Minden, amit tudni akart a Brexitről, de félt megkérdezni

A britek nemrégiben megrendezett szerencsétlen kimenetelű Brexit szavazása után számtalan kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogyan jutott el eddig Nagy-Britannia és Európa, illetve mi következik ezután. Igyekszünk most megválaszolni a legfontosabbakat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A politikusok, a pénzemberek és az elemzők is azt gondolták a júniusi Brexit-népszavazásról, hogy a józan ész fog diadalmaskodni az érzelem fölött, mégis az utóbbi győzedelmeskedett. A kilépést azonnal megérezte az angol font és a forint is zuhanórepülésbe kezdett. De hogyan tovább? Most, a CIB szakértőinek segítségével igyekszünk megválaszolni a legfontosabb, a brit kilépés kapcsán felmerülő kérdéseket.

Miért írtak ki népszavazást?

Nagy-Britanniában az EU- (illetve előtte az Európai Közösségi) tagság mindig is politikai viták tárgya volt. 1975-ben, nem sokkal a közös piachoz (Európai Gazdasági Közösség -EGT) való csatlakozást követően tartottak népszavazást a kérdésről, ahol a „maradás” 67,2-32,8% arányban győzött. A téma azonban azóta is napirenden van, és időről-időre fellángolnak a (politikai) viták az EU tagságról, annak hasznáról/ költségeiről – különösen azért, mert az elmúlt több mint 40 évben az EU is rengeteget változott. A referendumot kiíró David Cameron, (ex)brit miniszterelnök terve arra alapulhatott, hogy mivel az EU-nak nagyobb szüksége van a britekre, mint fordítva, Brüsszelben sikerül az EU-tagság feltételeit a brit igényeknek megfelelően jelentősen átalakítani, így a „győzelem” tudatában nyugodtan a „maradás” tábor élére állhat, a népszavazás során pedig egyértelműen a maradás mellett állnak ki a szavazók. Bár áprilisban sikerült engedményeket kiharcolnia Brüsszelben, ezek nem érintették a bevándorlást, szignifikáns változást nem jelentenek az EU-brit kapcsolatokban, és sokkal kevesebb területet érintenek Cameron korábbi ígéreteihez képest.

Kép:Fotolia

Miről szól(t) a brüsszeli megállapodás?

Cameron kemény tárgyalások után február közepén tető alá hozott egy megállapodást Brüsszelben a tagság feltételeiről; a megállapodásban foglaltak akkor léptek volna érvénybe, ha a népszavazáson a választók a maradás mellett teszik le a voksukat. A megállapodás négy fő területet érint: az EU versenyképességének javítását, bizonyos ügyekben nagyobb szerep jut majd a nemzeti kormányoknak, az országok 55%-a megvétózhat bármilyen EU jogszabályt. Az Egyesült Királyság nem köteles tovább mélyíteni integrációját az EU-val, illetve lehetőséget kapna az átmeneti periódusra a bevándorlók szociális juttatásainak a megnyirbálására.

Mi következik Nagy-Britanniában?

A sokkoló választási eredményt követően világossá vált, hogy a kilépési folyamatot sem a Brexit pártiak többsége, sem pedig a maradás mellett kampányolók nem sürgetik. A még valószínűleg a Brexit pártiak számára is meglepő eredményt követően tudatosult mindenkiben, hogy a kilépéspártiak a kampány alatt semmilyen alternatívát nem vázoltak fel arra vonatkozóan, hogy az EU tagság helyett milyen kapcsolatot alakítsanak ki az unióval, gyakorlatilag nem volt forgatókönyvük erre az esetre. David Cameron a referendum másnapján benyújtotta lemondását, az új kormányfőt szeptember elején nevezhetik meg. Az ellenzéki Munkáspárt (maradás mellett kampányolt), is súlyos belső válsággal küzd, elnöke, Corbyn annak ellenére sem mondott le, hogy az alsóházi képviselők megvonták tőle a bizalmat.

Kampány érvek a kilépés mellett
  • Az EU – a maga strukturális gyengeségeivel, nem megfelelő mechanizmusaival, túlszabályozottságával – visszafogja a brit gazdaságot.
  • Nem értenek egyet a jövőbeli még szorosabb integrációval, nem szeretnének az „Európai Egyesült Államok” tagjai lenni. A
  • britek nettó befizetők az EU költségvetésbe.
  • A munkaerő szabad áramlására vonatkozó EU-szabály megakadályozza, hogy saját érdekeik szerint szabályozzák a bevándorlást.
  • Nagy-Britannia Európa második legnagyobb gazdasága, így függetlenül jobb egyezményeket tudna kiharcolni az EU-val.
A kormányzó és a legnagyobb ellenzéki párt válságát, illetve a szoros népszavazási eredmény alapján rendkívül megosztott társadalmat látva, kérdéses, hogy szeptemberre sikerül-e a belpolitikai válságon túljutni és egy stabil, megfelelő támogatottsággal bíró kormányt alakítani.

Reális kockázat, hogy a jelenlegi politikai szituációban lehetetlen lesz megfelelő támogatottsággal bíró stabil kormányt alakítani, így felmerül az előrehozott választások lehetősége. A következő általános választás 2020-ban esedékes. A brit törvények szerint előrehozott választást két esetben lehet tartani. Amennyiben bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, amit elveszít, az új kormány pedig 14 napon belül nem tud bizalmi szavazást nyerni.

Ki lesz David Cameron utóda?

Miután az alsóházban konzervatív többség van, elméletileg és technikailag kivitelezhető lenne az előrehozott választások kikényszerítése. Ez azonban az őszi hónapok sztorija lehet. Mikor indulhat el a kilépési folyamat? Kizárt, hogy néhány napon belül elinduljon a kilépési folyamat. David Cameron világossá tette, hogy ő hivatalosan nem értesíti az EU-t a kilépési szándékáról, ezt a „lehetőséget” meghagyja utódjának, akit szeptemberben nevezhetnek meg. A legesélyesebbnek tartott utód, a Brexit mellett kampányoló Boris Johnson „kiszállt” a versenyből. Jelenleg öten aspirálnak a posztra. A szabályok szerint a képviselők több körben szavaznak a jelöltekről (minden körben az utolsó kiesik), mindaddig, amíg csak két jelölt marad, akikről a szélesebb párttagság mondja majd ki a végső szót. Az első szavazásra jövő kedden kerül sor. Ma a legesélyesebb jelöltnek, a jelenlegi belügyminisztert, Theresa May-t tartják. (Ő egyébként a maradás mellett kampányolt.)

Mi az EU álláspontja?

Az EU számára a lehető legrosszabbkor jött a brit referendum: a válságot követő lassú növekedés, a még mindig magas munkanélküliségi ráta, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése, a görög majd a menekültválság Európa szerte megerősítette az elit ellenes, populista, nacionalista erőket.  A népszavazást követő első nyilatkozatok még az EU megosztottságát tükrözték, azóta azonban sikerült rendezni a sorokat, és a június 28-án kezdődött EU-csúcs első napján már egy egységes és kemény álláspontot fogalmaztak meg: a briteknek a lehető leghamarabb kezdeményezni kell a kilépést annak érdekében, hogy a lehető rövidebb ideig tartson a bizonytalanság.

Brexit: senki sem tudja, mikortól és mi változik
Hivatalosan még semmi nem történt, amíg Nagy Britannia be nem jelenti kilépési szándékát – mondta az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóreferense lapunknak. A folyamat hosszú lesz, senki nem tudja ma megmondani, hogy mikortól és milyen változások jöhetnek.
A hivatalos kérés előtt nem lesznek informális egyeztetések, és nincs kivételezés, ha a britek az egységes piac tagjai maradnak, és élvezni kívánják annak előnyeit, az összes ezzel járó kötelezettséget vállalniuk kell. Az EU álláspontja érthető, ha Londonnal kesztyűs kézzel bánnának, az nagyon rossz precedenst teremtene, és dominóhatást indíthatna el. Gazdaságilag is érthető, hogy szeretnék minimalizálni az átmeneti, bizonytalan periódust. Bár a népszavazás következményei nyilvánvalóan a brit gazdaságra nézve a legsúlyosabbak; a brit recesszió, de még hangsúlyosabban a megingó bizalom az európai növekedésre is negatívan hat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kilépési folyamat őszig biztosan nem indul el.

Hogyan reagál az USA?

Nagy-Britannia uniós tagsága, geopolitikai és biztonságpolitikai szempontból is kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy az USA már a kampány alatt is egyértelmű üzeneteket küldött, amelyek a maradás mellett érveltek. Az Egyesült Államok első nyilvános reakciói diplomatikusak voltak, a színfalak mögött azonban nyilván nagy az aggodalom. A közel-keleti konfliktus és Putyin térnyeresé idején az USA egyik legfontosabb szövetségesének meggyengülése komoly kockázatot jelent, hiszen a NATO és az EU (benne a kulcsszereplő Nagy-Britanniával) Amerika európai szerepvállalásának alapkövetit képezi, Nagy-Britannia az elmúlt évtizedekben (a II világháborút követően) az Egyesült Államok legfontosabb európai partnere, egyfajta hídként funkcionált az USA és az EU között. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ősszel az Egyesült Államokban elnökválasztás lesz, és egyelőre nem lehet tudni, hogy ki lesz az új tárgyalópartner amerikai részről.

Kampányérvek a maradás mellett
  • A kilépést ellenzők szerint a lépés komoly gazdasági, politikai és geopolitikai károkat okozna, nem csak a briteket, de Európát is meggyengíti.
  • Évekig tartó gazdasági bizonytalanság, ami negatívan hatna a bizalomra, beruházásokra, növekedésre
  • Menekülne a tőke a szigetországból
  • Meggyengülne London, mint pénzügyi központ
  • Visszaesnének a beruházások, sok cég áttelepülne az EU-ba (feldolgozóipari és pénzügyi cégek egyaránt)
  • A skót függetlenség kérdése újra napirendre kerülne
  • Bonyolultabbá válnának az ír kapcsolatok
Hogyan lehet technikailag kilépni?

Ha a kormány úgy dönt, hogy elindítják a kilépési tárgyalásokat, a Lisszaboni Szerződés 50-ik cikkelye szerint ezt hivatalosan jelezniük kell a EU felé. A hivatalos jelzéstől indul a kétéves periódus, amely alatt ki kell dolgozni az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát szabályozó új keretet. (Ameddig nincs új megállapodás, vagy a britek nem lépnek ki az EU-ból, minden marad a régiben, a jelenlegi szabályok érvényesek az EU és Nagy-Britannia kapcsolatára. A megállapodás tervezetet az Európa Tanács megvitatja. A jóváhagyáshoz azt legalább 20 országnak (a népesség minimum 65%-ának) támogatnia kell. Ezt követően az Európai Parlament ratifikálja, majd a britek az 1972-es csatlakozási törvényt az új megállapodással váltják le. Amennyiben a kétéves periódus nem hoz eredményt, a határidő meghosszabbítható, de ehhez mind a 27 ország jóváhagyása kell. Ellentétes esetben Nagy-Britannia EU tagsága automatikusan megszűnik mindenféle új megállapodás nélkül. A tagság esetleges megszűnése után új megállapodás hiányában a britek bármikor kérhetik (újra)felvételüket az EU-ba, de ekkor már a többi aspiránsra vonatkozó általános szabályok szerint (vagyis a sor végére kerülnek, úgy kell a belépésről tárgyalniuk, mintha soha nem lettek volna az EU tagjai). A brit fél a tárgyalási folyamat bármelyik pontján „meggondolhatja magát”: amíg nincs jóváhagyva a megállapodás, vagy nem szűnik meg a britek tagsága automatikusan, a jogi lehetősége megvan arra, hogy mégis az EU tagja maradjon a jelenlegi szerződések és megállapodások szerint.

Lehet-e blokkolni a folyamatot, új referendumot kiírni?

A népszavazási eredményt követő első sokk alatt valószínűleg a szavazók, a pártok és a piaci szereplők fejében is felmerült a gondolat: hogyan lehetne meg nem történtté tenni a népszavazást, vagy „kitáncolni” a kialakult helyzetből. Néhány felmerült lehetőség biztosan nem működik, de elméletileg még így is rengeteg módon „ki lehet bújni a Brexit alól”. Több mint 4 millió aláírást gyűjtött össze például Nagy-Britanniában az a kezdeményezés, ami lényegében megismételné a referendumot. Ezt a petíciót a parlamentnek meg kell fontolnia, de nem kötelezi semmire.

Skócia blokkolja a kilépést?

A skótok többsége a maradást támogatta. A felsőház által a referendum előtt készíttetett jogi vélemény szerint a skót, az észak-ír és a wales-i parlament is blokkolhatja a kilépést. Azóta azonban alkotmányjogászok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormány megfontolhatja, de nem köteles figyelembe venni, ha a skót kormány nem támogatja a kilépést. Rövidtávon arra sem számítanak megfigyelők, hogy Skóciában újra referendumot írnának ki, 2-3 éven belül azonban újra előkerülhet a kérdés.

