Mit lehet tenni a hiperinfláció ellen?

2018. szeptember 22. szombat - 18:00 / piacesprofit.hu
  •    

A történelemben többször előfordult, hogy egy állam valutája lényegében értéktelenné vált. A hiperinfláció ellen több intézkedést is bevetettek – árfolyamgátak, kölcsönök, külföldi valuta beszerzése – de általában csak az új fizetőeszköz bevezetése jelentett megoldást.

A nemzeti valuta elértéktelenedése talán a legrosszabb dolog, ami egy ország gazdaságával történhet. A hiperinfláció súlyos strukturális problémák vagy elhibázott döntések miatt alakul ki, és hosszú időre befagyaszthatja egy ország növekedését. Az árak növekedése idén csak Venezuelában olyan mértékű, hogy már hiperinflációról lehessen beszélni, de a magas inflációval más orzágok is küszködtek, például Argentína és Törökország.

Ismét összecsap az ortodox és unortodox gazdaságpolitika
Argentína és Törökország hasonló gazdasági gondokkal küzd, de a reakciójuk egészen eltérő. Kérdés, hogy az IMF-kompatibilis ortodox válságkezelés vagy a törökök unortodox megoldása működik-e jobban.

A mútlban eddig 58 országban tapasztaltak 50 százalék feletti mértékű inflációt – ennél magasabb érték esetén beszélhetünk inflációról. A BBC bemutatott pár példát, milyen lépéseket tettek korábban az államok a hiperinfláció megfékezésére.

  1. Magyarország, 1946

A második világháború utáni magyarországi infláció máig világrekorder: a pengőben számolt árak átlagosan 15 óránként duplázódtak meg, az egy nap alatt megkeresett  bérek gyakran már estére értéktelenné váltak. A példátlan infláció mögött a háborús pusztítás, a magyar állam által fizetendő jóvátétel, illetve az állt, hogy a menekülő nyilas kormány Németországba vitette az ország aranykészletét, mintegy 30 tonnányi aranyat, amivel megszűnt a pengő fedezete.

A pengőt már nem lehetett megmenteni, 1946 végére a kormány új valutát vezetett be, a forintot. A forint bevezetése egybeesett az aranykészlet visszaszolgáltatásával, így az új valutának már volt fedezete. Emeleltt a forint árfolyamát komplex csomaggal igyekeztek stabilizálni: bérszintplafont vezettek be, az árukészleteket tartalékolták, az állami lakások bérleti díját és a szolgáltatások árait mesterségesen tartották alacsony szinten. Persze a stabilizáló intézkedések nem voltak fájdalommentesek: a fizetések valós értéke az 1938-as szint 50 százalékára esett vissza.

  1. Zimbabwe, 2008

A 2000-es évek elejére az Zimbabwe gazdaságát több körülmény is gyengítette: egy elhibázott földreform miatt összeomlott a mezőgazdaság, a kormány rengeteg pénzt költött, hogy beavatkozhasson a kongói háborúba, és a helyzeten tovább rontott, amikor 2002-ben az USA és az EU szankciókat vezettek be ellenük.

A válságot Robert Mugabe elnök azzal az egyszerű megoldással próbálta enyhíteni, hogy elrendelte, hogy a jegybank nyomtasson több pénzt. Ez katasztrofális eredménnyel járt, és néhány éven belül az infláció mértéke elérte a 79 milliárd százalékot.

Az emberek eddigre már lényegében egyáltalán nem használták az értéktelenné vált valutát, és 2009-ben a kormány hivatalosan is az amerikai dollárt és a dél-afrikai randet tette Zimbabwe fizetőeszközévé.

  1. Jugoszlávia, 1994

1994-re Milosevics állama elvesztette a háborút Horvátország és Bosznia ellen, ekkor már az ország csak Szerbiát és Montenegrót foglalta magába. A háború kimerítette az államkincstárat, amit a kormány pénznyomtatással próbált újra feltölteni. Ennek eredményeként hamarosan 313 millió százalékos volt az infláció mértéke.

A hiperinflációra válaszul a kormány árkontrolt írt elő az élelmiszerekre. Ez az intézkedés azonban igen népszerűtlen volt, a gazdák nagy része egyszerűen abbahagyta a termelést, a kézpénzforgalmat az emberek német márkával és dollárral pótolták. A megoldás végül itt is az új valuta (az új dinár) bevezetése volt, aminek fedezeteként az állam nagy mennyiségű nemesfémet és külföldi valutát halmozott fel.

  1. Németország, 1923

A német gazdaság már az első világháború idején összeomlott, és ha ez nem lett volna elég, a versailles-i béke után még jóvátételt is kellett fizetniük a győztes hatalmaknak. A költségvetés kiigazítására az állam fedezet nélkül kezdett pénzt nyomtatni, és a fogyasztói árak hamarosan csillagászati magasságba kerültek.

A német márka olyan gyorsan veszített értékéből, hogy az anant-államok már nem is fogadták el a márkában fizetett jóvátételt.  Francia csapatok ehelyett megszállták a Ruhr-vidéket, és követelték, hogy a németek természetben (gyárakban, termékekben, nyersanyagokban) fizessenek.

A hiperinflációt ebben az esetben is új valutával sikerült meggátolni: az új márka mögötti fedezetet a német termőföldek értéke jelentette, ami igen stabilnak bizonyult. Ugyanakkor segített az is, hogy sikerült újratárgyalni az ország államadósságát és a jóvátételfizetés ütemét.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.