Mi lesz veled, Duna?

Noha Európa leghosszabb vízi országútja, a Duna jövőjét többször is napirendre tűzik a brüsszeli döntnökök, nem a közlekedésről, az áruszállításról, a turizmusról, hanem a tizennégy érintett ország társadalmi, politikai s persze gazdasági programjairól folyik majd a disputa. A program, amely a Duna-régió makroregionális stratégiáját alapozza meg, a magyar uniós elnökség idején gyorsulhat fel igazán. Nem csak a nemzetközi térben igyekszik helyet találni Budapestnek a DunaLog mozgalom, egy szlovák-magyar projekt pedig megyei stratégiákat „épít össze". Mindeközben tényleges európai autópályákról is megszülethetnek döntések: hét érintett ország kormánya megegyezett a Balti-tengertől az Égei-tengerig vezető autópálya megvalósításáról.

Duna-stratégia: Nem csak belekezdenek

Csak ökológiai megoldásban gondolkodunk - érvelt a hajózhatóság javításának lehetőségéről az EU Duna-régió-stratégia kormánybiztosa, Barsiné Pataky Etelka. A folyó nevét viselő nagyléptékű program Magyarország számára éppen az elkövetkezőkben jelent komoly kihívást, ugyanis az Európai Unió elnöki tisztségének fél esztendeje alatt hazánk egyik fontos teendője lesz a stratégia végső formába öntése, a feladatok tagországok közötti felosztása.


Németországtól a Fekete-tengerig - wikipedia.org

Az Európai Bizottság elnöke, Manuel Barroso még november elején, Bukarestben a nyolc uniós és hat nem uniós ország vezetőinek Duna-csúcsértekezletén nem véletlenül nevezte politikai újításnak a Duna-stratégiát. A közleményből nem derült ki, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatokat alakító, felölelő programra vagy annak a brüsszeli büdzsét nem terhelő jellegére utalt az elnök, mindenesetre ez utóbbi is tekinthető újításnak. Ezért is kérdeztük meg a magyar kormánybiztostól: a számos projektet is feltételező Duna-stratégia cselekvési tervének végső verzióját 2011-ben elfogadhatja az EU, de vajon mit is takar az, hogy nem lehet majd felülírni az európai politikát?

Barsiné Pataky Etelka szerint a Duna-stratégiának egyebek között az a lényege, hogy ha a benne szereplő projektek valamelyikének zöld jelzést adnak, akkor a tizennégy ország egyúttal makroregionális döntést is hoz arról, hogy meghatározott időn - öt-tíz éven - belül, egymással koordinálva meg is valósítja a kijelölt programot. A megtervezett projektek nyomán a régió tőkevonzó képessége jelentősen megnő. Ha tehát a Duna-stratégia országai összehangoltan megvalósítanak például egy energiakorridort vagy egy észak-déli közlekedési útvonalat, akkor a térség potenciálja lényegesen nagyobb lesz. Nem új politikák, szabályozások, források jelennek meg tehát, hanem a meglévőket koordinálják lényegesen jobban, hatékonyabban.

Arra a kérdésre, hogy vajon a kormányzati szintek alatt - azaz közlekedésről, hajózásról, turizmusról, a modern idők kofahajóinak indításáról - is koordinálnak-e folyamatokat az EU Duna-régió stratégái, Barsiné Pataky Etelkától igenlő választ kaptunk.

Makroregionális potenciál

Az üzleti kör bevonása, érdekeltségének „feltérképezése" két szakaszban történik. A bizottság 2009-ben nyílt konzultációt indított el, bevonva mind a makroregionális potenciállal rendelkező cégeket, mind a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy megismerhessék a versenyszféra javaslatait. Az információkat 2010 nyarán összesítették, s 2010. december elején, a Duna Bizottság elé tárt akciótervben már szerepeltek is azok a projektjavaslatok, amelyek például gazdasági kamaráktól, nem uniós kormányközi gazdasági szervezetektől érkeztek. A kormánybiztos a következő szakasznak azt tartja, hogy 2011-ben, a magyar elnökség ideje alatt Duna-régió már elfogadott makroregionális stratégiája alapján kijelölhetők lesznek a prioritások és hozzájuk a koordináló országok, innentől kezdve pedig már konkrét teendőkké válhatnak az üzleti szféra által megfogalmazott indítványok is.

Az azonban tévedés, hogy a legtöbb hagyományos uniós pályázat mintájára működnének a Duna-régió stratégiájának akciói. Noha számítanak a magángazdaságok befektetési potenciáljára, a vállalkozások maguk fogják megkeresni a szükséges forrásokat. A Duna-stratégia tehát keret, melyhez a hazai lehetőségek összecsenghetnek a Széchenyi-terv prioritásaival.

Még túl korai lenne bármilyen konkrét tervet „nevesíteni". Bár tizenegy úgynevezett cselekvési területet felvázoltak a stratégia kimunkálói, az egyeztetések folyamatát csak a következő év első felében lehet felgyorsítani. A makroregionális programok olyan kategóriákat is felölelnek, mint amilyen a kkv-k regionális piacra jutási lehetőségeinek javítása, a megújuló energiaforrások hasznosításának előmozdítása, azaz e célok fellelhetők más uniós és nemzeti projektekben is.

Emellett a folyónak is javára lesz a tizennégy ország hosszú távú együttműködése, és kidolgoznak programokat az áradások, aszályok mérséklésére, a hajózás feltételeinek javítására is. A kormánybiztos azonban leszögezte, hogy a Duna hajózhatóságának kérdése nem áll Magyarország prioritási listájának az elején. Készülnek bizonyos tervek, ám ökológiai módszereket alkalmazva igyekszünk jobb minőségűvé tenni a vízi közlekedést. Barsiné Pataky Etelka szerint 2011 novemberére születnek meg ezek a szakmai dokumentumok.

Prioritások
A folyó több mint 800 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtőjén fekvő nyolc uniós és hat egyéb európai ország által alkotott Duna Régió kialakításáról 2008-ban hozott határozatot az Európai Bizottság. (Két hasonló földrajzi régió, a Mediterrán és a Balti Régió már évek óta létezik.) Magyarország teljes területe a régióhoz tartozik, de vannak államok, például Csehország, amelyeknek csak egy része. Miután a régió hatalmas politikai, gazdasági és társadalmi különbségek övezete, feltehetően a hosszas viták megelőzésére határoztak arról, hogy nem lesznek fejlesztési források, sem külön intézményrendszer, sem sajátos jogszabályok a régióra. Van viszont egy 11 pontos - részben horizontális, részben ágazati célokat tartalmazó - prioritási lista:
  • mobilitás - intermodalitás,
  • közös energiahálózat - megújuló energiák;
  • kultúra - turizmus - emberek közötti kapcsolatok erősítése;
  • vízminőség - vízhasználat; természeti és egyéb katasztrófák kivédése;
  • a biodiverzitás - a levegő, a talaj védelme;
  • posztindusztriális gazdaság - információs technológiák - kutatás-fejlesztés;
  • vállalkozók versenyképességének növelése;
  • befektetés az emberekbe, a tudásba;
  • intézményi együttműködések;
  • biztonság.
Magyarország elsősorban a vízgazdálkodásban, valamint az árvíz, az aszály és egyéb katasztrófák elhárításában szeretne nagyobb szerepet játszani. A vízügyeket a szlovákokkal, a katasztrófaelhárítást a románokkal koordinálná.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo