem lát befektetőket elriasztó tényezőt, szerinte a külföldi feleket a saját igényei érdeklik (hány kilométeres körzetben található autópálya, vasút, mennyire bonyodalmas 112 szoftverfejlesztő napi utaztatása a munkahelyre stb.), és az indifferens számára, hogy az országban visszavonták-e az ipari park státust vagy sem.

Befektetői szempontok
Skultéty fontosnak tartotta leszögezni, hogy a befektetői kedv nem változott. A hazai lehetőségekről tájékozódó külföldiek persze olyan adatokat kérnek, amelyek felelősségteljesen nem állapíthatók meg (hogyan változik a bérszínvonal, a közművesítés, az adók és a telekárak). A legfontosabb garancia mindössze az lehet, ha egy ország biztonsággal ki tudja jelenteni, hogy a befektető érdekeltségeit nem veszélyezteti az EU-csatlakozás következményeként 8-10 éves távú beálló bérszintemelkedés. Skultéty szerint ez nem megalapozatlan ígéret. Az viszont tény, hogy az uniós csatlakozás után különleges adómentesség többé nem lesz biztosítható. Fontos szempont a gazdasági jogbiztonság és a hazai gazdasági környezet kedvező külföldi megítélése. Mindezek ellenére elterjedőben van Magyarországról az a „szóbeszéd”, hogy csökken a képzett munkaerő (agyelszívás), a vállalatok elkezdenek kivonulni.

Előre tekintve
Az arab országokból hazánkba irányuló befektetések szerepe a nemzetgazdaságban meglehetősen súlytalanná vált (200 millió dollár). Skultéty szerint ez annak köszönhető, hogy a magyar cégek az elmúlt 5-6 évben kivonultak a Közel-Keletről, így pontosan azok a személyes kapcsolatok szűntek meg, amelyek kulcsfontosságúak az ottani szerződéskötési habitusban. A jövőre vonatkozóan az ITDH inkább a környező, illetve a tengerentúli és a távol-keleti országból érkező befektetéseinek Magyarországra vonzását tekinti prioritásnak.

Az egy beruházásra eső befektetés csökkenését tovább fogja erősíteni az, hogy a vállalatok –vélhetően - egyre kevesebb emberrel fognak előállítani egyre nagyobb hozzáadott értékkel bíró termékeket.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo