Milyen lesz 2020 után a Közös Agrárpolitika?

2018. január 04. csütörtök - 08:36 / piacesprofit.hu
  •    

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) nyilvánosságra hozott első tervezet után a fő kérdés, hogy mekkora lesz a szétosztható közös büdzsé, és milyen mértékben kell a tagállamoknak beszállniuk a támogatások finanszírozásába.

A termelés jövedelmezősége pillanatnyilag az unió minden tagállamában erősen függ a támogatásoktól. Vannak olyan ágazatok, amelyek enélkül egy fillér jövedelmet sem termelnének. Magyarországon például a búzatermés öttonnás termésátlag körül még mindig csak nullszaldós, vagyis egy átlagos évjáratban ebben a kultúrában a gazda jövedelme tisztán támogatásból származik – írja az Agrárszektor.hu. 

búzakalász uniós zászlón

Kép: EU

Európa exportorientált

Európa és Amerika szemléletbeli különbségei nagyon is rányomják a bélyegüket a támogatások jövőjére. Európa exportorientált, ezért érdekelt az áruk szabadabb áramlásában és a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésében. Ez olyan áron valósulhat meg, hogy a vámok, kedvezményes tarifájú árukontingensek és a termeléshez kötött támogatások terén is egyezség alakul ki a felek között. Jó lenne persze, ha az unió szigorú élelmiszer-biztonsági és nyomon követhetőségi előírásait számon lehetne kérni a beáramló árukon, erre azonban kicsi az esély. Ami biztosan be fog következni, az a vámok és egyéb nem vámjellegű akadályok fokozatos lebontása, miközben a környezetvédelmi és állatjóléti elvárások egy csöppet sem csökkennek Európában.

A globális trendeken kívül a belső kényszerhelyzetek is a kisebb agrárbüdzsé felé szorítják Európát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese, Papp Gergely szerint az Egyesült Királyság távozása után elegendő lesz a tagállamoknak csak egy kicsivel mélyebbre nyúlni a zsebükbe ahhoz, hogy a gazdálkodás támogatási szintje nominálisan a mostanival azonos legyen 2021 után. Korábbi számolgatások szerint az EU-nak 5-6 százalékkal kell növelnie az országok hozzájárulását ahhoz, hogy fennmaradjon a jelenlegi költségvetési keret. Ennyivel többet nem lesznek hajlandóak fizetni a tagállamok.

Az átalányjellegű, közvetlen kifizetések és a pályázat útján elnyerhető fejlesztési pénzek közötti határok is elmosódhatnak a következő költségvetési ciklusban. Már most is vannak olyan „vegyes” jogcímek, mint az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) vagy az ökogazdálkodás (ÖKO), amelyek pályázat útján elnyerhető, de hektáralapon járó támogatási formák. Már a most futó ciklusban is lehetőség volt rá, hogy a tagállam saját hatáskörben átcsoportosítsa az egyik pillérre jutó keretének 15 százalékát a másik javára.

Agrártámogatások: visszavehetik, de nem annyit
Az Európai Törvényszék mai határozatában részben megsemmisítette az Európai Bizottságnak az uniós mezőgazdasági alapokból a magyarországi gazdálkodók javára nyújtandó támogatások több millió euróval történő csökkentéséről szóló határozatát.

A két legfontosabb irányelv

A minden tagállam által követendő, közös irányelvek közül a két legfontosabb a kutatás-fejlesztés előmozdítása és a környezeti fenntarthatóság a termelésben. Utóbbi nagy valószínűséggel azzal jár, hogy a teljes területalapú támogatást „zöld” szabályokhoz fogják kötni, nem „csak” a 30 százalékát. A másik fő irányt illetően a kutatás és innováció terén a források növekedésére lehet számítani – állítja Papp Gergely. Ezalatt nem a precíziós technikák finanszírozását értik, inkább új technológiai megoldások, nemesítési eljárások vagy a feldolgozóipar speciális igényeihez való alkalmazkodást. Tulajdonképpen a biomassza sokkal hatékonyabb hasznosítását szeretnék elérni.

A pályázaton elnyerhető fejlesztési forrásoknál csak a kiemelt célok – mint a kutatás-fejlesztés – élveznek majd magas vissza nem térítendő támogatási hányadot. Az olyan gazdaságfejlesztési célok, amelyek egyszerű épületfelhúzással vagy gépvásárlással járnak, vagy teljes egészében, vagy nagyobbrészt visszatérítendő beruházási támogatások lesznek. Vagyis a pályázónak alaposan át kell gondolnia, hogy a kapacitásbővítés milyen gyorsan térül meg.