Ha a britek nem, majd a kormány fizet
A britek Európai Unióból való kilépésével jelentősen csökken a tagállamok között elosztható forrás is, amiből Magyarország is bőven részesül. Komoly harc lesz a következő költségvetés elfogadásakor, ha pedig előbb leállnak a brit befizetések, a magyar kormány pótolhatja ki a pályázati forrásokat – mondja a szakértő.
Követhetik-e mások is a brit példát?

A referendum után egyből felmerült a kérdés: lehet-e, kell-e dominóhatással számolni? Azokban az országokban, amelyek az EU büdzsébe nem nettó befizetők a belpolitikai helyzet és a társadalmi hangulat ellenére szinte kizárt, hogy a kilépés komolyan szóba kerüljön. A nagy nettó befizető országok, ahol van egy relatíve erős szélsőséges/EU-ellenes/populista párt és nagyobb arányú a bevándorlók aránya kacérkodhatnak a gondolattal (Ausztria, Hollandia, Franciaország, Finnország, Szlovákia), de a Brexit kijózanodást követően igen kicsi az esélye, hogy rövidtávon bármelyik ország is a britek útjára lépne.  A fő veszély így nem maga az esetleges kilépés, hanem a nacionalista, szélsőséges, populista erők további erősödése.

Milyen kereskedelmi megállapodást köthetnek?

Nagy-Britannia számára –amennyiben ténylegesen kilép az EU-ból- egyetlen elfogadható út látszik: az egységes piac része marad. Valószínűleg így is rosszabbul jár/ nem jár jobban, mint az EU-tagsággal, a többi opció költségei azonban még magasabbnak tűnnek. Az egységes piac több mint szabadkereskedelmi megállapodás, nem csak a vám jellegű korlátozásokat, de a nem-vám jellegű korlátozásokat is kiiktatja. EU tagság nélkül teljes hozzáférést a közös piachoz azonban csak azok kaphatnak, akik a legtöbb EU-szabályt, szabályozást magukra nézve elfogadják (pl. tőke, munka szabad áramlása, Schengen!), és befizetnek az EU költségvetésbe. Mindeközben nem befolyásolhatják a döntéseket, nincs ráhatásuk a folyamatokra, kevésbé tudják érvényesíteni érdekeiket.

Több ezer hazai cég izgulhat a britek miatt
Csaknem 3000 hazai cég tulajdonosi hátterében találhatóak brit érdekeltségű cégek vagy magánszemélyek – vélhetően őket az átlagnál is jobban érinti majd Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.
Milyen gazdasági hatásokra számíthatunk Nagy-Britanniában, Európában és globálisan?

Miután jelenleg minden képlékeny, lehetetlen pontosan előre jelezni a makrogazdasági hatásokat. A különböző - jegybankok, független elemzők, kutatóintézetek által futtatott- modellek szerint nem meglepő módon a legsúlyosabb közvetlen reálgazdasági hatásokkal Nagy-Britanniában kell számolni. A bizonytalanság negatívan hat a fogyasztói, üzleti bizalomra, a beruházásokra, a tőkebeáramlásra, ennek megfelelően a növekedésre. Reális az esély, hogy a szigetország recesszióba süllyed. Európában a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokon túl, a tőkepiaci és a pszichológiai csatornán keresztül is érezhetőek lesznek a negatív hatások, de nyilván korlátozottabb mértékben. Az EKB szerint három év alatt összesen 3-5%pontnyi GDP veszteség várható. Recesszió tehát nem várható, de egyértelműen erősödnek a lefele mutató növekedési kockázatok. Magyarország direkt kitettsége a brit piac irányába alacsony, a közvetett hatások miatt azonban nálunk is erősödnek a lefele mutató kockázatok. Az NGM a Brexit hatást a GDP 0,3-0,4%-ára becsli, túlzott lassulás esetén azonban a kormány fiskális élénkítéssel, az MNB pedig monetáris lazítással támogathatja a növekedést.

Mi várható a piacokon?

A népszavazást követő két napos piaci pánik ezen a héten elcsendesült, nyugodtabb hangulatban folyt a kereskedés a legtöbb piacon és eszközosztályban. A nyári időszak viszonylagos nyugalomban telhet, az új brit miniszterelnök várhatóan szeptemberi megválasztását követően azonban felgyorsulhatnak az események, újra felerősödhet a bizonytalanság.

Munkavállalás Angliában a Brexit után
A sokkoló eredménnyel záruló Brexit népszavazás számos kérdést vet fel. Hivatalosan addig semmi nem történik, amíg Nagy-Britannia be nem jelenti kilépési szándékát. A magyarok számára azonban különösen fontos lehet, hogy mi lesz a kint dolgozókkal?

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo